Egyre fontosabb az érdekvédelem

Hegedűs Oszkár szerint nehéz időket él ma át az autóstársadalom, hisz a gazdasági válság miatt az emberek többsége kevesebb pénzből él, s így a gépkocsik üzemeltetésére sem jut annyi, mint korábban. Az autóklub ebben a helyzetben az érdekvédelmet tekinti fő feladatának.

- A Magyar Autóklub azt az alapszolgáltatást nyújtja magas színvonalon, amit a nyugat-európai klubok is tudnak - szögezte le elöljáróban Hegedűs Oszkár. - Ehhez a műszaki felkészültségünk megfelelő, gyakorlatilag mindent meg tudunk oldani, ami ma műszaki kérdés. Talán ezért is vált az érdekvédelem hangsúlyosabb tevékenységgé. E tekintetben vannak jó és rossz tapasztalataink. Sikeresen léptünk fel az Győr és az országhatár közötti rövid, de a nyújtott szolgáltatáshoz képest igen drága autópálya-szakasz díjfizetése ellen. Bírósági pert nyertünk, s ezzel kényszerítettük ki, hogy az állam vásárolja vissza ezt a szakaszt. Amikor a benzin ára - a világpiaci mozgásokat figyelmen kívül hagyva - állandóan növekedett, létrehoztunk egy franchise-rendszerű töltőállomás hálózatot, ahol tíz forinttal olcsóbban adtuk az üzemanyagot. Így sikerült elérnünk, hogy a legfontosabb hazai forgalmazó, a Mol, majd azt követően a többi nagy társaság is kénytelen volt tudomásul venni, hogy az üzemanyag ára néha csökken. Helyesnek tartjuk és támogatjuk a műszaki vizsgák és a zöldkártyák kibocsátásák összehangolását is. Sajnos az egyik legfontosabbnak tartott ügyben, az objektív felelősség kérdésében azonban nem értünk el sikert, hiába támadtuk azt az alkotmánybíróságon, a beadványunkat elutasították.

Hegedűs Oszkár arról is szólt, hogy ma a közutak állapota - s ezt nyilván a zalai autósok is így érzik - az egyik kardinális kérdés. Ezzel ugyancsak foglalkozik az Autóklub: elsősorban a forgalmi viszonyok megváltoztatására tesznek javaslatokat, hiszen a tehermentesített szakaszokon a burkolat kevésbé használódik el. Ezért is szorgalmazzák többek között a budapesti körgyűrű teljes kiépítését.

- Amióta átadták a keleti szakaszt a forgalomnak, láthatóan javult Budapest közlekedése - magyarázta az Autóklub elnöke. - Korábban a Hungária és a Róbert Károly körúton szinte nem lehetett végigmenni. Az itt szerzett tapasztalatokat pedig más városok, egyéb utak esetében is fel lehet használni.

Hegedűs Oszkár szólt a hazai gépkocsiállományről is. Véleménye szerint a magyarországi utakon nagyjából azt a képet láthatjuk, mint Ausztriában vagy Németországban.

- Hét év a magyar tulajdonban lévő személygépkocsik átlagéletkora - folytatta a Magyar Autóklub elnöke. - Voltak évek, amikor kétszázezret meghaladó darabszámban adtak el új autókat a kereskedők, és ezek az adatok a válság előtti periódusra is vonatkoznak. Számításaim szerint tíz év alatt több mint egymillió új gépkocsi talált gazdára Magyarországon. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne még egy csomó Trabant vagy régi Wartburg, Lada forgalomban, az emberek egy része ugyanis továbbra sem engedheti meg magának, hogy milliókat költsön egy új autóra. De fokozatosan javul a helyzet, vagyis csökken az autók életkora. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar ember általában eggyel nagyobb kategóriájú gépkocsit vásárol, mint amire szüksége lenne. A közelmúltban Dániában volt a nemzetközi autószövetség regionális közgyűlése, ahol azt tapasztaltam, hogy inkább kisebb kaliberű autókkal járnak az emberek. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy Dániában jóval drágábbak a személyautók, mint nálunk. Ugyanakkor az is tény, hogy a dánok csak akkor veszik elő az autóikat, ha feltétlenül szükségük van rá, helyette a tömegközlekedési eszközöket használják, illetve rengetegen kerékpároznak. A biciklizés a skandináv országokban ráadásul tradíció is, ezt ugyancsak el lehetne tőlük sajátítanunk, ehhez viszont rendelkeznünk kellene megfelelő kerékpárúthálózattal is. Ha az kiépül, akkor a biciklizés talán nálunk is tömegjelenséggé válik majd, hiszen már most azt lehet látni, hogy egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.


Olvassa el Lóerő rovatunk többi érdekes cikkét is! Katt ide!