Dr. Gloviczki Zoltánnal a kiszivárgott törvénytervezetrôl

 - Alapvetően azzal kell kezdenem, hogy a nyilvánosságra került anyag, mint az már több sajtóközleményben is megjelent, fiktív törvénytervezet. Olyan, amiből számos érkezett az asztalunkra szakmai javaslatként, ám semmilyen formában nem tükrözi a minisztérium terveit. Természetesen vannak kapcsolódási pontok.

- A pedagógusképzés azért bizonyára napirenden szerepel.

- A pedagógusképzést strukturálisan szeretnénk átalakíttatni egységes osztatlan képzésre. Emellett az elképzelt életpálya modell szempontjából azt is meg kell néznünk, milyen kontraszelekció viszi a hallgatókat erre a pályára. A kevés jelentkező ellenére azt gondoljuk, fontos, hogy magasabb színvonalú követelményrendszerrel lehessen bejutni a pedagógus szakokra. A jelentkezőket ösztöndíjjal támogatnánk abban az esetben, ha az egyetemi oktatás egyfajta elitképzés lenne.

- Ez a leendő hallgatókat érintené. A pályán lévők bérkérdésének rendezése viszont úgy tűnik, megoldatlan.

- Anélkül, hogy bárkit lebohócoznék (itt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár minapi, a pedagógusok bérkövetelésével kapcsolatban félreértésre okot adó szavaira utalt ), úgy vélem, ez olyan kérdés, amit egyik választási kampányban sem ígértünk. Az államtitkár asszony és én is, számtalanszor elmondtuk, azt tartanánk normálisnak, ha a pedagógus átlagbére elérné a diplomás ember átlagbérét. Teljesen tisztában vagyunk a helyzettel, de jelenleg egyikünk zsebében sincs erre pénz.

- Az iskolák finanszírozásáról szóló hírek, melyek szerint a jelenlegi 50-50 százalék helyett a jövőben 90 százalékban az állam, 10 százalékban a fenntartó biztosítja az iskola működésének költségét, mennyiben felelnek meg a valóságnak?

- Annyiban pontosítanám, hogy terveink szerint az intézmények bérköltségeit vállalja át az állam. Látjuk azt a problémát, hogy az iskolafenntartás költségeinek jó részét az önkormányzatok kénytelenek a saját költségvetésükből kigazdálkodni, és így kényszerülnek, nyilván szándékuk ellenére, olyan iskolaösszevonásokra, óvodai csoportlétszámnövelésre, amelyeknek kizárólag finanszírozási okai vannak.

- Ez azt jelenti, hogy bízhatnak a kislétszámú kistelepülési iskolák a megmaradásban?

- A kistelepülési iskolák segítése abszolút hirdetett célkitűzésünk. Főleg azért, mert valójában egy-egy iskola nem jelent akkora költséget költségvetési szinten, hogy probléma lehessen. Ennek inkább elvi és jogszabályi akadályai voltak az elmúlt években.

- A diákok túlterheltek, mégis a napvilágot látott elképzelések szerint több időt kellene a gyerekeknek az iskolában tölteniük. Milyen célt szolgálna ennek az elgondolásnak a bevezetése?

- Két külön dologról van szó. Szeretnénk viszonylag radikális tananyag csökkentést elérni, tehát nem a gyerekek további terhelése a célunk. Másfelől viszont a valójában ma is létező funkciókat legalizálnánk, azaz nevelési, közösségteremtő szándékú időtöltésről lenne szó, amelyben felkarolnánk a művészeti vagy sporttevékenységeket - hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.

OLDALTÖRÉS: Dr. Gloviczki Zoltánról

Dr. Gloviczki Zoltán

Dr. Gloviczki Zoltán

1968 április 30-án Budapesten született. 1997 óta nős, négy gyermeke van.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában érettségizett 1986-ban. Egyéves sorkatonai szolgálatát Lentiben töltötte, majd az ELTE BTK magyar-latin szakán kezdte meg tanulmányait, ahol egy évvel később a magyar helyett az ógörög, illetve levéltár szakot vette fel. Nyelvtanári diplomáját 1991-ben, levéltárosi képesítését 1992-ben szerezte. Egyetemi évei alatt a MTA Néprajzi Kutatóintézetének megbízásából részt vett a magyarországi boszorkányperek szövegeinek kiadásában, valamint egy évig vezette a Magyarországi Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának rendezését. 1999 és 2002 között az ELTE BTK Ókortudományi Doktori Iskolájában folytatta posztgraduális tanulmányokat.            
1991 óta főállású tanárként, osztályfőnökként a budapesti Németh László Gimnázium tanára. 1997 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetőtanáraként, 1998 óta ugyanitt a latintanítás módszertanának tanáraként is dolgozik. 2003-tól kezdve irányítja a latin nyelv országos kerettantervének, megújult érettségi követelményrendszerének és vizsgarendjének kialakítását, vezeti az ehhez kapcsolódó tanártovábbképzéseket.            

Doktori (PhD) értekezését(Művész és művészet Ovidius életművében) 2006-ban védte meg, summa cum laude minősítéssel.            

Egyetemi szakjaimon túl nyelvvizsgával rendelkezem, illetve kommunikálok angol, német, francia és orosz nyelven.

Tagja az Ókortudományi Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Cambridge Philological Societynek.

Fontosabb kitüntetései:
Kazinczy-díj (1986),
Faludi Szilárd-díj (2005),
 Németh László-díj (2006).

Hitoktatóként és felnőtt katekétaként 1996 óta a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia munkatársa.

1984 óta hivatásos bűvészként is dolgozik.

 Forrás: www.mitegyesulet.hu