Mindenki vizuális típus, csak az iskola kiöl belőlünk pár képességet

Él Veszprémben egy vegyész, Vízi Béla (74), az egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékének volt oktatója, aki egyfelől molekula-spektroszkópiával foglalkozik, másfelől szobrász.

„Vízi természettudományos felkészültséggel bíró szobrász, a megértés és ábrázolás egyidejű, egymást támogató igényével, szubjektív művészi hevülettel és szabatos molekulafizikai tudással.” – írta róla egyik méltatója néhány éve.

A napokban pedig a megyeszékhelyi Ady-iskola tantestületének egyik nyertes természettudományos pályázata révén érkezett a diákokhoz, s vele a különleges fa- és fémszobrok, amelyekről hamarost kiderült, szinte mindegyik valamilyen kémiai vegyület, anyagkapcsolat, atom- és molekulaalakzat érzékletes megjelenítése.

– A kémiával úgy kerültem kapcsolatba, hogy egyedül tudtam az ezüstnitrát képletét az elemi iskolában. Ez pecsételte meg a sorsomat.

 – A szobrok mutatják, vizuális típus.

– Szerintem mindenki az, csak az iskola kiöl belőlünk pár képességet. Pedig az lenne jó, ha mindenki a saját képi világában tudna ismereteket szerezni.

– Mikor fogant az ötlet, hogy az aszpirint, a fájdalomcsillapítót, a benzolgyűrűt, az illóolajat, az etilalkoholt, a pacsulit szoborba öntse?

– Elég régi. Tízévesen is képzőművész akartam lenni, de azt mondták, legyen kenyérkereső szakmám. Nem bántam meg, hogy a kémiát választottam, igen változatos. Most visszakanyarodtam a képzőművészethez.

– Meglepte a zalaegerszegi meghívás?

–Ez a második szereplésem ilyen közegben. A magyarázatokat hallván az ember már egészen természetesnek veszi, hogy a kémiakönyv lapjain olvasottak kézbe vehetők. (Ezt tették az adysok is az előadás végén.) Végül is a vegyész gyakran gondolkodik modellekben, ábrákban, rajzokban, grafikus képekben. Bírunk kémiai tapasztalatokkal: van, ami meggyullad, van, ami elpárolog, van, ami sárga és van, amiből 16 gramm vegyül valami másnak a 2 grammjával, s lesz belőle egész más. Aztán ott van a molekulák mozgása. Ezeket megtanuljuk, megértjük, s ilyen szemléletes módon rögzíthetjük a fejünkben.

Most pedig szépen fénylő fémötvözet, a gondosan pácolt fa, a jól megválasztott kődarab képében áll mindez előttünk.

– Például a Rózsaillat című kis bronz, amely a feniletilalkoholnak, a rózsaolaj egyik komponensének a vonalas szerkezeti képletét idézi, de formáz egy virágot vagy egy illanó füstkarikát is – magyarázta a tudós a tanulóknak.

A LÁTHATÓ KÉMIA
A teoretikusok igyekeznek táblázatban, rajzban, mechanikai modellekben összefoglalni a számítások eredményét. Így jelennek meg a szerkezeti képletek, így a periódusos rendszer, a mozgó molekulákat jelképező golyók (néha rugókkal összekötve, néha szőlőfürt módjára kitöltve a teret), így az elektroneloszlásokat jellemző gömbök meg bonyolultnál bonyolultabb forgástestek. Csupa olyan dolog, amit soha senki a természetben nem látott. Vízi Béla ezeket jeleníti meg.