Kultúra

2011.08.10. 17:11

Mit üzennek a citerahúrok?

Most került ki a nyomdából a Mit üzennek a citerahúrok? címmel napvilágot látott kiadvány. A botfai Válicka citerazenekar 35 éves történetét feldolgozó kötet szerzője, Nagy Lajos.

zaol.hu

Az együttes 25 és 30 éves jubileumáról is megemlékeztek, jobbára képes összeállításban. A mostani könyv átfogó, minthogy hangszertörténeti, népzenei betekintést is nyújt, s természetesen a válickások létrejöttének, pályaívének is tanúi lehetünk a lapokat forgatván. A sorokat jótékonyan áthatja a szerző személyes jelenléte.

– Többféle kényszert is éreztem a könyv megírására. Mindenképpen rögzíteni kívántam a zenekar három és fél évtizedének történetét, mégpedig úgy, hogy ne hasson eseménynaplónak. Az íráshoz ösztönzést, mintegy felhatalmazást adtak azok a hazai és külföldi vélemények, amelyek a hagyományápolásban, a fiatalok népzenei nevelésében végzett tevékenységünket méltatták, elismerték. Itt a városban is olyan emberek éreztek rá ennek fontosságára, akik nélkül nem jutottunk volna idáig. Azt gondoltam, ennek a folyamatnak a megörökítése, dokumentálása nem veszhet el... – utalt a késztetésre Nagy Lajos, aki egyik alapítója az 1976-ban alakult botfai Válicka citerazenekarnak.


– Mit emeljek ki a 35 évből? A franciaországi kapcsolatot? Vagy ahogy győzködtük egymást, amikor először összeálltunk és fogalmam sem volt, mi lesz ebből? Csak a lelkesedés volt, meg a tenni akarás, csetlés-botlás... És akkor micsoda élmény visszagondolni László Imrénére, Panni nénire, aki a hangjával vitte bele az egész csapatot ebbe a mozgalomba. Tényleg primitív kezdeményezésnek tűnt az elején a zenekar gondolata. Ki mert volna arra gondolni, hogy majdan az avignoni fesztivál részesei leszünk.

Nagy Lajos számára nem idegen az írás, novellák, versek szerzője, s egy időben újságíróként lapunkhoz is kötődött. S ha már Zalai Hírlap, elárulta, szereplésüket, fellépésüket, a zenekar életének történéseit nyomon követő cikkek, riportok segítséget jelentettek, megbízható és bőséges forrásnak bizonyultak a könyv összeállításához. 1994-ig művészeti vezetőként tevékenykedett a citerazenekarban, a stafétabotot lánya, Nagy Katalin vette át tőle, akinek a könyv megszületésében is jelentős a szerepe, mi több, a borító fotóját is ő készítette.





Nagy Lajos két éven át dolgozott a kiadványon, még a számítógép használatát is megtanulta, ám senkinek sem szólt, mire készül.

– Lehet, le is beszéltek volna róla... Azt gondoltam, először összeállítom az anyagot, aztán majd eldől, hogyan lehet ebből könyv. Sajnos országos pályázaton nem nyertünk pénzt, de a város önkormányzata, alapítványok, magánszemélyek, s a citerabarátok egylete segítségével mégis sikerült megjelentetni. S hadd tegyem hozzá, Panni néni két, külföldön élő öccse, amikor megtudta, miről van szó, megkérdezte: Hányadán állunk anyagilag? Mondtuk, még sehogy... és küldték a támogatást.


További információk:
● A botfai Válicka citerazenekar háromszor nyerte el az Arany Páva Díjat – legutóbb 2009-ben, 2003-ban pedig Zalaegerszegért Díjban részesült
● A citerazenekar napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend. Jelenleg három csoportban – gyerekek, serdülők és felnőttek – pengetik a húrokat, éltetik tovább a népzenét
● A számos hazai fellépés mellett vendégszerepeltek többek közt Németországban, Franciaországban, Klagenfurtban, Marosvásárhelyen és Szlovéniában
● A botfai zenekarnak eddig két CD-je látott napvilágot, a legutóbbi a Virágzik a népdal a Válicka partján címet viseli

Ezek is érdekelhetik