Föladták a leckét - Mélyreható változások küszöbén a közoktatás (fotókkal frissítve)

Az első fecske a változások sorában a mindennapos testnevelés bevezetése az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. Szeptember 1-jétől már e rend szerint állt össze az órarend az egervári általános iskolában is. Később persze, felmenő rendszerben a többi évfolyam is felzárkózik a mozgásdús programhoz.

- Nálunk szerencsére nem okozott gondot a plusz tornaórák bevezetése - avat be Kenessey Tibor, az iskola igazgatója. - Van termünk, vannak szaktanáraink, s éppen a nyáron vásároltunk pályázati pénzből 130-140 ezer forint értékben különféle labdákat, sporteszközöket, a közeljövőben pedig a gyógytestneveléshez szükséges felszerelések körét bővítjük.

Mindezek hiányában azonban igen nagy leleményességet kíván az iskoláktól az új rendelkezés - teszi még hozzá. Minden nap mégsem tornázhatnak  a gyerekek a folyosón... Persze, ki lehet menni hógolyózni, szánkózni, de 45 percbe nagyon körülményes  belezsúfolni egy ilyen kiruccanást.

A galériáért kattintson a képre!

- Amikor mind a nyolc évfolyamra "felér" az új rend, náluk is hatalmas terhelésnek lesz kitéve a tornaterem, hiszen heti 40 órát tartunk benne, reggel 8-tól délután4-ig tart a nagyüzem. A terem leválasztására, megosztására pedig a tetőszerkezet sajátosságai miatt nincs mód - jegyzi meg Kenessey Tibor.

Jó hír viszont, hogy az önkormányzat mintegy 12-13 millió forintot nyert a tornaterem hőszigetelésére, nyílászáróinak cseréjére, amire igencsak szükség mutatkozik, hiszen télvíz idején 11-12 fokos hőmérséklet ösztönzi a gyerekeket a gyors bemelegítésre.

Januártól újabb változások kopogtatnak, ezek közül a legfontosabb, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Az állami ernyőről a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ gondoskodik, ami 198 tankerületi "lábon" áll majd a járásokban. A működtetés feladatát differenciáltan rója ki a rendelet. A fő szabály: 3 ezer lakos fölötti településeken az önkormányzatok dolga a működtetés, ennél kisebb települések esetében az állam vállalja azt is. Ettől indokolt esetben el lehet térni: a 3 ezernél nagyobb települések felmentést kérhetnek (hozzájárulást azonban ekkor is fizetniük kell), míg a kisebbek a jogért folyamodhatnak. Az önkormányzatoknak október végéig kell nyilatkozniuk szándékaikról.

- Amikor mind a nyolc évfolyamra "felér" az új rend, náluk is hatalmas terhelésnek lesz kitéve a tornaterem, hiszen heti 40 órát tartunk benne, reggel 8-tól délután4-ig tart a nagyüzem. A terem leválasztására, megosztására pedig a tetőszerkezet sajátosságai miatt nincs mód - jegyzi meg Kenessey Tibor.

Jó hír viszont, hogy az önkormányzat mintegy 12-13 millió forintot nyert a tornaterem hőszigetelésére, nyílászáróinak cseréjére, amire igencsak szükség mutatkozik, hiszen télvíz idején 11-12 fokos hőmérséklet ösztönzi a gyerekeket a gyors bemelegítésre.

Januártól újabb változások kopogtatnak, ezek közül a legfontosabb, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Az állami ernyőről a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ gondoskodik, ami 198 tankerületi "lábon" áll majd a járásokban. A működtetés feladatát differenciáltan rója ki a rendelet. A fő szabály: 3 ezer lakos fölötti településeken az önkormányzatok dolga a működtetés, ennél kisebb települések esetében az állam vállalja azt is. Ettől indokolt esetben el lehet térni: a 3 ezernél nagyobb települések felmentést kérhetnek (hozzájárulást azonban ekkor is fizetniük kell), míg a kisebbek a jogért folyamodhatnak. Az önkormányzatoknak október végéig kell nyilatkozniuk szándékaikról.

A galériáért kattintson a képre!

- Az egervári iskolának a székhelytelepülésen túl Gősfa, Lakhegy és Vasboldogasszony is tulajdonosa, ám összesen sem képviselünk 2400 lakosnál többet, így a fenntartás mellett a működtetés is automatikusan állami kézbe kerül - mondja Szijártó József, Egervár polgármestere. - Most még kérelmezhetnénk ugyan, hogy maradjon nálunk a működtetés, de ehhez nincs meg a gazdasági erőnk. Eddig is óriási terhet jelentett számunkra az iskola fenntartása, az állami normatíva nem volt elegendő, évente közel 20 millió forintot tett még hozzá a négy tulajdonos település. Reméljük, hogy az állami fenntartás és működtetés nem jár avval, hogy a jövőben le kellene majd mondanunk a fejlesztésekről.  Szeretnénk jól együttműködni az állammal, hogy ne az állagmegóvás, hanem a további bővülés jelentse a jövőt.
 
Januártól a tanárok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam állja, függetlenül attól, hogy ki az iskola működtetője. A technikai személyzetet az önkormányzat fizeti. Jövőre már az iskolaigazgatók vezetői megbízását is az oktatási tárca adja ki, ám a tulajdonosváltás nem jár együtt új pályázatok kiírásával e posztokon.

- A legtöbb változás 2013 szeptemberében köszönt ránk - ad tájékoztatást a további fejleményekről Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma politikai tanácsadója. - Ekkor lép be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), benne az erkölcstan vagy a helyette választható hittan tantárggyal, s ezen időponttól az általános iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat szervezni a diákok számára. Ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé elsőtől nyolcadik évfolyamig a tankönyvek, ugyancsak ekkortól hatályos a pedagógusok magasabb bérezése, az életpálya modell elindítása, továbbá, hogy a kistelepüléseken minimum 8 gyerek esetén a szülők kérésére meg kell szervezni az óvodát vagy az alsó tagozatot.

A NAT tucatnyi kiemelt fejlesztési területet jelöl meg, köztük a klasszikus értékeken (erkölcs, család, hazafiság) túl szerepel a demokráciára és a médiatudatosságra való nevelés, a gazdasági és pénzügyi nevelés, továbbá a tanulás tanítása - tudjuk meg dr. Bodó Mártontól, a Nemzeti Alaptanterv titkárától.

- A kiemelt célok közé került a tevékenykedtetés, vagyis hogy az ismeretszerzéshez a diákok cselekvő részvétele társuljon - fejti ki dr. Bodó Márton. - Ez a szemlélet különösen a természettudományos tantárgyak (fizika, kémia, biológia) oktatásában kell, hogy meggyökerezzen, hiszen ezeket a tartalmakat  nehéz közelhozni a gyerekekhez. Ha azonban a hétköznapok felől közelítve tanulják, ha érdekes kísérletek, megfigyelések társulnak hozzá, bizonyára az eredményesség és a motiváció is javul majd. Ahogy  Apáczai Csere János mondta: a diák nem köcsög, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit meg kell gyújtani.

- Az egervári iskolának a székhelytelepülésen túl Gősfa, Lakhegy és Vasboldogasszony is tulajdonosa, ám összesen sem képviselünk 2400 lakosnál többet, így a fenntartás mellett a működtetés is automatikusan állami kézbe kerül - mondja Szijártó József, Egervár polgármestere. - Most még kérelmezhetnénk ugyan, hogy maradjon nálunk a működtetés, de ehhez nincs meg a gazdasági erőnk. Eddig is óriási terhet jelentett számunkra az iskola fenntartása, az állami normatíva nem volt elegendő, évente közel 20 millió forintot tett még hozzá a négy tulajdonos település. Reméljük, hogy az állami fenntartás és működtetés nem jár avval, hogy a jövőben le kellene majd mondanunk a fejlesztésekről.  Szeretnénk jól együttműködni az állammal, hogy ne az állagmegóvás, hanem a további bővülés jelentse a jövőt.
 
Januártól a tanárok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam állja, függetlenül attól, hogy ki az iskola működtetője. A technikai személyzetet az önkormányzat fizeti. Jövőre már az iskolaigazgatók vezetői megbízását is az oktatási tárca adja ki, ám a tulajdonosváltás nem jár együtt új pályázatok kiírásával e posztokon.

- A legtöbb változás 2013 szeptemberében köszönt ránk - ad tájékoztatást a további fejleményekről Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma politikai tanácsadója. - Ekkor lép be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), benne az erkölcstan vagy a helyette választható hittan tantárggyal, s ezen időponttól az általános iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat szervezni a diákok számára. Ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé elsőtől nyolcadik évfolyamig a tankönyvek, ugyancsak ekkortól hatályos a pedagógusok magasabb bérezése, az életpálya modell elindítása, továbbá, hogy a kistelepüléseken minimum 8 gyerek esetén a szülők kérésére meg kell szervezni az óvodát vagy az alsó tagozatot.

A NAT tucatnyi kiemelt fejlesztési területet jelöl meg, köztük a klasszikus értékeken (erkölcs, család, hazafiság) túl szerepel a demokráciára és a médiatudatosságra való nevelés, a gazdasági és pénzügyi nevelés, továbbá a tanulás tanítása - tudjuk meg dr. Bodó Mártontól, a Nemzeti Alaptanterv titkárától.

- A kiemelt célok közé került a tevékenykedtetés, vagyis hogy az ismeretszerzéshez a diákok cselekvő részvétele társuljon - fejti ki dr. Bodó Márton. - Ez a szemlélet különösen a természettudományos tantárgyak (fizika, kémia, biológia) oktatásában kell, hogy meggyökerezzen, hiszen ezeket a tartalmakat  nehéz közelhozni a gyerekekhez. Ha azonban a hétköznapok felől közelítve tanulják, ha érdekes kísérletek, megfigyelések társulnak hozzá, bizonyára az eredményesség és a motiváció is javul majd. Ahogy  Apáczai Csere János mondta: a diák nem köcsög, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit meg kell gyújtani.

ÖTLETES KÍSÉRLETEKET VÁRNAK

A természettudományok életközeli oktatása  érdekében pénzdíjas pályázatot  hirdetett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az általános iskola felső tagozatán alkalmazható kísérletek leírására.  Szeptember végéig várják, hogy Öveges professzor mai követői beküldjék legötletesebb kísérleteiket, amelyek aztán minden iskola számára hozzáférhetőkké válnának.

Az új NAT számos, szabadon választható területtel is bővítené az oktatást. Ilyen például a lovaglás, a tízujjas gépelés vagy a sakk.