Móri per: Hajdú László 15 évet kapott

A bíróság indoklásában utalt arra, hogy korábban az ítélőtábla új eljárást írt elő azzal, hogy minden körülményt vizsgáljon meg az elsőfokú bíróság a móri vádpontot illetően.
       
A Fővárosi Bíróság 2008. októberében felmentette Hajdú Lászlót a nyolc halálos áldozatot eredményező móri bankrablás vádja alól, ugyanakkor más bűncselekmények miatt 17 év szabadságvesztésre ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön két évvel enyhítette a megismételt eljárásban kiszabott szabadságvesztés mértékét.
   
A táblabíróság mintegy másfél órás indoklásában kifejtette: a móri ügyben Hajdú Lászlóval szemben változott a legtöbbet a vád, eleinte bűnsegédi magatartással vádolták a bűncselekményekhez használt fegyverek beszerzése miatt. A megismételt eljárásban már társtettesként elkövetett emberöléssel vádolták. Rámutatott azonban a táblabíróság, hogy Hajdút soha, még csak nem jogerősen sem ítélték el a bankrablással összefüggésben.
   
Kitért arra is, hogy a megismételt eljárás csak a móri vádpontot érintette, a többi bűncselekményt - zömében rablásokat - nem, mert azok esetében jogerős megállapításokat tett korábban a bíróság.
   
Kifejtette: bár az elsőfokú tényállás részleges megalapozatlanságokat tartalmaz, nem tett eleget a korábban eljáró bíróság az indokolási kötelezettségének, ugyanakkor ezek a megalapozatlanságok másodfokon kiküszöbölhetőek voltak. Mindezek alapján az ítélőtábla szerint nem merült fel kellő indok az ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására.
   
A bíróság csütörtökön megismételte a Weiszdorn Róbert ítélete során elmondottakat, hogy miként követte el Weiszdorn Róbert és Nagy László a nyolc halálos áldozatot eredményező bankrablást, hogyan mentek Mórra, miként menekültek, vonták őket közlekedési ellenőrzés alá, továbbá mikor és hogyan derült ki, hogy valójában ők az igazi tettesek, nem pedig Kaiser Ede és Hajdú László.
   
Kitért a bíróság arra is, hogy számos nyomozati hiba történt már a bűncselekmény észlelését követően.
   
Leszögezte: az eljárás során semmilyen olyan adat nem merült fel, hogy a móri bankrablásban Weiszdorn Róberten és Nagy Lászlón kívül más részt vett volna. Az ítélőtábla szerint az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság helyesen állapította meg, hogy Hajdú László semmilyen formában nem működött közre a bűncselekményben.
   
Az enyhítéssel összefüggésben a táblabíróság kimondta: beismerő vallomását, az időmúlást nyomatékos enyhítő körülményként értékelte. Kimondta azt is, hogy nem hagyható figyelmen kívül az a lelki teher, hogy évekig úgy állt büntetőeljárás hatálya alatt a móri bűncselekmény miatt, hogy azt nem követte el. Mindezek alapján az első fokon kiszabott 17 év szabadságvesztést eltúlzottnak találta és azt enyhítette.
   
Hajdú Lászlót - aki a közelmúltban Kovácsra változtatta nevét - korábban a nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás egyik elkövetőjeként tartották számon, a Fővárosi Bíróság azonban emiatt első fokon 2004-ben nem mondta ki a bűnösségét, más - főleg Kaiser Edével együtt elkövetett - rablások miatt ítélte 15 évre. Ezt a döntést 2005-ben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azzal, hogy a megismételt eljárásban újra kell vizsgálni a Mórral kapcsolatos terhelő bizonyítékokat. Időközben azonban alapvető fordulatot vett az ügy, mert előkerültek a valódi elkövetők: Weiszdorn Róbert és Nagy László; utóbbi a büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett.
   
A megismételt eljárásban Hajdú Lászlót 17 év szabadságvesztéssel sújtották rablások miatt. Hajdú korábbi vádlott-társát, Kaiser Edét kedden tizenhat év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla rablások és más bűncselekmények miatt, ezzel lezárult a perújítási eljárása, s így jogerőssé vált, hogy nem ő az egyik móri elkövető. A móri bankrablás miatt tavaly decemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Weiszdorn Róbertet; a férfi 40 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.