Szavazzon: Ki legyen az idei Prima 2013 közönségdíjasa?

Szavazás a cikk alján, de először kérjük olvassa végig a rövid bemutatókat és ismerje meg a jelölteket

Besenczi Árpád

Jászai-díjas színházigazgató, színész, rendező

Besenczi Árpád 1965-ben született Pécsett, 1983 és 1989 között végezte el Pécsett a jogi egyetemet,  közben a Pécsi Egyetemi Színpadon is fellépett. 1989 és 1993 között a pécsi színház színésze volt. 1993-tól a József Attila Színház tagja, 2010 óta pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vezetője.  Előfelvételisként egy év katonaságot töltött Zalaegerszegen. A pécsi színházigazgató, Lengyel György figyelt fel rá,  és hívta a pécsi nemzetibe, ahol az első szerepe Romhányi Csipkerózsikájában a pingvin volt. Négy év alatt 14 főszerepet játszott el, majd jött a budapesti József Attila Színház meghívása. Az országos ismertséget mégsem a színháznak, hanem a Csííííz című televíziós műsornak köszönheti.  Utána már jött az Üvegtigris és az új Szeszélyes évszakok. Időközben a szinkron is megtalálta, számtalan filmnek kölcsönözte magyar hangját. Önálló műsora Petőfi: A helység kalapácsa, amellyel több, mint tíz éve járja az országot. A zalaegerszegi színházban az igazgatói feladatok mellett számtalan sikeres szerepet is magáénak tudhat. Egy fia van, Benedek, aki az édesanyjával él Budapesten.

Dr. Dublecz Károly

egyetemi tanár

Dr. Dublecz Károly 1964-ben született Zircen. Gyermekéveit a Bakony szívében, Bakonybélben töltötte. Középiskolai tanulmányait a III. Béla Gimnáziumban végezte Zircen, majd agrármérnöki diplomát szerzett Keszthelyen, a Georgikonon. A végzést követően mindvégig az alma materben dolgozott. Bejárva az egyetemi oktatók ranglétráját 2009-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. 2003-tól kezdődően 10 éven keresztül volt a Georgikon dékánja. Ebben az időszakban lényegesen átalakult a Kar oktatási profilja, nőtt Keszthelyen a hallgatói létszám, és számos stratégiai jelentőségű projekt valósult meg. Szerteágazó közéleti tevékenységet folytat. Több alapítvány kuratóriumának, szaklapok szerkesztőbizottságának és a „Da Bibere” Zalai Borlovagrendnek tagja. Jó kapcsolatokat ápol Keszthely város és Zala megye számos intézményével és mindenkor szíve ügyének tekintette a Zala megyei felsőoktatás megerősítését.

Farkas Ferenc

szobrászművész

Farkas Ferenc szobrászművész Zalaegerszegen született, tanulmányait 1982-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén végezte, mestere Somogyi József volt. Hazatérése óta Bocföldén él és alkot. Alapvetően realista felfogású szobrai bronzból, agyagból, kőből és fából születnek, bronzból készült munkáit saját öntőműhelyében készíti, viaszvesztéses eljárással. 1994 óta a zalaegerszegi Ady Endre Gimnázium tanára, rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Számos munkája áll köztereken, középületekben, templomokban, alkotásai megtalálhatók múzeumok gyűjteményeiben és magángyűjtőknél is. 2006-ban Zalaegerszegért-díjat kapott, tavaly pedig Vajda Lajos-díjjal ismerték el munkáját. 1982 óta nős, felesége nyelvtanár, három felnőtt gyermekük van.

Ifj. Horváth Károly

népzenész

Ifj. Horváth Károly népzenész, a népművészet ifjú mestere Nován született, s gyerekkora óta muzsikál. Volt honnan átvennie a ritmust, hiszen édesapjával, id. Horváth Károly népzenekutatóval már ifjan közös gyűjtőutakra indult. Tíz év zongora-, négy év furulya- és két év fuvolatanuláson túl a népi furulya, a brácsa, a bőgő, a töröksíp, a cimbalom, s még számos hangzó instrumentum egyaránt otthon érzi magát a kezében. A zalaegerszegi zeneiskolában és a Körtánc művészetoktatási intézményben tanít, de meghívott tanárként előad a Zeneakadémián is. Az aktív zenélésen túl (Harangláb és Jurta Népzenei Együttes, Magyar Tekerőzenekar, Jánosi Együttes, Zala zenekar) is ezer szállal kötődik a hagyományőrzéshez. Zsűrizést, színházi feladatokat vállal, előadásokat tart, CD-ket és filmzenét szerkeszt, szerepel a médiában, s rendezvények százain élteti és népszerűsíti a magyar népzenét. Munkáját Zalaegerszeg Pro Urbe díjjal ismerte el.

Lehota János

irodalomtörténész, író

Lehota János 1943-ban született Szentesen, 1949-ben került Nagykanizsára, így - ahogy ő fogalmaz - a társadalmi beilleszkedés normáit már a pannon világ alakította ki benne. Az ELTÉ-n szerezte meg magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomáját 1967-ben. Ezt követően egykori alma materében, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban helyezkedett el, s itt tanított 38 esztendőn át, 2005-ben vonult nyugdíjba. Legelismertebb munkája Katona József: Bánk bán című művének magas szintű értelmezése, mely A nemzeti tudat drámája címmel jelent meg. A főiskolákon, egyetemeken szakirodalomként ajánlott tanulmány újabb kiadásán most dolgozik a nagykanizsai irodalomtudós, reményei szerint jövő karácsonyra a boltokba kerülhet a 3 kötetből álló bővített kiadás. A stílszerűen piros, fehér és zöld színűre tervezett trilógiában a szerző saját bevallása szerint kényes kérdéseket is feszeget majd.

Major Lajos

elnök, zenei vezető

A Kanizsa Nótaklub 2000. március 6-án alakult 12 taggal, hogy összefogja a nótakedvelőket. A siker nem maradt el, számos nótázó csatlakozott a csapathoz. Évi 40-60 fellépést követően 2003-ban a klub felvette a zeneszerző, dalszövegíró Tüttő János nevét, akinek a hagyatékát – a család engedélyével – azóta is ápolják. A Tüttő János Nótaklub 2005 óta jelentkezik a HSMK-ban önálló esttel, melyen Szalai Antal Liszt Ferenc-díjas prímás és zenekara a névadó nótáiból rendszerint feldolgoz néhány remekművet. 2006-ban hat fős kamarakórust alapítottak. A klub elnökét, Major Lajost 2007-ben megválasztották az év civil emberévé, majd két évvel később a nótaklub lett az év civil közössége. A vidám társaság jóvoltából Nagykanizsa 2008-ban megkapta a nóta városa címet. Elismeréseknek nincs híján a klub, hiszen 2011-ben a veszprémi Magyar Nótaklubok nemzetközi minősítő fesztiválján aranyoklevelet kaptak. Repertoárjukon szerepelnek hazafias dalok, népdalok, operák, operettek és megannyi magyar nóta. Jelenleg egy CD elkészítésén dolgoznak, melyre 50 dalt vesznek fel.

Mányoki  Attila

úszó

Mányoki Attila hosszútávúszó 1973. szeptember 3-én született Zalaegerszegen. Itt kezdett el úszni, előbb természetesen a medencés számokban, majd 1989-ben egy Balatonfüred – Siófok versenyen „fertőződött meg” a nyíltvízi úszással. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométert kellett úsznia változó körülmények között. 2004-ben díszpolgári címet kapott a görögországi Koroni városában és  Nikos Gemelos, a görög úszó-válogatott vezetőedzője utasításai és programja szerint készül a versenyekre. A „köztudatba” 2008  augusztusában robbant be, amikor Balatonkenese és Keszthely között hosszában úszta át a Balatont, mindmáig egyedüliként. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette, s még ebben az évben  Zalaegerszeg-díjjal tüntették ki. 2011-ben első magyarként átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak 9-en tudtak sikeresen teljesíteni a világon. 2013. augusztus 20-án ötödik magyarként átúszta a  La Manche-csatornát. A 48 kilométert a 15 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, mellyel beállította a magyar rekordot is.

Dr. Németh László

neurológus főorvos, orvos-igazgató

Dr. Németh László 1963-ban született Zalaegerszegen, ott végezte általános- és középiskolai tanulmányait is. Az érettségi után egyenes út vezetett a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1987-ben végzett summa cum laude minősítéssel. 1991-ben neurológiai szakvizsgát tett jeles eredménnyel, majd ezt követően hosszú időn át, 24 évig a Zala Megyei Kórház neurológiai osztályán dolgozott, 2011 szeptemberétől pedig a Kanizsai Dorottya Kórház azonos osztályának vezetésével bízták meg Nagykanizsán. Idén januártól az orvos-igazgatói teendőket is ellátja itt. Szakterülete az érbetegségek vizsgálata és kezelése, alapító tagja és elnöke a Magyar Neuroszonológiai Társaságnak, továbbá a Magyar Stroke Társaság tagja. A Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetében is komoly szerepet vállal. Két lánya van, egyikük építészmérnök, másik pedig édesapjukhoz hasonlóan a másokon való segítést választotta élethivatásul: az UNICEF magyarországi irodájának munkatársa.

Tatár Csaba

trombitatanár, karnagy

A Nagykanizsai Fúvószenekar karnagya, Tatár Csaba 1994-ben alapította a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola tanítványaiból az ifjúsági fúvószenekart, mely 1998-ban érett össze együttessé. Az ifjú társaság a fúvószenekari táborokban a klasszikus művek mellett könnyűzenében is képezte magát. A balatonmáriai fúvósokkal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően országszerte egyre több fesztiválon léptek fel, sőt Európa több pontján koncerteztek már. 1998-ban tartották meg az első Mikulás koncertet, mely azóta is sikeres, hiszen rendszerint ezer ember előtt lépnek fel. A közönség elismerése mellett 2003-ban mindkét fúvós szövetségnél show és koncert kategóriában is minősítést szereztek. Az országos fúvószenekari versenyen 2010-ben, majd két évvel később is a dobogó harmadik fokára állhattak fel. 2011-ben az Olajbányász Fúvószenekarral egyesültek, így mostanra 60 fős csapattá bővültek. A Nagykanizsai Fúvószenekar először 2003-ban Zalakaroson tartott fúvósfesztivált, melyet 2012-ben és ebben az évben is sörfesztivállal egybekötött jó hangulatú fúvószenei találkozó követett a nagykanizsai Erzsébet téren.

Zsuppányi Gyula

építész, vezető tervező

Zsuppányi Gyula Zalaegerszegen született 1950-ben. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett diplomát, majd a ZÁÉV munkatársaként a hévízi Thermál Szálló építésénél kezdte meg építészmérnöki pályafutását. Az ő irányításával honosították meg az országban elsőként a NOE variábilis zsalurendszeres építéstechnológiát.  Zalaegerszegen a Vadász György által fémjelzett városközpont (első „Csipkeház” és áruházak) építése volt nehéz, de szép feladata. Dolgozott a Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál is, majd 1982-ban megalapították az ALFATERV GM. Tervező és Építésszervező kisvállalkozást,  jelenleg ALFATERV-2000 Kft., amelynek főállású vezetője lett. Az elmúlt évtizedekben számtalan jelentős köz- és lakóépület valósult meg a közreműködésével. Az Év Lakóháza megyei pályázatokon ötször szerzett első díjat. 1990-től városi képviselőként a zalaegerszegi közéletben is tevékenykedik.