Tudja, honnan ered a Megy a gőzös Kanizsára kezdetű műdal?

Az Ady utca 67. szám alatti vasútállomás épületét első alakjában 1859 és 1861 között emelték. Az állomás az 1909- ben végrehajtott átépítéssel nyerte el mai formáját.

A vasút kezdeti, pezsgő korszakát szimbolizálja a közismert Megy a gőzös Kanizsára kezdetű dal. Az ismeretlen eredetű műdal első dokumentálható változata 1880-ban bukkant fel a Népszínházban bemutatott A legény bolondja című népszínműben, amelybe az akkor már népszerű nótát beillesztette Erkel Elek, a színdarab zenéjének szerzője, illetve összeállítója. A kanizsai közönségnek szóló kedves gesztusként Küry Klára ezzel a dallal fejezte be a városban 1895-ben adott hangversenyét.

- A városba beköszöntő vasúti közlekedés a város számára új kulturális és társas életi színteret is jelentett – fogalmazott Kocsis Katalin.

- A vasárnapi séták programjába belekerült az állomás megtekintése, s a társadalmi élet egyik központjává vált a vasúti vendéglő. A vasúton és annak kiegészítő létesítményeiben dolgozók különféle egyleteket hoztak létre. A Fűtőházi Kézművesek Dalköre 1912 és 1930 között Rácz János karnagy vezetése alatt élte fénykorát, volt olyan időszak, amikor hetven tagot számlált. Aztán 1923-ban a férfikar mellé vegyes kart is szerveztek Vasutas Dalkör néven. Bár 1930-ban valószínűleg megszűnt, de 15 évvel később újjáalakult, és mint MÁV Kodály Zoltán vegyes kar az 1960-as évek közepéig működött.

A nyugalmazott könyvtáros hozzátette: fénykorában a kanizsai állomás az ország egyik legnagyobb forgalmú pályaudvara volt. Több államférfit, közéleti személyiséget és más híres embert fogadtak itt. Liszt Ferenc valószínűleg több alkalommal is átutazott Kanizsán Pest és Róma közti gyakori útjain. Fényes fogadtatást háromszor kapott Blaha Lujza, aki vendégszerepelni jött Kanizsára.

- A vasútállomás várótermében kis vasúttörténeti kiállítást létesítettek a Kodály Zoltán Művelődési Ház és a Thúry György Múzeum anyagából – folytatta. – A kiállított tárgyak között zenei relikviák is láthatók: fényképek, plakátok, dalosversenyen nyert serlegek.

Az állomásról érdemes elindulni a belváros irányába is, a Király utca 21. szám alatt áll a tíz éve elhunyt Dános Lili zongoraművész háza. A szülők fiatal házasként rövid ideig Marosvásárhelyen éltek, Lili ott született, majd a család visszatért a dél-zalai városba. A hatéves Lili csak úgy magától játszogatott az otthoni pianínón. Ez a gyermeki próbálkozás kihatott a város zenei életére: anyai nagybátyja, Fenyves Ferenc felfedezte a kislány tehetségét, s ennek apropóján megalapította a város első, egyesületi fenntartású zeneiskoláját. Már kislányként csodájára jártak páratlan technikai képességének, amely egész pályája során az erőssége maradt. Dános Lili néhány év múlva a fővárosban, a Zeneakadémián tanult. Sikeres életpálya után 2010-ben, 98 évesen hunyt el.