Budai Ilona: a néphagyomány átörökítése a szülőn is múlik

A művésznővel – aki immáron 43 éve foglalkozik népdalokkal – a zalakarosi Móra Ferenc Általános  és Alapfokú Művészeti Iskolában nemrég megrendezett Kodály Zoltán Népzenei Találkozó előtt válthattunk szót.

– Közel 4 évtizede járom az országot és hála Istennek, nem érzékelem úgy, hogy az ének-zene tantárgy mostoha volta hátráltató tényező volna a népzene és a népdal hagyományának átörökítésében – mondta kérdésünkre Budai Ilona. – Jó tapasztalataim vannak, az inkább igaz, hogy mintha nem tudnának sokan ezekről a dolgokról, mert az sajnos nem hír, hogy mondjuk a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban népzenei napokat tartanak, vagy hogy Dévaványán 220 gyerek két napon át népdalokat énekel és néptáncol. Sajnos az a hír, hogy ki hal meg, kit ölnek meg, ezek a népzenei versenyek és seregszemlék nem kapnak műsoridőt a nagy médiumokban. Én azonban azt mondom: ez talán nem is baj. Ennél jobban számít, hogy a kevés énekóraszám ellenére is sok helyen tartják fontosnak, hogy a gyerekek énekeljenek, táncoljanak, muzsikáljanak, és mindezt örömmel tegyék.

Budai Ilona. Fotó: Szakony Attila

Budai Ilona hozzáfűzte: rengeteg számítógép van gyermekeink környezetében és többféle nyelvet tanulnak – biztosan ezek is fontosak ahhoz, hogy eligazodjanak a világban, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a lelkük szépüljön.

– Optimista vagyok, mert egyre több helyen rendeznek népdalos-, vagy népzenei versenyeket – jelentette ki a művésznő. – Jó látni a gyerekeken a lelkesedést és tisztelem azokat a kollégákat, akik a globalizálódó világban is felkészítik őket.

Budai Ilona hozzáfűzte: azonban nyilván, nem csak tanárfüggő a siker, hiszen sok múlik azon is, mit hoz a gyermek otthonról.

– A szülőket is nevelni kell és gyakori, hogy a gyerek hat vissza az édesapára, vagy az édesanyára – árulta el.