Mit kapjon a gyerek karácsonyra?

– Olyan, ami nincs teljesen kész... – hangzik az egyszerű válasz. – Tehát amit a gyerek bárhogyan, bármivé alakíthat, kedve, ötlete, aktuális feszültségei, fantáziája szerint. Sok játék sorolható e körbe, s nem éppen a legcsillogóbbak. Az ajándékozási lázban égő szülők gyakorta belesétálnak a csapdába: a legdrágább, legfényesebb, legtökéletesebb játékot választják, néha erőn felül is áldoznak rá. Pedig egy önjáró robot legfeljebb fél óráig izgalmas, s mivel sem szétszedni nem lehet (legfeljebb egyszer...), sem összerakni, hamar kimeríti a gyerekek érdeklődését.

De akkor mi a jó irány? A szakember elsőként a különféle építőjátékokat említi, továbbá a szerelő készleteket, s mindenféle, konstruktivitásra ösztönző összerakóst. E nagy csoporton túl fontosak még a szerepjátékot segítő készletek: babakonyha, edénykék, autószerelőszett. Hiszen a gyerek arra vágyik legjobban, hogy azt csinálja, amit a szülei. Ha ehhez kézre álló eszközöket kap, hónapokig is kitart az érdeklődés. A babák ugyancsak többféle célt szolgálhatnak. A kicsik számára pusztán az a lényeg, hogy puha, hurcolható és kisbaba formájú legyen. A nagyobbaknál azonban már számít, hogy öltöztetni is lehessen, hiszen így sokkal életszerűbb napirendet lehet velük lejátszani: sétához öltöztetjük, fürdetéshez vetkőztetjük, stb. A legnagyobbak pedig maguk tervezhetnek és varrhatnak ruhákat a babáknak, erre ösztönző készletek is kaphatók már.

– Mi a helyzet a plüssökkel? Megvegyük-e a 12. rózsaszín pónit, ha odavan érte a gyerek? – vetjük fel.
– Ha gyűjti a pónikat, s hónapok óta nyüstöl bennünket az újabbért, akkor határozottan igen – feleli Gaál Tímea. – Mert fontos neki, vár és számít rá. A plüssöket nem lehet „megúszni”. Puhák, aranyosak, gyűjthetők, mindez együtt nagyon csábító. Ráadásul kedves hálótársak, s az otthoni biztonságot képviselik idegenben. A gyerekeknek egyszerűen sosem elég belőlük, holott a szülőnek néha már nagyon is. Megjegyzem, némelyik felnőtt kulcstartóján szintén fityeg egy-egy kis puha állatfigura...
A társasjáték szintén jó választás. Segítségével már 3 éves korban megkezdődhet a gyerekek együttműködésre, a szabályok elfogadására, a veszteség, nyereség elviselésére való nevelése. A közös játék örömeiről nem is szólva.

– Az óvodai játékarzenál mennyire felel meg az elvárásoknak? – tudakoljuk.
– Lehet, hogy meglepően hangzik, de az óvodákban több a hasznos játék, mint a legtöbb, anyagilag jól eleresztett háztartásban. Az óvónők a felkészültségük és a korlátozott anyagi lehetőségek miatt eleve csak olyan játékokat vesznek meg, amiről biztosan tudják, hogy hosszú távon leköti a gyerekeket. Emellett sok energiát fektetnek abba is, hogy a tárgyakon túl a közösségi, a szabály- és a körjátékok is hozzátegyék a magukét a gyerekek fejlődéséhez.

– S mit mondhatunk el az üzletek kínálatáról? Találunk kellő választékot jó játékból?
– Ha ellen tudunk állni a reklámok áradatának, és szánunk egy kis időt a válogatásra, akkor igen. Ne dőljünk be a reklámok által gerjesztett üzenetnek, hogy a gyerek csak evvel és evvel a csodaszerkentyűvel lesz boldog. Nem igaz. Maradjunk a klasszikus értékeknél, a jobb játékboltok eladói segítségünkre lesznek a választásban. E gondolat nyomán elmélázunk, régen generációk nőttek fel boltban vehető játékok nélkül, mégis egészséges és kreatív szellemű felnőttekké váltak. A gyerek fejlődéséhez ugyanis alapvetően két dolog nélkülözhetetlen: a szülők által nyújtott érzelmi biztonság és a játék. Ez utóbbihoz kellenek kellékek, alakítható tárgyak, de ezeket sem feltétlenül fontos boltban megvenni. A felfordított szék is lehet hajó, a pléd sátor vagy barlang, a lavór űrhajó. A saját készítésű dolgoknak amúgy is nagyobb a becsülete, minden szülő tudja, hogy a gyerek papírból, fadarabokból, kavicsokból kreált játékait nagy becsben kell tartani. Mert ragaszkodik hozzájuk, s mert tényleg játszik velük... 

 – A gyerekek, a rengeteg csicsás, csillogó holmi ellenére meglepő módon megőrizték vonzódásukat az egyszerű, természetes és ízléses játékok iránt – osztja meg velünk tapasztalatait Gaál Tímea. – A gyurma, a pamut, a rongybaba, a fajáték, ma is nagy vonzerővel bír. Nem véletlenül, hiszen ezek az anyagok régóta, genetikusan ismerősek az érzékszerveink számára. Vágyjuk megfogni, tapogatni, összenyomni, hajlítani, befirkálni, alakítani őket. Nincs is ezeknél jobb játék...

– A gyerekek, a rengeteg csicsás, csillogó holmi ellenére meglepő módon megőrizték vonzódásukat az egyszerű, természetes és ízléses játékok iránt – osztja meg velünk tapasztalatait Gaál Tímea.

– A gyurma, a pamut, a rongybaba, a fajáték, ma is nagy vonzerővel bír. Nem véletlenül, hiszen ezek az anyagok régóta, genetikusan ismerősek az érzékszerveink számára. Vágyjuk megfogni, tapogatni, összenyomni, hajlítani, befirkálni, alakítani őket. Nincs is ezeknél jobb játék...