Nemzeti hőst lát Munkácsyban

Munkácsy Mihály 1870-es évekből származó önarcképe is Pákh Imre gyűjteményéből való. Az önarckép mellett számos fotó látható a 170 éve született művész munkásságát bemutató tárlaton

A legnagyobb magántulajdonban lévő Munkácsy-gyűjteményt Pákh Imre mondhatja magáénak. A Munkácson született, s Amerikába kivándorolt üzletember az első festményt örökölte, majd a kilencvenes évektől árveréseken vásárolt újabb Munkácsy-képeket. A műgyűjtő neve akkor vált igazán közismertté, amikor 2004-ben megvette a Golgota című képet, a Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó trilógia egyik monumentális darabját.

A hévízi Muzeális Gyűjtemény kiállításán Munkácsy Mihály 17 festménye, több grafikája és vázlatrajza mellett személyes tárgyai is láthatók, és számos fotó mutatja be a festőt, aki előtt születésének 170. évfordulója alkalmából tisztelegnek a tárlattal. A festmények egy része a békéscsabai Munkácsy Múzeumból és a pécsi Janus Pannonius Múzeumból való, a többi Pákh Imre tulajdona. Gyűjteménye azért is kuriózum, mert az alkotó kevésbé ismert műveiből áll. Munkácsy Mihály 1880-as években készült szalonképei, tájképei és arcképei ugyanis általában a műteremből közvetlenül európai és amerikai magángyűjteményekbe kerültek, tudtuk meg a kiállítást végigjárva. A műgyűjtővel – akit Papp Gábor, Hévíz polgármestere és Hermann Katalin, a művelődési központ igazgatója, a kiállítás rendezője vezetett körbe a Muzeális Gyűjteményben – a tárlat megtekintése után beszélgettünk.

– Ötven Munkácsy-képem van. Legutóbb egy akvarellt találtam, ami azért különleges, mert Munkácsy kevés vízfestményt készített – válaszolta arra a kérdésre, hogy hol tart a gyűjtőmunkában. – Most kezdjük el a tárgyalásokat a megvásárlásáról, remélem, sikerül megszerezni.

A kis cukortolvaj. Elveszettnek hitték a képet, sokáig csak két fotó bizonyította létezését. Munkácsy Mihály gazdag színvilágú szalonképeinek egyike. Pákh Imre 132 millió forintért vásárolta meg

Munkácsy Mihály körülbelül hétszáz képet festett, s csak mintegy háromszáz holléte ismert, tájékoztatott Pákh Imre.

– A többi kép egy része megsemmisülhetett, bár általában jó házakba adták el a festő alkotásait. Véleményem szerint még száz-kétszáz festmény van, amit érdemes lenne begyűjteni. A művésznek évente két-három alkotása jelenik meg a piacon, olyan képek, amelyekről még a szakma sem tudott. Kétségkívül Munkácsy Mihály munkái, de alapos kutatómunkát igényelnek. Időnként jelentős képek is előkerülnek, ez hihetetlenül izgalmassá teszi a Munkácsy-sztorit – mondta az üzletember, aki alapítványt hozott létre a festőgéniusz életművének megőrzésére. A Munkácsy Alapítvány fő feladata a még ismeretlen képek felkutatása, megvásárlása és bemutatása. Már legalább 15 kiállítást szerveztek, részben külföldön.

– Munkácsy Mihály jelenleg a reneszánszát éli Magyarországon, de valamikor külföldön, például Párizsban is nagyon ismert és kedvelt volt. Később a határokon túl feledésbe merült, az érdeklődés az impresszionisták és a posztimpresszionisták felé fordult, ami érthető. Most azonban újraéled a 19. századi festészet kultusza, és Munkácsy is ezt a hullámot lovagolja meg. Az alapítvány nemrég Bécsben rendezett egy nagy kiállítást. Ugyanazokra a falakra kerültek fel a képek, ahol egykor maga Munkácsy Mihály állította ki a műveit, csak azt a tárlatot Ferenc József nyitotta meg – mosolygott Pákh Imre.

Az alapítvány közreműködésével Sanghajban is lesz egy magyar képzőművészeti tárlat, majd Moszkvában, a Puskin Múzeumban mutatják be Munkácsy képeit, s dolgoznak egy firenzei és egy müncheni kiállításon.

Legény az asztalnál. A falu hőse című képhez készült előtanulmányként. A festmény viszonylag friss szerzemény, 2012-ben bukkant fel egy franciaországi aukciósházban, addig ismeretlen volt

Pákh Imre a Zalai Hírlappal megosztotta: eddig sikerült elhárítania azt a veszélyt, hogy hamis képet vegyen, annak ellenére, hogy Munkácsy műveit gyakran hamisítják. Az ő szaktudása kevés ahhoz, hogy egyedül döntsön, ezért szakértőkre hagyatkozik.

A műgyűjtővel szót váltottunk arról is, hogy mi lesz vajon a Krisztus trilógiával, amelynek egyik darabját, a Krisztus Pilátus előtt című festményt nemrég visszaszállították Kanadába a debreceni Déri Múzeumból. Onnét, ahol 1995-ben a világon először mutatták be együtt a három nagy méretű festményt, az említettet, a Pákh Imre tulajdonában lévő Golgotát és az állami tulajdonú Ecce Homo című művet. Pákh Imre korábban úgy nyilatkozott, hogy a három képnek együtt kell maradnia, mégpedig Debrecenben. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere pedig azt mondta, hogy nem tettek le a Krisztus Pilátus előtt megvásárlásáról, s kérte a kormányt, hogy a Golgotát pedig vásárolja meg Pákh Imrétől, így mindhárom kép köztulajdonban lesz.

– Az ügy még folyamatban van, és mivel sokan úgy vélik, hogy érdekelt vagyok benne, nem szívesen beszélek a témáról. Egyet azonban el tudok mondani: engem sokkolt az a tény, hogy a Krisztus Pilátus előtt című kép visszament Kanadába. Trilógiáról így már nem beszélhetünk, s hogy mi fog történni, arról a kormányt kell megkérdezni, de sok jót nem jósolok – nyilatkozta a Zalai Hírlapnak Hévízen.

Madame Chaplin arcképe. Munkácsy húsz évig meghitt kapcsolatot ápolt az asszonnyal, akinek a portréját 1885-ben festette

Munkácsy Mihályt amúgy nem a művészete miatt tartja igazán nagyra, hanem azért, mert nemzetegyesítő erőt lát benne, fogalmazott.

– Látom, hogyan reagálnak a látogatók a képeire: a magyar ember büszke rá, hogy van egy Munkácsyja, s a művésznek még ma is van mondanivalója, pedig már 114 éve halott. A mondanivalója pedig szerintem az, hogy voltak zseniális magyar emberek, akik fel tudták venni a versenyt a legjobbakkal külföldön is, és győzni tudtak. A magyaroknak hősökre van szükségük, ő pedig egy igazi nemzeti hős, akit érdemes követni, hiszen tudjuk, honnan indult, s azt is, hogy a csúcson fejezte be karrierjét. Rembrandthoz hasonlították már életében, ő volt minden idők legjobban fizetett élő festőművésze, fogadta az amerikai államfő. Rendkívüli talentum volt, és nagyon nagy ember, hiszen bár élete nagy részét külföldön töltötte, megmaradt magyarnak, és mindig hazavágyott.

Asztalosinasból világhírű festő

Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson. Asztalosinasnak tanult, míg fel nem fedezték tehetségét. Mesés karriert futott be, 26 évesen Párizs leghíresebb festője lett. 1872-től ott készítette legfontosabb műveit. Az endenichi szanatóriumban halt meg 1900-ban. Kompozícióteremtő készsége és romantikusan expresszív realizmusa a magyar festőnemzedékek egész sorára volt hatással.