Magyar Nagydíj visszatekintő: 1986 - A brazilok csatája

Fotó: Paksi Konstantin

A 16 fordulós világbajnokság 11. futama lett a Magyar Nagydíj, és mire megérkezett hozzánk a Formula 1-es mezőny, már körvonalazódott az azévi erősorrend. Három csapat emelkedett igazán ki a mezőnyből, a Williams, amely az addigi 10 futamból 6 győzelmet zsebelt be, és leginkább Mansell szállította a sikereket. Alain Prost két futamot nyert a McLarennel, és második helyen állt a bajnokságban Mansell mögött, míg Senna az arany-fekete Lotussal a harmadik volt a bajnokságban szintén két győzelemmel.

Az edzésen hamar rájöhettek a versenyzők, hogy egy igen trükkös, előzésre szinte alkalmatlan aszfaltcsíkot rajzoltak Mogyoród dombjai közé, így a pole pozíció megszerzése felért egy fél sikerrel. Senna, aki az év addigi futamain is már dominált az edzéseken, Magyarországon is megszerezte az első rajtkockát, mellőle Nelson Piquet vághatott neki a 77 körös futamnak.

A rajtnál Senna megtartotta az első helyét, Mansell viszont egy csodálatos rajttal Prostot és a csapattársát is megelőzte. Piquet hamarosan visszaelőzte Mansellt, aki pár körrel később visszacsúszott az eredeti rajthelyére, Prost mögé. A 12. körben Piquet miután már körökön keresztül szorongatta Sennát, egy szép manőverrel a célegyenes végén kifékezte a fiatal brazilt, és az élre állt. A verseny féltávjánál Piquet kiállt kerékcserére, Senna viszont kint maradt még pár körre, és komoly tempót diktálva elég előnyt szedett össze, hogy a kerékcseréje után honfitársa elé jöjjön vissza. Piquet pár kör alatt ledolgozta a hátrányát, és ugyanott, ahol a 12. körben, a célegyenes végi kanyarban egy igen látványos előzést bemutatva, kívülről megelőzte Ayrtont az 57. körben, és a vezetést a kockás zászlóig megőrizte, amit a 2 órás időkorlát átlépése miatt 1 körrel korábban lengettek meg a tervezettnél.

Mansell egy számára eseménytelenebb versenyen végül a harmadik helyet szerezte meg.