2010.09.02. 10:18

Film készül a zalai faluban játszódó ifjúsági regényből

"Megint átráztok, mint a múltkor is, amikor megdobott valaki." "Mit mondtál Hocci, megdobott valaki?" "Állj, nem jó helyen vagy! Újravesszük." Kamera leáll. Filmforgatáson járunk Szentpéterúron.

Arany Horváth Zsuzsa

A szentpéterúri iskola nem is hasonlít saját magára. A tanteremben, jó ötven évvel ezelőtti gúnyában rohangálnak a gyerekek. Körülöttük furcsa szerkezetek figyelik őket. Kamerák, mikrofonok, képernyők, magnók, állványok és lámpák birtokolják a falak menti területeket. Mögöttük ideges emberek. Filmesek. Ők már csak ilyenek. Határidő, forgatási napló, csapó, minden nyúzza őket.

Mégis, úgy látszik, a gyerekszereplők és az alkotók is élvezik a helyzetet. Hiszen ifjúsági regényből forgatnak filmet, amely ráadásul a szomszédos Pacsán felnőtt író, Kiss Dénes tollán született meg 1970-ben. Igen, a Kányadombi indiánokról van szó.

- Próba, tessék! - hallani Moharos Attila rendező hangját, s ekkor már a légy se mer zümmögni. A jelenetet pontosan beállítják, majd a következő koreográfia szerint zajlik a felvétel: hang forog, kamera forog, a csapó beáll a jelenet közepébe, Kányadombi indiánok 302-es, mondja, csap, majd csöppnyi néma csend után a rendező indít: Tessék!

Aztán leállnak. Mert Hocci (Kurimszky József) túlszaladt a padlón díszlő pozíciójelen. Valahogy neki nem úgy jön ki a lépés, ahogy a kamerának jó lenne. Homokzsákot raknak elé, érezze a lábával, meddig mehet, mert lenézni nem szabad. Újraveszik, Jóska simán átlépi az akadályt, így viszont kitakarja Katona Leventét, aki Mucurt, a főszereplőt alakít-ja. Ezt még gyakorolni kell.

- Egész nap dolgozunk keményen, de van is nyolc hasznos percünk - meséli a nap végén fáradtan a rendező. Megértem. A külső felvételeknél láthattam, mi gondot okozhat a szomszédban rosszkor megszólaló fűnyíró, vagy az égen épp akkor arra járó repülő.

De aztán végül minden szépen összeforog, s a remények szerint jövő márciusban a Duna tévé képernyőjén láthatjuk viszont Hoccit, Mucurt és a többieket, azaz a zalai gyerekeket, aki már az egerszegi színházban is kipróbálhatták magukat: Lovonyák Adriánt, Takács Bencét, Tóth Bencét, Csernák Norbit, Andics Matyit, Csuka Lászlót, Bakó Bálintot, Körtési Andrást.

A regény sztorija szerint egyébként a Luca-napi köszöntések éjszakáján betörik egy ablak a faluban, és minden gyanú az Indián őrsre terelődik. Az őrs nyomoz, hogy megtalálják a valódi tettest,az indián becsület védelméről van szó. Végül sikerrel járnak, s a felnőttekkel is rendeződik minden.

Mint megtudtuk, Kiss Dénes, az író (aki Pacsán, 1936. január 1-jén született, s a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat is elnyerte 1999-ben) maga is ellátogatott a forgatásra az első napon, dedikált is a most megjelent 4. kiadásból a stábnak. Jóllehet, sok az önéletrajzi elem, mégsem róla szól a könyv. Tudni kell még róla, egy 1956-ban megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. Versek mellett ír novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Fordít orosz, német, észt, finn költők műveiből. Eddig több mint 60 kötete jelent meg.

A film helyszínét Moharos Attila az eredeti, azaz a pacsai közelében kereste, s találta meg Szentpéterúron. A szerencse a szereplőválogatásnál is elkísérte, az egerszegi színházban játszó gyerekekkel elégedett. A filmben a színház színészei is szerepelnek, Besenczi Árpádot, Tánczos Adriennt, Czegő Terézt láthatjuk majd jövőre a tévében.

OLDALTÖRÉS: Kiss Dénes díjai és művei

Kiss Dénes díjai és művei

Díjai
• József Attila-díj (1975)
• SZOT-díj (1983)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1988)
• Magyar Lajos-díj (1988)
• Az MTI-PRESS tárcapályázatának III. díja (1994)
• A Magyar Írószövetség tárcapályázatának különdíja (1995)
• Kölcsey-díj (1995)
• Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1999)

Művei
• Porba rajzolt szobafalak (1962)
• Arcom a föld (1965)
• Arctól arcig (1970)
• Kányadombi indiánok (1970)
• Bábu bál (1971)
• Az utolsó indián nyár (1972)
• Sólyomidő (1973)
• Kék kék kék (1973)
• Mondd a falaknak! (1974)
• Tiki-taki, fateke (1974)
• Hetedhét (1975)
• Hét gömb rendje (1975)
• Ékszeres ékeskedő (1977)
• Mesélnek a fák (1977)
• Égi folyó (1978)
• K. Ferenc léglakatos (1979)
• Kó-fic-kó (1979)
• Héterősek (1979)
• Tűnt nyarak királya (1980)
• Ancsa-Pancsa varázslatai (1981)
• Eb vagy kutya (1982)
• Fényből porból (1983)
• Országlás (1983)
• Lova csönd, lova köd (1984)
• Játék és törvény (1984)
• A csönd születése (1985)
• Tatár a Göncölszekéren (1985)
• Akkor én hova nézzek? (1986)
• Vasban aranyban (1987)
• Mátyás király (1987)
• Tatár kalandjai tíz országban (1988)
• Jégenválasztott király (1989)
• És reng a lélek (1990)
• Így élt Mátyás király (1990)
• Hódoltságban (1992)
• A fenevad etetése (1992)
• Merénylet Visegrádon (1993)
• Károly Róbert királyunk (1993)
• ŐSnyelv-nyelvŐS? Lakitelek, 1993.
• Föltámadnék én is (1995)
• Talán Magyarország (1995)
• Az ősegy titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana. Bp., 1995.
• Halálaim árnyékában, fényében (1997)
• Bábel előtt. Miskolc, 1999.
• Aki fázik, fát keres. Bp., 2002.
• Bábel után. Bp., 2004.
• Agy Magyarország. Bp., 2005.
• Beszélgetések az aggyal - Aki fázik fát keres. Bp., 2009.
• Emberszám. Bp., 2008.
• Mátyás Király. Bp., 2008.
• Gömbgondolkodás. Bp., 2010.

Forrás: wikipedia.hu

OLDALTÖRÉS: Moharos Attila életrajza

„Körtési Béla operatőr, producer barátom pályázott az ORTT-hez, s nyert 14,8 millió forintot májusban 55 perces televíziós filmváltozatra, s ezután kért fel rendezőnek”, mondta Moharos Attila, akinek nem idegen terep az ifjúsági film. A története Mucurra és nagymamájára teszi a hangsúlyt.

Moharos Attila életrajza

1951-ben született Kémesen. 1973-óta rendezõasszisztensként dolgozik. 1999-ben készítette el elsõ dokumentumfilmjét, mely számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. A 31. Magyar Filmszemle operatõri díját, a Pécsi Független Film és Videó Fesztivál, majd a Kamera Hungária legjobb dokumentumfilm díját nyerte le. A 42. Szent Pétervári "Fehér Éjszakák Filmfesztivál" elismerõ oklevéllel tüntette ki. 2001-ben a Magyar Filmkritikusok díját, 2002-ben a Dialektus Filmfesztivál elismerõ oklevélét kapta meg. Számos rangos külföldi fesztivál versenyébe hívták meg. A 2002-ben készített 'Mikor szolgának telik esztendeje' címû alkotását a gyõri MEDIAWAVE a legjobb dokumentumfilm díjával tüntette ki, valamint a Duna TV különdíját nyerte el.

Filmográfia
1999: S immár itt vagyok (d)
2001: Valami Amerika (Rendezõ asszisztense)
2002: Mikor szolgának telik esztendeje (Rendezõ)
2002: Mikor szolgának telik esztendeje (Szerkesztõ)
2002: Mikor szolgának telik esztendeje (Riporter)
2002: Mikor szolgának telik esztendeje (Forgatókönyv)

Forrás: www.made.hu