Elásott emberek: a túlélő beszámolt a csepeli borzalomról

A férfi a Baptista Szeretetszolgálat védett házában nyilatkozott a portálnak, kifejtve: sörözni indultak az általa korábbról ismert, Szerbnek nevezett férfival és egy nővel a csepeli erdőbe. Útközben a délszláv férfi felvetette, látogassák meg egy ismerősét. Egy "tákolmányházhoz" érkeztek, ahol a délszláv és az ott tartózkodó ismerőse kétszer is - állításuk szerint - vécézni mentek. A fiatalember már ekkor megkérdezte az addig ott maradó nőtől, mire szolgál a ház mellett látható gödör. A nő azt válaszolta, vécének ásták ki. Amikor a két férfi másodszor is visszatért, onnantól fogva a túlélő, egy 30 éves erdélyi férfi - mint elmondta - csak annyira emlékszik, hogy hátulról elkapták a nyakát egy kötéllel, eszméletvesztés közeli állapotba került, és azt érezte, "biztos, hogy meg fogok halni". Eközben összevissza rugdosták őt, próbált visítozni, kiabálni, amit ő a "halálhörgésének" nevezett az interjúban.
   
"Megpróbáltak meggyőzni azzal, hogy nem lesz semmi bajom, és hagyjam, hogy kötözzenek meg rendesen" - idézte fel a történteket, azzal folytatva, hogy támadói ezt követően kezét, lábát megkötözték. "Mondta a Szerb, hogy hátulra kell kötni, mert úgy szakszerű, meg úgy tanulta a katonaságnál" - emlékezett vissza az elhangzottakra. Ezután azt mondták neki, hogy guggoljon a gödörbe. Ekkor könyörögni kezdett, hogy ne ássák el, de hiába.
   
Elmondása szerint még mielőtt a gödörbe lökték volna, "kizsebelték" őt. Kiszedték belőle a bankkártyája PIN-kódját, "ami nem volt nehéz, mert hatvan ezerért nem akartam meghalni". Megjegyezte, már ekkor megpróbálta későbbi szökését tervezni.
   
A két férfi és a nő ezután elindult kivenni a pénzt, és ott hagyták őt nyakig beásva, kutyákkal őriztetve - fejtette ki, majd elmondta, hogy a három támadó távozása után várt néhány pillanatot, és "lényegében simán felállt", majd  a kötelet lerúgva a lábáról elindult. Közben ráüvöltött a kutyára, s az elszaladt. Ezt követően a kezét is kiszabadította.
   
Az utcára kiérve - folytatta - megpróbált segítséget kérni, de mindenki azt válaszolta, hogy éppen otthon felejtette a mobiltelefonját. Végül egy járókelő tanácsára bement egy közeli boltba, ahol segítséget kapott, felhívta a bankot, és letiltatta kártyáját.
   
Arra a kérdésre, hogy családja hogyan viseli a történteket, elmondta, édesanyja azóta is pánikban van, nem bírnak aludni. Tartanak attól, hogy - mint fogalmazott - "alkudoznak a gyilkossal".    "Végül is csak annak örülök, hogy mással ezt már nem csinálhatják meg" - mondta a túlélő, majd szavait azzal zárta, hogy "elég üzemszerűnek tűnt ez az egész dolog".

Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója szombaton azt mondta, hogy eddig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt holttestekkel összefüggésben. A rendőr ezredes azt megerősítette, hogy a gyanúsítottak egy részét a megkötözve földbe ásott, onnan saját erejéből kiszabadult erdélyi férfi által adott személyleírások alapján sikerült azonosítani.
   
A hatóságok a Csepel északi részén működő bűnbanda feltételezett vezetőjét is letartóztatták, ám azt egyelőre nem tudni, hogy a férfi milyen állampolgárságú. A kihallgatáson macedónnak vallotta magát, ám ezt eddig nem sikerült hiteles dokumentumokkal alátámasztani - mondta Csizner Zoltán a sajtótájékoztatón, amelyen az újságírók a nyomozás érdekeire tekintettel nem kérdezhettek.
   
Az NNI igazgatója "tényközlő nyilatkozatában" elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani,  vizsgálják haláluk körülményeit és időpontját is.
   
Csizner Zoltán nem zárta ki, hogy a most előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak ahhoz az észak-csepeli bűnbandához tartoznak, amelynek három tagját tavasszal fogták el, a szintén előzetes letartóztatásban lévő bűnözőket fegyveres rablásokkal gyanúsítják a hatóságok.
   
A bűnügyről elsőként a Magyar Televízió Híradója közölt információkat, még csütörtök este. Másnap arról számolt be a hírműsor, hogy a macedón férfi mutatta meg a helyszínt a rendőröknek, és feltehetően nyomozási alkut ajánlott: azt mondta, mutat egy helyet az erdőben, ahol négy halott van elásva. Az általa megadott helyen találta meg az NNI a holttesteket.
Az áldozatok maradványainak boncolása és azonosítása pénteken kezdődött meg az Igazságügyi Orvostani Intézetben.

Arkan helyettese cáfolja, hogy a csepeli gyilkos soraikban szolgált volna

Az Alo! című belgrádi bulvárlap internetes kiadása a csepeli sorozatgyilkosságról megjelent budapesti sajtóhíreket ismertetve részletesen beszámolt azokról a meg nem erősített értesülésekről, amelyek az elkövető származására és személyére vonatkoznak.

A belgrádi újság budapesti sajtóinformációkra hivatkozva azt írta, hogy a csepeli gyilkosságok fő gyanúsítottja, bizonyos V. László, "vajdasági származású", és elfogásakor "macedón útlevéllel rendelkezett", továbbá hogy az "Arkan vezette félkatonai Tigrisek soraiban harcolt" és egyes "volt jugoszláv tagköztársaságok területén elkövetett háborús bűncselekményekért Szerbia is keresi".
   
Az Alo! című belgrádi újság cikkében ugyanakkor közli az Arkan vezette egykori Tigrisek volt parancsnokhelyettesének, Borislav Pelevicnek a nyilatkozatát:
   
"Ezek aljas rágalmak" - mondta Pelevic az Alo!-nak. "Arkan helyetteseként ezeknek a fiúknak mindegyikét a mai napig ismerem, és felelősen kijelenthetem, hogy a gárdában semmilyen László nem volt" - nyilatkozta az egykori szerb szabadcsapatok helyettes vezetője, majd hozzátette: a gárdának "egyetlen egy tagja volt, aki félig magyar, félig szerb volt, és ma is él és egészséges. És volt egy ruszin származású is, aki sajnos elesett. A többiek mind szerbek voltak" a gárdában.  
 
Eddig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt holttestekkel összefüggésben. A múlt héten kitudódott gyilkosságsorozattal kapcsolatosan őrizetben van a bűnbanda feltételezett vezetője is, állampolgárságáról azonban az utóbbi napokban ellentmondó információk terjedtek el.

Szakértő: DNS-vizsgálattal megállapítható a személyazonosság - Lapozzon a részletekért!

OLDALTÖRÉS: Szakértő: DNS-vizsgálattal megállapítható a személyazonosság

Szakértő: DNS-vizsgálattal megállapítható a személyazonosság

Szakértő: DNS-vizsgálattal megállapítható a személyazonosság

Szakértő: DNS-vizsgálattal megállapítható a személyazonosság

DNS-vizsgálattal állapítható meg a legpontosabban az elhunytak személyazonossága, ám ez az eljárás normál esetben is legalább egy hónapot vesz igénybe, és rendkívül költséges - közölte Bajnóczky István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Igazságügyi Orvostani Intézetének egyetemi tanára hétfőn az MTI-vel.

A professzort, az intézmény korábbi igazgatóját az MTI az ismeretlen elhunytak azonosításának módszereivel kapcsolatban kérdezte. Csepelen, egy erdős területről a múlt héten hantoltak ki több embert, akiknek az azonosítása még folyamatban van.
   
Bajnóczky István arról beszélt, nem mindegy, hogy az elhunytak földi maradványai mióta vannak a föld alatt, és milyen állapotban találták meg őket.
   
Elmondta, az eljárás első lépésében azt határozzák meg, hogy a csontok mióta vannak a föld alatt. Ennek azért van jelentősége, mert a hatóságokat csak az elévülési időn belül elhunytak maradványai érdeklik, például emberölés esetében.
   
A további eljárás során a csontokat vizsgálják meg, amelyek elárulják az elhunyt nemét, például a medencecsont jellegzetességei alapján.
   
A csontok vizsgálatából, a "hosszú csöves csontok szivacsos szerkezetéből" 4-5 év eltéréssel meg lehet határozni az elhunyt korát, valamint 5-10 centiméter eltéréssel a testmagasságát is.
   
Az izmok csontokhoz tapadásából a testalkatra lehet következtetni, arra például, hogy egy fejlett izomrendszerű atlétáról lehet-e szó vagy egy soványabb emberről.
   
A koponyavizsgálat során következtetni lehet az arcvonásokra is, és vannak úgynevezett "lágyrész-rekonstrukciós" eljárások is, de ez a professzor szavai szerint inkább szobrászművészet, mint igazságügyi orvostan.
   
Elmondta, az FBI-nak van lágyrész-rekonstrukciós számítógépes programja is, amely 5-7 arcváltozatot rajzol meg a koponya alapján. Ez a program azonban - jegyezte meg -  nagyjából 3,5 millió dollárba kerülhet, de létezik egy még fejlettebb is, amelyet el sem adnak.
   
Közölte, DNS-technikával azonban már meg lehet határozni a csontból az illető nemét, és DNS-tulajdonságait, akár a több ezer éve elhunytak esetében is.
   
A professzor arról is beszélt, hogy az eljárásban a szakértői véleményeknek különböző fokozatai vannak, amelyek alapján megállapításokat tehetnek. Ezek a kategóriák: kizárt, lehetséges, valószínű, nagyon valószínű, bizonyossággal határosan valószínű és gyakorlatilag bizonyított.
   
Közölte, ha valakit elásnak, akkor a későbbi felismerhetősége nagyban függ a talaj jellegétől, a hőmérséklettől, valamint attól, hogy a halál bekövetkezte után mennyi idővel ásták el. Jelezte: savas talajban gyorsabban oszlik a holttest, míg hideg, nyirkos, agyagos talajban vagy jól szellőző, homokos talajban hosszabb ideig épen megmaradhat. Ez azonban így is legfeljebb néhány hónapot jelenthet, nem többet.
   
Kitért arra is, hogy a hozzátartozói azonosítás gyakran okoz tévedést, hiszen sokan annyira iszonyodnak a látványtól, hogy inkább gyorsan mondanak valamit.
   
A bántalmazásra utaló nyomokat a lágyrészek szövetének vérbeszűrődésein lehet felismerni, ám ha már csak csontok maradtak, akkor általában csak azok sérülései, törései utalhatnak erre.
   
Vízbefúlásnál kovamoszatok kerülnek a vérkeringésbe, így a vizsgálatok során még azt is meg lehet állapítani, ha - idegenkezűség esetén - az elhunytat nem abban a vízben találták meg, mint ahová belefojtották.
   
A professzor szerint több hét vagy hónap elteltével már nem lehet megmondani, élve temettek-e el valakit, vagy már halott volt, amikor elföldelték, persze ha nincs jellegzetes csontsérülése.
   
Bajnóczky István arról is beszélt, hogy akiket nem tudnak azonosítani, az adott önkormányzatok temettetik el ismeretlen személyként, a nem és az elhalálozás lehetséges időpontját feltüntetve. Közölte, azért nem hamvasztják el őket, hogy a későbbi esetleges azonosítást, vizsgálatokat ne tegyék lehetetlenné.
   
Elmondta, majd minden település temetőjében van egy olyan rész vagy parcella, ahová az "ismeretlenek" kerülnek. A folyó menti településeken gyakran külön sorok is vannak, mert, mint fogalmazott, a Duna "importálja" a holttesteket.