Modern mázzal bolondítva (képgalériával)

- Mindig szerettem a kézműves dolgokat. Amikor először korongoztam, pontosan azt éreztem, amire vágytam. Innét biztos volt az utam, tudtam merre megyek - gondol vissza a tizenvalahány éve történtekre. A testvérével családi vállalkozásban működő keszthelyi üzletükben beszélgetünk, aminek udvar felőli része a műhellyel, illetve a lakóházzal folytatódik. Orsolya eleinte hagyományos fazekas tárgyakat készített, de ma már a polcok olyan alkotó munkáiról árulkodnak, aki a saját útját járja.

- Amikor lehetőségem adódott, más műhelyekbe is ellátogattam, s mint régen a céhes legények, ezekbe bekukkanthattam, segítséget kaptam. Aztán kialakult, rátaláltam a saját stílusomra. Korábban iparművészeti zsűri elé vittem a tárgyaimat, s csak nemrég kezdtem a népi iparművészeti megmérettetést. Szeretném a címet jövő tavasszal megszerezni, ehhez több mint 30 zsűrizett alkotás szükséges. Igazából népi kerámiát tanultam, a mintáim régeiek, modern mázzal megbolondítva.

A falon lévő hatalmas kék tálat két esztendeje, a reneszánsz év alkalmával kiállításra készítette, a rajta látható, szinte keleties hatást keltő motívumokat Mátyás corvinái ihlették. Többi munkáját nézve, azt mondja, ahogy a színek nem egyformák, úgy a minták sem állandóak, sokféle változatuk kerül a kaspók, gyümölcsöstálak, vagy a hagyományos formát követő mézesedények, bögrék felületére. Mindegyiket külön írókázza, immár olyan modern színvilággal, ami égetés után jellegzetes máz hatást kelt.

- Nem unalmas, nincs két egyforma minta - válaszolja az efféléket firtató kérdésre. - Szeretek a színekkel kísérletezni, örülök, ha egyedi, szép árnyalatot kapok. Persze mindig meglepetés a kemence, sohasem mehetek biztosra... - Éppen most égett ki - mutatja a hőkatlan tárt ajtaját, a rekeszekben edények színes kavalkádja.

Közben előkerülnek a frissen zsűrizett, repesztett mázas tálak.

- Amikor megfestjük és kiégetjük a mintát, ez a máztípus megreped. Az ezután rákerülő alapszín beleül a repedésekbe, és ettől lesz ilyen érdekes - magyarázza a tárgyak különlegességét. A bordó és a kék tónusú tálakat erdélyi motívumok díszítik. Kedveli ezeket a mozgalmas mintákat, folyamatosan gyűjti, kutatja is őket. Az erdélyi mellett az alföldi fazekasság hagyományait ugyancsak szívesen tanulmányozza. Rendkívül szépek az alkotásai, az itt látottakhoz hasonlók lelhetők fel a zalaegerszegi regionális népművészeti kiállításon, ahol a bemutatóra válogató ítészek a munkái láttán tömören úgy fogalmaztak: Így tovább... Orsolya azt mondja, pont jó, ahogy keverednek munkáiban a népi iparművészeti és a modernebb alkotások. Szerencsésnek mondja magát, tárgyait keresik, eljár fesztiválokra, vásárokra. Mostanában is elfoglalt, a megyei népművészeti egyesület tagjaként készül az augusztus 20-i mesterségek ünnepére, a Budai Várba.

- Boldog vagyok, hogy idén is ott lehetek, a népművészet egyik legnagyobb seregszemléje ez az alkalom - fogalmaz a fiatal fazekas.

Iskolákban és műhelyekben
Szentgotthárdon, a kétéves kerámiaipari szakmunkásképzőben végzett, gyakorlati idejét a hévízi fazekas népi iparművésznél, Barakonyi Istvánnál töltötte. Tőle tanulta a mesterség alapjait, fortélyait. Orsolya ezután elvégezte Budapesten a hároméves szakoktatói iskolát is. Akár taníthatná is a fazekasságot, de azt mondja, erre még nem igazán gondol, ám ha megkérik – mint ahogy a napokban is történt –, a keszthelyi gyerekeknek szívesen tart foglalkozásokat.