Szépséges a betű - Tizenöt éves a Pannon Tükör folyóirat

Több próbálkozás, lapkezdemény után a néhai Pék Pál kanizsai költő-tanár főszerkesztése és a megye egész potenciáljának támogatása mellett, mondhatni nehéz szülés után jött a világra. De azóta gyarapszik a zalai írók, költők, irodalmárok, képzőművészek, színészek, rendezők, kritikusok, helytörténészek rég várt terepe, a Pannon Tükör.

A Zalai Írók Egyesülete (Lackner László vezetésével) kezdett hozzá a szervezéshez, ma a Pannon Írók Társasága adja ki a Horváth M. Zoltán tervezésében megjelenő lapot.

A 15 éves fennállást ünneplő nemrég zajlott összejövetelen a szerkesztőbizottság volt és jelenlegi tagjai mellett Pécsi Györgyi budapesti irodalomtörténész is méltatta a Pannon Tükör tevékenységét: „Küllemében a legszebb, legharmonikusabb, legarányosabb magyar nyelvű irodalmi- kulturális folyóirat.” A zalai lap - írja a szakember a legutóbbi számban - felvállalja a helyben született művek nyilvánosságra támogatását, a megye szellemi mozgásának közvetítését, ugyanakkor igényt tart arra is, hogy érvényesen szóljon hozzá az egyetemes magyar értékrendhez, az irodalmi kánonképzéshez.

Mit értünk ezalatt? Azt, hogy a Pannon Tükörben éppúgy megtaláljuk az egerszegi, kanizsai, s a zalai falvakban élő alkotókat, mint az Írországban, Kanadában, Szlovéniában magyarul gondolkodókat. Hiszen a kellően tág keretek tágítják a befogadók szellemét is.

- A hazai kortárs költészet legimpulzívabb tárháza a folyóirat- megjelenés - mondta minapi zalaegerszegi találkozónkon Szepes Erika irodalomkritikus, a kortárs írók, költők legjobb ismerője, elemzője, hozzátéve, ahhoz, az egész magyar költészetet át tudja tekinteni, nem volt elég a könyvekben, például a szerinte manipulatív módon válogatott Szép Versek kötetben megjelent verseket ismernie. Így jutott oda, hogy a folyóirat- termés lett kutatásainak alapbázisa. Ezért lett ismerője, pártolója a Pannon Tükörnek. Úgy véli, Péntek Imrének - Pék Pál, Czupi Gyula után főszerkesztő - köszönhetően az egyik legkövetkezetesebb, legnyitottabb folyóirat születik meg itt Zalában. A kritikusnak a fővárosi belterjes irodalomról nincs túl jó véleménye, s örül annak, hogy a vidéki önkormányzatok rájöttek, a kultúrát e módon is támogatniuk érdemes.

- Tizenöt év... - a zalai születésű Péntek Imre József Attila-díjas költő, főszerkesztő évfordulós gondolatait a visszaemlékező lapszám oldalain kívül számunkra is összefoglalta. - Az élet nehezen kezdődött, a rendszerváltás után szinte mindenütt volt már beágyazódott folyóirat, itt Zalában döcögősen indult, de 1996-tól zökkenőmentes volt. Pék Pál koncepciója mentén haladunk ma is, ami szépirodalom, helytörténet, tanulmány-kritika, képzőművészet, színház nyomvonalon halad, s ekképp megjelenítjük a térségben termő kulturális-művészeti értékeket. Pozitív diszkriminációban részesítjük a muravidéki írásokat, alkotásokat, noha az ő Muratáj című lapjuk, lévén picit szabadabb ország Szlovénia, korábban indult. Legutóbb a lendvai találkozón egyfajta munkamegosztás formálódott köztünk a művészet és tudomány kezelését illetően. Mióta az internet a közvetítő, meglehetősen sok kézirat érkezik a Keresztury ÁMK-ban működő szerkesztőségbe.

- Ámbár szubjektívnek gondolják az értékítéletet, én állítom, meg lehet mondani, mi a jó, s mi nem - szögezte le Péntek Imre. - Mi igyekszünk csak a jót befogadni. Úgy látom, most ért be a sokéves munka, kapcsolataink virágoznak, elismertségünk sem hagy kívánnivalót maga után. Keressük a fiatal tehetségeket, minőségi holdudvar van körülöttünk, bár szeretnénk, ha hatásunk még erősebb lenne. Örömteli, hogy a kultúra szereplői elfogadják értékítéletünket. 

Az irodalomtudós elkötelezettsége

Szepes Erika irodalomtudós, a Pannon Tükör értő barátja, a folyóirat szorgalmas figyelője, görög-magyar- latin szakos vallástörténész a klasszikafilológián keresztül jutott a verstanhoz, méghozzá a Világirodalmi Lexikon szerkesztése okán. A világ minden népének költészetét tanulmányozta, poétikai, műfajelméleti szócikkeket készített. A 15 éves zalai kulturális folyóiratban maga is többször írt tanulmányt, bizonyítva, a kortárs irodalom nemcsak a vájt fülű szakmai közönségnek okozhat élményt. Többek közt Kovács András Ferenc életművét elemezte, s a 2011-es könyvhétre kötetet jelentet meg a Pannon Tükör jóvoltából.