Teleki László a megye érdekében bárkivel hajlandó együtt dolgozni

- Mivel töltötte az előző 4 évet, amikor nem vett részt a Parlament munkájában?

- Az MSZP országos elnökségének tagjaként a konkrét napi feladatok végrehajtásában vettem részt, illetve a pártprogramok megvalósításán dolgoztam. Szakértőként segítettem a párt országgyűlési frakciójának munkáját, vidéki fórumokat tartottam, illetőleg több törvényjavaslat előkésztésében is részt vettem. Egyszóval azon ténykedtem, hogy az ellenzéki javaslatok beépülhessenek a törvényekbe. Sajnos sok sikerélmény nem ért, hiszen politikai ellenszélben a szocialista javaslatok zöme is elbukott.

- Milyen érzésekkel tért vissza a Parlamentbe, és mit vár a következő négy évtől?

- Az előző ciklusban csak fizikailag nem voltam jelen a törvényhozás épületében. A plenáris üléseket a televíziós közvetítéseken keresztül, szinte minden alkalommal figyelemmel kísértem. Emellett a szocialisták törvénymódosító javaslatinak előkészítésben gyakorta részt vettem. A különbség, ha úgy tetszik annyi volt, hogy képviselőként nem szólalhattam fel, a bizottsági munkákban nem vehettem részt, de az aktív politikában továbbra is jelentős munkát láttam el a párton belül. A parlamenti kötelezettségek hiányában viszont több időm jutott a szakpolitikára és szorosabb kapcsolatot tudtam tartani a választópolgárokkal. A következő négy évre vonatkozóan abban bízom, hogy sikerül végre levetkőzni a felesleges pártpolitikai vitákat, és a Parlamentben valóban az ország és az állampolgárok érdekében születnek majd törvények, s intézkedések. Úgy gondolom: sok égető problémára kell megoldást találni, példának okáért nem szabad engedni, hogy tovább nyíljon a szociális olló, vagyis mélyüljön a szegénység. Emellett kiutat kell találni a tartós munkanélküliségből, a kilátástalanság helyett, létbiztonságot, vonzó és valós jövőképet kell felvázolni az embereknek.

Teleki László: Jószándék, józan ész, kölcsönös tenni akarás (Fotó: Szakony Attila)

- Az igazságügyi bizottság tagjaként, milyen feladatok várnak Önre?

- Harcolni az igazságért. És ezt most nem humornak szánom. Küzdeni a társadalmi igazságosságért, hogy a jog asztalánál valóban mindenki helyet foglalhasson. Komolyan hiszem és vallom, hogy minden ember egyelőnek és szabadnak született, és ellenzéki képviselőként is küzdök továbbra is azért, hogy ne lehessen valakit egész életére megbélyegezni származása, vallása vagy társadalmi helyzete miatt. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a szegény embereknek szegényebb az érdekérvényesítő lehetőségük is. Kirekesztődött a társadalomból sok százezer ember, 3 millióan élnek szegénységben, miközben egyre több országunkban a milliárdos. Nem hiszek a kozmetikázott statisztikáknak, mert a vidéket járva, az emberekkel beszélve azt tapasztalom, hogy egyre kevesebben és egyre kevesebb bérért dolgoznak. Oda jutottunk, hogy ma már kiváltságnak, szerencsének számít, ha valaki munkalehetőséget talál, és nem a közmunkáért kapott bérből kell tengődnie családjával. Nem lehet kettészakítani az országot, színekre bontani és aszerint szelektálni.

- Roma szakpolitikusként miben szeretne előre lépést elérni?

- Ellenzéki politikusként kell dolgoznom a következő négy évben. A kritikák és a bírálatok megfogalmazása mellett olyan konstruktív szerepet szeretnék betölteni, amely révén valóban szebbé és jobbá formálhatjuk országunkat. Én a választópolgárok szócsöve akarok lenni. Erre tettem már harmadszor esküt a Parlamentben. Ugyanakkor a romaügy nem csak szakterületem, hanem szívügyem is. Szeretnék reményt és lehetőséget adni egy olyan generációnak, nemzedéknek, amely másodrendűnek, kitaszítottnak érzi magát. Több mint tíz évvel ezelőtt államtitkárként beterjesztett programom révén kormányokon átívelő, hosszú távú, komplex romaprogramokat indított az MSZP-kormány. Azt hiszem, hogy ezt az utat kell folytatni ahhoz, hogy a cigányság integrációja megvalósuljon. Ehhez persze kompromisszumokat kell kötnünk, felül kell emelkednünk a napi pártpolitikán. A nemzeti cselekvési terv mit sem ér, ha nincs mögötte tett. Igaz, követtünk el kormányon mi is hibákat, de volt a szándék és a cselekvés világos volt. Elkülönített, látható források, címkézett költségvetési fejezetek. Sajnálom, hogy négy évvel ezelőtt nem ezt az utat folytatta a kormány, hanem mindent előröl kezdett. Úgy vélem: ezért most fáziskésésben vagyunk, elvesztegettünk fontos éveket. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, de a további késlekedés hazánk és nemzetünk jövőjébe kerülhet.

- A megyében egyedüliként Nagykanizsa rendelkezik két országgyűlési képviselővel. Tud-e, akar-e Cseresnyés Péterrel együttműködni a várost és a térséget érintő ügyekben?

- Úgy vélem: Kanizsai lakosként, közszereplőként ez kötelességem. Attól, hogy más politikai párt színeiben tevékenykedünk, a céljaink közösek kellenek, hogy legyenek, amennyiben a másik fél is számít ellenzéki képviselőként munkámra a nagykanizsai lakosok élethelyzetének javítása érdekében. Én nem csak bízom, hanem hiszek is benne, hogy ennek érdekében nem a pártpolitika, hanem a józan ész, és a kölcsönös tenni akarás, a jó szándék vezérel majd minket.

- A hétvégén az MSZP választmányi ülésén lemondott Mesterházy Attila elnök és az Önt is a soraiban tudó elnökség. Miként értékeli az elmúlt négy évet a párton belül, indul-e újra az elnökségi tagságért?

- A szocialista párt legfelső vezetésében 2010-ben vállaltam szerepet, akkor amikor a Fidesz-KDNP kétharmados kormánytöbbséghez jutott. Az elnökség nagyon nehéz örökséget kapott, ráadásul úgy kellett felvennünk a versenyt, hogy közben a baloldal több részre szakadt. Mindezek ellenére sikerül részsikereket elérnünk, néhány helyen tudtunk időközi választást nyerni és az MSZP támogatottsága is növekedett minimális mértékben. Persze tény az is, hogy elveszítettük a parlamenti és az uniós választásokat is, természetesen ez is befolyásolta önkritikus döntésünket. Most csak az biztos, hogy még a nyáron tisztújító kongresszusra kerül sor a párton belül. Az ügyben viszont még nem döntöttem, hogy indulok-e az elnöki tagságért folyó versengésben.