Tartuffe a diákszínpadon

A hevesis Simon Enikő a hetvenes éveit taposó Pernelle asszony bőrébe bújt, s bár eleinte nem bízott magában, jól megoldotta a feladatot.

- Zsanna és Lengyák tanár úr instrukciói lassan rátereltek a megformálás lehetőségeire, olyannyira, hogy néha úgy érzem a színpadon, mintha a velem egykorú társaim tényleg a gyerekeim vagy unokáim lennének. Osztálytársaim, akik látták a műsort, mondták: valóban úgy perlekedtem velük.

 A diák-rendező nagy Moliére-rajongó

A nagy Moliére-rajongó, s Elmirát is játszó Nikolics Zsanna – aki egyben a főrendező szerepkört is betöltötte ezúttal – a darab kapcsán úgy fogalmazott: a Tartuffe 5 felvonásos, a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő, verses formájú jellemkomédia, melyben a hős saját vonásai miatt válik nevetségessé. A zárt rendszerű műben a színhely végig Orgon párizsi polgár háza, az időtartam egy nap (reggeltől estig), szereplői pedig egy polgári család tagjai. A szerző a valóságból csak azokat a részleteket emelte ki, melyek a bűnök leleplezéséhez szükségesek.

A címszerep a piaristás Horváth Márknak jutott, aki a minap nyert versmondásban aranyérmet a Helikonon. S bár nem könnyű gonoszt játszani, Tartuffe szerepe épp a nehézsége miatt tetszett neki. Lojális úr, a törvényszéki végrehajtó szerepét, segítve a férfi-hiányban szenvedő csoport munkáját, felnőttként vállalta fel Sári Gábor, aki elmondta: az előadóművészet a szíve csücske, a fiatalok között dolgozni pedig kimondottan jó szórakozás.

- Úgy érzem, hogy társaim megadják a rendezőnek járó tiszteletet - fogalmazott Az év civil fiatalja címmel is kitüntetett, most érettségiző keris diák, Zsanna. - A csoport tagjai nem csak szereplői a darabnak, hanem a barátaim is. Együtt határoztuk el, hogy igazi irodalmi értéket képviselő, a mai ember számára is sokat mondó alkotást viszünk színpadra. A barátságnál nagyobb hajtóerő pedig szerintem nem létezik.