Médiatörvény - Brüsszel elküldte az aggályait tartalmazó levelet (frissítve)

Jonathan Todd azt is elmondta, hogy a levél azokat a fenntartásokat fogalmazza meg, amelyeket a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes Kroes a hét elején már elmondott az Európai Parlament bizottságai előtt.
   
A levelet Kroes írta alá, címzettje pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
   
"A bizottság szolgálatainak súlyos kételyei vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően" - áll a levélben.
   
A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki - derül ki a szövegből.
   
A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
   
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, "nem igazolható korlátozásként" tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.
   
A levél nem tér ki a médiahatóság függetlenségére - mondta Todd. Ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben sem található, mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
  
 Az Európai Bizottság két héten belül választ vár a levélre a magyar féltől, és amennyiben nem lesz elégedett a válaszban foglaltakkal, hivatalos eljárást indíthat az ügyben - jelezte a szóvivő. Hozzátette: a válasznak azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehetséges orvosolni a kételyeket.
   
A levél azt is megemlíti, hogy a bizottság még tovább vizsgálja azt, hogy az uniós irányelv átültetése a magyar jogba megfelelő-e, és későbbi időpontban további kérdéseket intézhet a magyar félhez.



Navracsics: megérkezett az Európai Bizottság levele


Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Gödöllőn közölte: a magyar kormány "meg nem erősített hírek szerint" megkapta az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület kifejti az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait.

A miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a levél "nem sok újdonságot tartalmazhat". Mint mondta, nagyon jó a munkakapcsolat a Bizottsággal, korábban már tájékoztatást kapott a Bizottság kifogásairól.
   
Kifejtette, hogy hétfőn Strasbourgban, amikor a médiatörvény témájában részt vett az Európai Parlament emberi jogi, illetve kulturális bizottsága közös meghallgatásán, találkozott Neelie Kroes médiaügyekben illetékes EU-biztossal, és szóban meghatározták azt a három pontot, amelyekben a Bizottság esetleg problémát lát.
   
"Gyanítom, hogy ez a három pont lehet abban a levélben is" - mondta.
   
Hozzátette: természetesen azt ígérte a biztosnak - és mint fogalmazott, "ezt meg is követeli a kölcsönös bizalom" -, hogy a magyar szakértők a lehető legrövidebb időn belül közlik az álláspontjukat.
   
"Folyamatos kommunikációban vagyunk és szerintem folyamatos kommunikációban is kell maradnunk mindaddig, amíg nem tisztázzuk ezeket a pontokat" - mondta a miniszter.
   
Navracsics Tibor ugyancsak pénteken korábban megerősítette a magyar álláspontot: ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt természetesen megvitatják és módosítják. Ezen a sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor nem zárta ki, hogy a Bizottság értékelése a médiatörvényről időközben megérkezett Budapestre.

 Dosszié az EU-elnökség híreivel - Klikk!

A médiatörvényről eddig megjelent cikkeinket itt olvashatja.

OLDALTÖRÉS: Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes biztos írja alá azt a levelet, amelyet az Európai Bizottság küld a magyar hatóságoknak legkésőbb hétfőn, választ kérve a médiatörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályaira - jelentette be pénteken a holland biztos szóvivője.

A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján - kérdésekre válaszolva - Jonathan Todd megerősítette: a levél lényegében ugyanazokat az aggodalmakat fogalmazza meg, amelyeket Kroes hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén részletezett.
   
Megismételte, hogy a három legfőbb aggodalom az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt "eredetországgal", a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével, valamint a médiaregisztrációs szabályok alkalmazásával kapcsolatos.
   
Az említett EP-ülésen Kroes ezek közül az elsőről kifejtette: úgy tűnik, hogy a törvény vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is. Az irányelv viszont arra az elvre helyezkedik, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést.
   
A lekérhető médiaszolgáltatásoknál az a bizottság problémája, hogy a szabály szerinte nem kellőképpen világos, az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat "a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".
   
A médiaregisztrációnál pedig a holland biztos fő aggodalma az volt, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".
   
Kroes akkor kitért arra is, hogy "továbbra is vizsgálják a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését". A szóvivő most nem tudta megerősíteni, hogy ez utóbbi téma is helyet kap a levélben. Más források ugyanakkor az MTI-nek elmagyarázták, hogy e kérdésre maga az uniós irányelv sem tér ki egyértelműen , mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az Európai Parlament elfogadta ugyan, de az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
   
Egy bizottsági forrás elmondta még: a levél elküldése azt is jelenti, hogy a végrehajtó testület lezárta a törvény előzetes értékelését, és esetleges további lépéseket annak fényében tesz, milyen választ kap aggodalmaira. Amennyiben a magyar fél orvosolja az aggodalmakat vagy kielégítő magyarázatot ad a felvetett problémákra, a vizsgálat várhatóan nem folytatódik. Ha azonban a bizottság úgy érzi, aggodalmai a választ követően is fennállnak, hivatalos eljárás veheti kezdetét.
   
A magyar Médiatanács már az EP-bizottsági ülést követően jelezte, hogy Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak.
   
A pénteki sajtótájékoztatón több kérdés vonatkozott arra, hogy az alapjogokért felelős Viviane Reding biztos is bekapcsolódott-e a vizsgálatba. A testület szóvivője ezekre kitérően válaszolt, és azt emelte ki, hogy a téma elsősorban az audiovizuális portfólió illetékességébe sorolódik.

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt természetesen megvitatják és módosítják.

A magyar tárcavezető pénteki gödöllői sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a kormány az ügyben az Európai Bizottság vizsgálatának eredményére vár.

Navracsics Tibor a német igazságügyi államtitkár, Max Stadler azon korábbi kijelentésére reagált, hogy a magyar kormány a bizottság értékelésének alapján hozza meg a médiatörvénnyel kapcsolatos további döntéseit. A német liberális politikus ezt a megoldást "szükséges útnak" nevezte.

Az uniós tagországok igazságügyi miniszterei, illetve államtitkárai gödöllői informális találkozójának házigazdájaként Navracsics Tibor emlékeztetett arra: a magyar kormány ebből soha nem csinált titkot, és mintegy három hete hangsúlyozza, hogy a bizottság jelentésére vár.
   
A miniszter utalt arra, hogy a bizottság szóban eddig három kifogást jelzett. Ezek közül az egyik egy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos eljárási probléma. "Itt természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén módosítjuk a médiatörvényt" - jelentette ki Navracsics Tibor.
   
A másik két kérdés - mint utalt rá - inkább kérés volt a bizottság részéről. "Úgy gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban a további megbeszélések fényében adott esetben hajlandóak vagyunk módosítani a törvényt" - mondta. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szavai szerint az egyik jelzés arra utalt, hogy a kiegyensúlyozottság - mint tájékoztatási követelmény - nem elég világos. Ezzel összefüggésben Navracsics Tibor elmondta: felajánlotta, hogy elküldik a magyar joggyakorlat angol nyelvű fordítását, és így megismerhetik, hogy Magyarországon mit tekintenek kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. A miniszter hangsúlyozta:  alkotmánybírósági határozat és a korábbi médiahatóság, az ORTT döntései is pontosan meghatározták, hogy Magyarországon mi a kiegyensúlyozottság definíciója.
   
A másik pedig egy olyan kérés volt, amelyről a magyar szakértők szerint nincs szó a médiatörvényben. A bizottság ugyanis azt kérte, hogy a magán videoblogokat ne kelljen regisztrálni. "A  mi szakértőink értelmezése szerint most sem áll fenn regisztrációs kötelezettség" - hangsúlyozta a miniszter.
   
Navracsics Tibor emlékeztetett: a bizottság azt ígérte, hogy még ezen a héten írásban is elküldi a szóban jelzett kéréseket. "Mostanáig még nem kaptam meg ezt" - jelentette ki péntek délutáni gödöllői sajtótájékoztatóján miniszter, nem zárva ki, hogy a levél közben megérkezett. 
   
A magyar miniszter elmondta: német kollégájával folytatott kétoldalú találkozóján a médiatörvény nem került szóba.