EP-vita a médiatörvényről: elégedett a módosításokkal a Néppárt, a baloldali frakciók keveslik azokat

A szocialista, liberális és zöld képviselők elsősorban a médiatanács összetétele ellen emeltek kifogást, illetve azt bírálták, hogy a törvény nem biztosítja kellően a források védelmét. A bizottság által javasolt módosítások szerintük nem tartalmaznak választ az EBESZ és az Európa Tanács több aggodalmára sem.
   
Sürgették azt is, hogy a bizottság mielőbb juttassa el hozzájuk a szöveget.
   
A brit Claude Moraes, a szocialista frakció vezérszónoka a képviselőcsoport nevében elégedettségét fejezte ki, hogy az EP nyomására négy területen megoldás született, és üdvözölte a hatóságok készségét a módosításra. Hangoztatta, hogy a parlamentnek vannak egyéb aggodalmai is, köztük az, hogy a médiahatóság egyelőre homogén testület és központi ellenőrzés alatt áll, illetve a törvény megfelelése az alapjogi chartának.
   
Martin Schulz frakcióvezető a vita után kiadott sajtóközleményében úgy ítélte meg: több, kiemelten fontos problémára, mint a médiatanács összetétele, sem a módosítások, sem Kroes nem adott kielégítő választ.
   
A liberális frakciót képviselő német Renate Weber azt hangoztatta, hogy a sajtó ellenőrzésére tett kormánykísérletek közül egy sem ment olyan messzire, mint a magyar. Miközben a törvényt bírálókat azzal vádolták, hogy politikailag motiváltak, a kormány döntése is bizonyította, hogy a jogszabállyal gondok vannak, hiszen beleegyezett a módosításba - emelte ki. Úgy vélte, továbbra is megoldásra vár a szankciók esetében a jogorvoslat hiánya, és az EBESZ bírálataira is választ kell adni.
   
A Zöldek nevében beszélő, olasz Judith Sargentini szerint a kormány továbbra is akadályozhatja a tájékoztatást, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldalt képviselő portugál Rui Tavares pedig úgy fogalmazott, megdöbbentette, hogy az EU-bizottság "beveszi azt, amit a kormány mond", "semmilyen változás nem fog történni".
   
A magyar képviselők közül felszólalt a vitában Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője, aki szerint "az uniós kritika a magyar jobboldal politikai veresége". Kiemelte, hogy változatlanul érvényes a szocialisták, liberálisok, a Zöldek és az egységes baloldal frakció közös állásfoglalási indítványában tett kifogások döntő része. Nagy figyelemmel kell követni, hogy a módosított törvények milyen hatást gyakorolnak a szólás- és sajtószabadságra - hangoztatta.
   
A vitában a néppárti képviselők megismételték azt a vádat, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak.
   
Vezérszónokuk, Marco Scurria leszögezte: Kroes biztos "gyakorlatilag azt mondta, hogy felesleges is lefolytatni a vitát". Több bizalmat kellene mutatni a demokratikusan választott kormányok irányában - tette hozzá.
   
Joseph Daul frakcióvezető közleményében azt húzta alá, hogy a kormány és az EU-bizottság megállapodása "ismételten igazolja, hogy a törvényt ért támadások sorozata elhamarkodott és megalapozatlan volt".
   
Deutsch Tamás (Fidesz) példákat említve úgy fogalmazott, hogy "a szocialisták, liberálisok, kommunisták és zöldek kettős mércét alkalmaznak, mert miközben a mostani törvényt élesen bírálják, nem volt szavuk, amikor a szocialista-liberális kormányok újságírókat zaklattak.
    
Gál Kinga (Fidesz) szerint politikai támadásról volt szó a kétharmados többséggel megválasztott kormány ellen. Úgy vélte, hogy a baloldali frakciók határozattervezetének szövege is csúsztatásokra épül.
   
Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, hogy az EP-ben "politikai bolhacirkuszt" csináltak, pedig a vita oka már megszűnt.
A szlovákiai magyar, szintén néppárti Mészáros Alajos egyebek között arról beszélt, hogy 2008-ban Szlovákiában a szociáldemokrata Robert Fico is elfogadott egy sok szempontból kifogásolható médiatörvényt, és akkor az EP- ben a baloldaliak védelmezték a szabályt.
   
Közbevető felszólalóként szót kapott Morvai Krisztina (Jobbik) is, aki leszögezte: a Fidesz-kormány "megérdemli azt, ami most történik, ... hogy kedves baloldali képviselőtársaink adják önöknek a leckéket demokráciából". Ugyanakkor ismét azzal vádolta az MSZP-t, hogy "kilövette az emberek szemét 2006-ban".
   
A vita végén Neelie Kroes biztos reagált az elhangzottakra. Felszólalásából az derült ki, hogy a bizottság az európai uniós joganyaggal összefüggő valamennyi szempontot igyekezett szem előtt tartani, néhány, a képviselők által felvetett kérdés ugyanakkor nem vág uniós kompetenciába.
   
Hangoztatta, hogy az uniós tagországok korábban elvetették azt a bizottsági és EP-javaslatot, hogy a médiaügyi szabályozóhatóságok legyenek függetlenek a tagállamokban. Az előzetes elemzés továbbá azt mutatja, hogy az elnök személyének megválasztása nem tér el attól, ami általánosan elfogadott Európában. A szabályozók hivatali ideje pedig más tagállamokban is 5-9 évig terjedhet - mondta.
   
Az EBESZ és az Európa Tanács felvetéseit illetően a holland biztos egyebek között azt jelezte, hogy azok esetében "más a jogalap", mint a bizottságéban. Az alapjogi charta szempontjából pedig a bizottság igenis elemezte a törvényt - tette hozzá.
   
Az uniós végrehajtó testület számára prioritás a sajtószabadság és a szólásszabadság kérdése, a bizottság mindent megtesz azért, hogy a felmerülő aggályokat bármely tagországban korrigálják - hangsúlyozta Kroes.
   
Az ülésen elnöklő Lambrinidisz Sztavrosz a vita után azt jelentette be, hogy a csütörtöki szavazásra hat határozattervezet érkezett.