Felejthetetlen emlékek az arénában! Harmincéves lett a zalaegerszegi sportcsarnok

A látványos megnyitót követő napokban, hetekben sorra rendezték az országos és nemzetközi tornákat Zalaegerszegen, aztán a helyi sportélet szereplői vették birtokba a létesítményt. A zalaegerszegi kosárlabdaélet fejlődése óriási lökést kapott, a ZTE férfi csapata háromszor nyert bajnoki címet (1988, 1990, 1992), persze a sport mellett számos nagy jelentőségű kulturális eseménynek is otthont adott a csarnok.

A létesítményt egy miskolci építész, Pénzes Géza tervei alapján építtette meg a beruházó, Zalaegerszeg városi tanácsa, a generálkivitelező Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat közreműködésével. A munkálatok 1977 januárjában kezdődtek. Hol is? A régi szemétdomb helyén gondosan előkészített, 70 ezer köbméter földdel feltöltött, 3 méterrel magasabbra emelt térségben - írta a korabeli beszámoló. A 114 millió forint értékű beruházással megépült sportcsarnokot eredetileg 1979. augusztus 20-án szerették volna átadni, azonban váratlan problémák adódtak. Például ezt is elárulta a tervező, Pénzes Géza, hiszen sikerült vele beszélnünk, aki ma is Miskolcon él.

- 1979 elején, amikor a négy tartóoszlopra rá akarták emelni a két, egyenként 42 méter hosszú kereszttartó vasszerkezetet, derült ki, hogy deformálódtak - mesélte Pénzes Géza. - A vasprofil üregeiben a télen összegyűlt a csapadékvíz, ez okozta a gondot, újakat kellett gyártatni, ami nagy csúszást jelentett.

A tervező ma is úgy gondolja: akkoriban országosan is nagy volumenű beruházásnak számított a sportcsarnok építése, s olyan részleteket is elmondott lapunknak, melyekről talán kevesen tudnak. Például, hogy a díszpáholy alá külön kérés volt, hogy tervezzen egy bejáratot a hatalmasságoknak , vagy éppen egy, a személyét érintő baki : a főbejáratnál elhelyezett márványtáblán a nevéből kimaradt az n -betű. Akkor azt ígérték neki, később pótolják, de az építész neve ma is Pézes-ként van kőbe vésve...

A főszereplőknek, a sportolóknak és a szurkolóknak is véget nem érő sztorik juthatnak eszükbe, ha a kerek évforduló kapcsán nosztalgiázni lenne kedvük. A sportcsarnok ma is a megye egyik meghatározó épülete; tűzzománc és krómozott ezüst homlokzatával (Segesdi György munkája) pedig ma már a városképtől is elválaszthatatlan...

Örök vita tárgya a szurkolók körében a csarnok befogadóképessége. Íme, az avatásra kiadott hivatalos paraméterek egyike: „A nézőtéren 1740 ülőhely és 600–1000 állóhely van, s ha székeket raknak a küzdőtér széleire, a nézőszám további ezerrel bővíthető.” Lehet számolni...

 További képekért klikk a fotókra!

OLDALTÖRÉS: Részlet a Zalai Hírlap hasábjain megjelent korabeli beszámolóról

Részlet a Zalai Hírlap hasábjain megjelent korabeli beszámolóról

Részlet a Zalai Hírlap hasábjain megjelent korabeli beszámolóról

Részlet a Zalai Hírlap hasábjain megjelent korabeli beszámolóról

 Felavatták a zalaegerszegi sportcsarnokot

Tegnap délután ünnepélyes keretek között avatták fel a Zalaegerszegi Városi Sportcsarnokot. Pontosan 17 órakor megszólaltak a fanfárok és a lelátókat zsúfolásig megtöltő közönség előtt elfoglalta helyét a 13 tagú elnökség. Molnár Árpád, a Reflex színpad tagja mondta el Pierre de Coubertin Óda a sporthoz című versét. A megnyitó ünnepség résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Varga Gyulát, az MSZP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Buda István államtitkárt, az OTSH elnökét, Ujvári Sándort, Zala megye tanácselnökét, dr. Keresztury Dezső akadémikust, a megyeszékhely díszpolgárát, valamint a megye és a város számos vezető személyiségét Kustos Lajos Zalaegerszeg tanácselnöke köszöntötte, majd bejelentette:
 
- Városfejlesztő munkánk kiemelkedő eseményéhez, a városgyarapítás jelentős állomásához, ünneplést jelentő pillanatához érkeztünk el. Örömmel és elégedett jóérzéssel jelentem megyénk párt- és állami vezetőinek, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének, Zalaegerszeg város társadalmának, hogy hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére elkészült ötéves városfejlesztési tervünk kiemelkedő nagy létesítménye, a Zalaegerszegi Városi Sportcsarnok.
Ezután felkérte Buda Istvánt, tartsa meg avatóbeszédét.

- Mindig öröm hallani-olvasni arról, hogy szerte az országban új létesítményeket avatnak, adjanak át rendeltetésének az egyének és a társadalom javára. Fokozottan felemelő érzés ez azok számára, akik közvetlenül veszik hasznát az átadásra váró létesítménynek  - mondta bevezetetőként az OTSH elnöke, majd így folytatta:  - Ma itt Zalaegerszegen kerül sor egy ilyen ünnepi eseményre, amely elsősorban a rendszeres testedzésre és sportolásra vágyók szívét-lelkét melengeti, de joggal lehet büszke rá nemcsak a város, hanem a megye minden lakosa is. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulójának előestéjén újabb nagyszerű létesítménnyel gyarapodik Zalaegerszeg, s vele együtt az egész magyar testnevelés és sport. Ez egyben azt is mutatja, hogy a megye dinamikusan fejlődő társadalmi, gazdasági és kulturális életével párhuzamosan a testnevelés és sport is előrelépett helyileg és mindjobban betölti helyét, szerepét a dolgozók, a fiatalok életében. Bizonyítja azt is, hogy a párt- és a társadalmi szervek, a tanácsok mennyire szívükön viselik az egészséges életmód kialakítását, minden erővel segítik az ehhez nélkülözhetetlen feltételek létrejöttét.