Beszélgetés a Göcsej Kupák főszervezőjével, dr. Villányi Antallal

A hajdani remek játékos jelenleg a megyei szövetség elnöke, aki sokáig tagja volt az MKOSZ vezetőségének is. A ZTE KK első bajnoki aranyának megnyerésekor a csapat szakosztályvezetőjeként dolgozott. Több mint két évtizede már mérkőzésellenőrként tevékenykedik az NB I-ben. Szövetségi vezetőként párját ritkító nagy bravúrt hajtott végre, hiszen már negyven éve főszervezője a Göcsej Kupának.

- A gömbérzéket családi hagyományként örököltem, édesapám NB I-es labdarúgó volt, édesanyám öccse pedig ismert teniszező - kezdte a sportberkekben csak Tóni bácsiként ismert szakember. - Az egerszegi Petőfi-iskolában kezdtem tanítani, majd 1966-ot írtak, amikor a Gépipari Technikum vezetésének hívó szavára átköltöztem a másik intézménybe. Közben a pécsi pedagógiai főiskolán szerzett diplomám után az ELTE bölcsész karán végeztem. Az újabb váltás 1975-ben következett be, amikor az egerszegi számviteli főiskolára hívtak, ahol főiskolai docensként 2008-ig tevékenykedtem. A tanítás, a pedagógiai munka szeretete a pécsi éveknek, a nagyszerű tanároknak köszönhetően végigkísérte az életem.

- Mikor került közelebbi kapcsolatba a sporttal?

- Egészen fiatalon, mondhatom azt is, véletlenül lettem kosárlabdázó, hiszen a ZTE-pályán labdát szedtem a focistáknál, amikor a kosárlabdázók meglátták, hogy egy viszonylag magas legényke ott álldogál a kapu mögött. Mivel a csapatukból hiányzott egy ember, hívtak játszani. Náluk kaptam először szerelést, így lettem kosárlabdázó. Tizenhat éves koromtól fogva már szerepeltem az NB II-ben, ami akkor nagy szó volt. Két év után sajnos májgyulladást kaptam, és a tudomány akkori állása szerint az orvosok eltiltottak a sportolástól. Máig nem felejtem, hogy sírva mentem a Zrínyi-gimnáziumba az edzésre, hiszen be kellett jelentenem, hogy a nagy szerelmemet, a kosárlabdát most már csak a partvonalon kívülről nézhetem. Egerszegen ennek a szép sportágnak mély és erős gyökerei vannak. Sok tehetséges ember nőtt fel. Akkoriban az iskolákban mozgalmas kosárlabdaélet volt. Későbbi kiváló kosarasok ellen is pályára léptem, többek közt a pécsi Banna Valér is volt ellenfelem. A sport szeretetét Ostoros Károly mélyítette el, a kosárlabda iránti rajongást pedig Száraz Istvánnak köszönhetem. Hosszú szünet után, 1963-ban kezdhettem el újra sportolni, a ZTE NB II-be kerülésekor. Három esztendővel később a Volán elődjénél, az Előre női gárdájánál edzői feladatokat vállaltam. Néhány sikeres esztendő után nagy tévedésemnek tartom, hogy a férfi kosárlabda csábításának nem tudtam ellenállni, és otthagytam a gyengébb nemet, pedig azzal a csapattal már akkor az NB I-ig is eljuthattunk volna. A férfiaknál hiába voltak ügyes játékosok, az előrelépés feltételei nem voltak adottak, így aztán nem lehetett nagyot alkotni. Illett ránk a napóleoni mondás, lehetőség nélkül a képesség nem tud megvalósulni. A 70-es évek közepétől a főiskolai oktatómunka, a doktorátus megszerzése már egész embert kívánt, így a bizonytalan egzisztenciát jelentő edzőpálya helyett a pénzügyi és számviteli főiskolai munkámra koncentráltam.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Mikor került közelebbi kapcsolatba a sporttal?

- Egészen fiatalon, mondhatom azt is, véletlenül lettem kosárlabdázó, hiszen a ZTE-pályán labdát szedtem a focistáknál, amikor a kosárlabdázók meglátták, hogy egy viszonylag magas legényke ott álldogál a kapu mögött. Mivel a csapatukból hiányzott egy ember, hívtak játszani. Náluk kaptam először szerelést, így lettem kosárlabdázó. Tizenhat éves koromtól fogva már szerepeltem az NB II-ben, ami akkor nagy szó volt. Két év után sajnos májgyulladást kaptam, és a tudomány akkori állása szerint az orvosok eltiltottak a sportolástól. Máig nem felejtem, hogy sírva mentem a Zrínyi-gimnáziumba az edzésre, hiszen be kellett jelentenem, hogy a nagy szerelmemet, a kosárlabdát most már csak a partvonalon kívülről nézhetem. Egerszegen ennek a szép sportágnak mély és erős gyökerei vannak. Sok tehetséges ember nőtt fel. Akkoriban az iskolákban mozgalmas kosárlabdaélet volt. Későbbi kiváló kosarasok ellen is pályára léptem, többek közt a pécsi Banna Valér is volt ellenfelem. A sport szeretetét Ostoros Károly mélyítette el, a kosárlabda iránti rajongást pedig Száraz Istvánnak köszönhetem. Hosszú szünet után, 1963-ban kezdhettem el újra sportolni, a ZTE NB II-be kerülésekor. Három esztendővel később a Volán elődjénél, az Előre női gárdájánál edzői feladatokat vállaltam. Néhány sikeres esztendő után nagy tévedésemnek tartom, hogy a férfi kosárlabda csábításának nem tudtam ellenállni, és otthagytam a gyengébb nemet, pedig azzal a csapattal már akkor az NB I-ig is eljuthattunk volna. A férfiaknál hiába voltak ügyes játékosok, az előrelépés feltételei nem voltak adottak, így aztán nem lehetett nagyot alkotni. Illett ránk a napóleoni mondás, lehetőség nélkül a képesség nem tud megvalósulni. A 70-es évek közepétől a főiskolai oktatómunka, a doktorátus megszerzése már egész embert kívánt, így a bizonytalan egzisztenciát jelentő edzőpálya helyett a pénzügyi és számviteli főiskolai munkámra koncentráltam.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Mikor került közelebbi kapcsolatba a sporttal?

- Egészen fiatalon, mondhatom azt is, véletlenül lettem kosárlabdázó, hiszen a ZTE-pályán labdát szedtem a focistáknál, amikor a kosárlabdázók meglátták, hogy egy viszonylag magas legényke ott álldogál a kapu mögött. Mivel a csapatukból hiányzott egy ember, hívtak játszani. Náluk kaptam először szerelést, így lettem kosárlabdázó. Tizenhat éves koromtól fogva már szerepeltem az NB II-ben, ami akkor nagy szó volt. Két év után sajnos májgyulladást kaptam, és a tudomány akkori állása szerint az orvosok eltiltottak a sportolástól. Máig nem felejtem, hogy sírva mentem a Zrínyi-gimnáziumba az edzésre, hiszen be kellett jelentenem, hogy a nagy szerelmemet, a kosárlabdát most már csak a partvonalon kívülről nézhetem. Egerszegen ennek a szép sportágnak mély és erős gyökerei vannak. Sok tehetséges ember nőtt fel. Akkoriban az iskolákban mozgalmas kosárlabdaélet volt. Későbbi kiváló kosarasok ellen is pályára léptem, többek közt a pécsi Banna Valér is volt ellenfelem. A sport szeretetét Ostoros Károly mélyítette el, a kosárlabda iránti rajongást pedig Száraz Istvánnak köszönhetem. Hosszú szünet után, 1963-ban kezdhettem el újra sportolni, a ZTE NB II-be kerülésekor. Három esztendővel később a Volán elődjénél, az Előre női gárdájánál edzői feladatokat vállaltam. Néhány sikeres esztendő után nagy tévedésemnek tartom, hogy a férfi kosárlabda csábításának nem tudtam ellenállni, és otthagytam a gyengébb nemet, pedig azzal a csapattal már akkor az NB I-ig is eljuthattunk volna. A férfiaknál hiába voltak ügyes játékosok, az előrelépés feltételei nem voltak adottak, így aztán nem lehetett nagyot alkotni. Illett ránk a napóleoni mondás, lehetőség nélkül a képesség nem tud megvalósulni. A 70-es évek közepétől a főiskolai oktatómunka, a doktorátus megszerzése már egész embert kívánt, így a bizonytalan egzisztenciát jelentő edzőpálya helyett a pénzügyi és számviteli főiskolai munkámra koncentráltam.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Egészen fiatalon, mondhatom azt is, véletlenül lettem kosárlabdázó, hiszen a ZTE-pályán labdát szedtem a focistáknál, amikor a kosárlabdázók meglátták, hogy egy viszonylag magas legényke ott álldogál a kapu mögött. Mivel a csapatukból hiányzott egy ember, hívtak játszani. Náluk kaptam először szerelést, így lettem kosárlabdázó. Tizenhat éves koromtól fogva már szerepeltem az NB II-ben, ami akkor nagy szó volt. Két év után sajnos májgyulladást kaptam, és a tudomány akkori állása szerint az orvosok eltiltottak a sportolástól. Máig nem felejtem, hogy sírva mentem a Zrínyi-gimnáziumba az edzésre, hiszen be kellett jelentenem, hogy a nagy szerelmemet, a kosárlabdát most már csak a partvonalon kívülről nézhetem. Egerszegen ennek a szép sportágnak mély és erős gyökerei vannak. Sok tehetséges ember nőtt fel. Akkoriban az iskolákban mozgalmas kosárlabdaélet volt. Későbbi kiváló kosarasok ellen is pályára léptem, többek közt a pécsi Banna Valér is volt ellenfelem. A sport szeretetét Ostoros Károly mélyítette el, a kosárlabda iránti rajongást pedig Száraz Istvánnak köszönhetem. Hosszú szünet után, 1963-ban kezdhettem el újra sportolni, a ZTE NB II-be kerülésekor. Három esztendővel később a Volán elődjénél, az Előre női gárdájánál edzői feladatokat vállaltam. Néhány sikeres esztendő után nagy tévedésemnek tartom, hogy a férfi kosárlabda csábításának nem tudtam ellenállni, és otthagytam a gyengébb nemet, pedig azzal a csapattal már akkor az NB I-ig is eljuthattunk volna. A férfiaknál hiába voltak ügyes játékosok, az előrelépés feltételei nem voltak adottak, így aztán nem lehetett nagyot alkotni. Illett ránk a napóleoni mondás, lehetőség nélkül a képesség nem tud megvalósulni. A 70-es évek közepétől a főiskolai oktatómunka, a doktorátus megszerzése már egész embert kívánt, így a bizonytalan egzisztenciát jelentő edzőpálya helyett a pénzügyi és számviteli főiskolai munkámra koncentráltam.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Egészen fiatalon, mondhatom azt is, véletlenül lettem kosárlabdázó, hiszen a ZTE-pályán labdát szedtem a focistáknál, amikor a kosárlabdázók meglátták, hogy egy viszonylag magas legényke ott álldogál a kapu mögött. Mivel a csapatukból hiányzott egy ember, hívtak játszani. Náluk kaptam először szerelést, így lettem kosárlabdázó. Tizenhat éves koromtól fogva már szerepeltem az NB II-ben, ami akkor nagy szó volt. Két év után sajnos májgyulladást kaptam, és a tudomány akkori állása szerint az orvosok eltiltottak a sportolástól. Máig nem felejtem, hogy sírva mentem a Zrínyi-gimnáziumba az edzésre, hiszen be kellett jelentenem, hogy a nagy szerelmemet, a kosárlabdát most már csak a partvonalon kívülről nézhetem. Egerszegen ennek a szép sportágnak mély és erős gyökerei vannak. Sok tehetséges ember nőtt fel. Akkoriban az iskolákban mozgalmas kosárlabdaélet volt. Későbbi kiváló kosarasok ellen is pályára léptem, többek közt a pécsi Banna Valér is volt ellenfelem. A sport szeretetét Ostoros Károly mélyítette el, a kosárlabda iránti rajongást pedig Száraz Istvánnak köszönhetem. Hosszú szünet után, 1963-ban kezdhettem el újra sportolni, a ZTE NB II-be kerülésekor. Három esztendővel később a Volán elődjénél, az Előre női gárdájánál edzői feladatokat vállaltam. Néhány sikeres esztendő után nagy tévedésemnek tartom, hogy a férfi kosárlabda csábításának nem tudtam ellenállni, és otthagytam a gyengébb nemet, pedig azzal a csapattal már akkor az NB I-ig is eljuthattunk volna. A férfiaknál hiába voltak ügyes játékosok, az előrelépés feltételei nem voltak adottak, így aztán nem lehetett nagyot alkotni. Illett ránk a napóleoni mondás, lehetőség nélkül a képesség nem tud megvalósulni. A 70-es évek közepétől a főiskolai oktatómunka, a doktorátus megszerzése már egész embert kívánt, így a bizonytalan egzisztenciát jelentő edzőpálya helyett a pénzügyi és számviteli főiskolai munkámra koncentráltam.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Közben számos kitüntetést kapva 1970-től a Göcsej Kupa nemzetközi (férfi és női) kosárlabdatorna főszervezője lett. Ez a munka mind a mai napig tart.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Négy évig NB II-es csapatok tornája volt a viadal, az új fejezet a 70-es évek elejétől kezdődött, aztán vált egyre ismertebb nemzetközi eseménnyé. Nagyon sok kellemes emlékem van a résztvevőkről, nagyszerű csapatok, remek képességű férfi és női játékosok emelték a rendezvény színvonalát. Ha azt kérdezi, mi volt a legkellemesebb pillanat, akkor azt mondom, hogy negyven ilyen pillanat akadt, mert ennyi sikeres rendezvényt valósítottunk meg. A résztvevők gratulációja, a játékosok és a vezetők elismerése támasztja ezt alá. A Göcsej Kupa lényege, célja, hogy szolgálja a csapatok bajnokságra való felkészülését. Ekkor még lehet változtatni, alakítani a taktikai repertoárt, s dönteni a kiszemelt játékosok sorsáról. A város, a megye, a térség jelképévé nőtte ki magát ez a torna. Botránymentes, barátságos hangulatú, de nagy csatákat hozó rendezvények ezek a rangos összejövetelek.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Azért voltak kellemetlen emlékei is?

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Igen, de ezekre inkább a tanulságok miatt emlékszem. A legnagyobb csalódás az volt, amikor a ZTE férficsapata nem állt rajthoz. A kupa küldetése sérült ezáltal, s - bár a döntőt a televízió is közvetítette - a helyi nézők szemében nyilván leértékelődött az esemény.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- A kosárlabdát illetően Egerszegen mi hozta a nagy változást?

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- A nagy fordulat 1980-ban következett be, a sportcsarnok elkészültével. Ez óriási lökést adott a kosárlabdának, de más sportágnak is. Ha a Göcsej Kupa folytatódik - miért ne -, és a csapataink is előbbre lépnek, akkor indokolttá és szükségessé válik a feltételek magasabb színvonalra emelése.- Tóni bácsi, az ötvenediket is megrendezi?

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.

- Szeretném, de nem rajtam múlik. Akkor lennék éppen 80 éves, nekem is csodás jubileum lenne. A Göcsej Kupa már önálló életet él és kényszerítő hatása van. Az igényt a jól szereplő ZTE csapatai és a város érdekei támasztják.