Egy szál gitárral

Talán ez annak volt betudható, hogy a duó nem először járt Kanizsán, és letette már a névjegyét a közönség előtt. Szó, ami szó, az összeszokott páros tényleg valódi zenei csemegét kínált, hiszen számos ütőhangszer és egy gitár különleges ötvözetével szórakoztatott. A fellépőkről csak annyit, hogy az ütőhangszereken játszó Horváth Kornél évtizedek óta a magyar könnyűzenei és jazzélet meghatározó alakja, aki többek között Zoránnal is együtt zenél. Társa, a brazíliai Alegre Correa már 19 éve Bécsben él, gitáros, énekes, zeneszerző, és nem mellesleg a dobok szakértője is.

Már a koncert indítása sem volt épp szokványos, ugyanis Horváth Kornél triangulummal a kezében lépett a színpadra, míg őt Alegre Correa kolompot ütve kísérte. A hatásos belépő után a folytatás is végig ámulatban telt! A hallgatóság sem akart hinni a fülének, hisz az érdekes hanghatásoknak köszönhetően olykor úgy érezhette, hogy egy dzsungel közepén ült. A nyugodt patak halk csobogását egyszer csak hatalmas égzengés verte fel. Az érdekes hangok csokra felerősítette azt az érzést, hogy nagy vihar közeleg, sőt, a menekülő állatok is ricsajt csaptak az aljnövényzetben. A hihetetlen zajszerű hangokat később érces ének váltotta fel, majd Horváth Kornél egyre érdekesebb ütőhangszereket pakolt az ölébe. Az ismertebb kongán és bongón kívül olykor egy ládához, máskor pedig már egy kisebb ufóhoz hasonlító hangszerből áradt a muzsika. A későbbiekben aztán a dél-amerikai énekes még a gitártudását is megcsillogtatta. Ezt követően - a dzsesszkoncertet mintegy keretbe foglalva - a triangulum és a kolomp játékával - a közönség vastapsával kísérve - ért véget.

Horváth Kornéllal a fellépés előtt az új lemezről, tervekről beszélgettünk.

- Már végeznünk kellett volna a lemezzel, de mivel a barátom Bécsben épp egy stúdiót épít, ezért ott fogjuk majd befejezni a munkálatokat - mondta Horváth Kornél. - Az album érdekessége, hogy nagyon sok dal a pillanat műve lesz. Persze vannak előre megkomponált zenéink is, de mi a színpadon inkább improvizálunk.

- Tehát, Önök hisznek abban, hogy ezekből a véletlenszerű hangokból komplett darabok születhetnek?

- A hangok óriási szerepet játszanak a zenénkben, ugyanis Alegréből ilyenkor őserővel szabadulnak fel az érzések. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a virág napsütésben szétbontja a szirmait. Egyetlen hangból indul el, s a koncertet átjárja az illat .

- A Magyar Jazz Ünnepe sorozatban léptek fel, de valóban ünnepelhet a magyar dzsessz?

- Fontos, hogy világszínvonalon működik itthon ez a fajta rétegzene. Rengeteg tehetséges zenész alkotja a honi jazzéletet, de sajnos elég mostoha helyzetben van a magyarországi megítélése. Nyugodtan mondhatom, ugyanolyan kvalitással és tehetséggel kell rendelkeznie annak, aki ezt a pályát választja, mint egy klasszikus muzsikusnak. Éppen ezért nálam ugyanarra a polcra kerülnek!

- Ha itthon nincsenek megbecsülve a tehetségek, nem vándorolnak el?

- Persze, mindig vannak olyanok, akik az ország határain túl szeretnének érvényesülni, én és a többség viszont itthon bizonyít. Magyarok vagyunk, itt születtünk, 55 évesen nem akarok elmenni sehova, a családommal együtt itt szeretném leélni az életemet. Szerencsés helyzetben vagyok, hisz Alegre hozza a saját kultúráját, én a magyart, s ennél a kettősségnél nincs is gyönyörűbb érzés.Elvándorolnak a tehetségeink, ha itthon nem nyernek lehetőséget A dzsessz a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afro-amerikai zenei hagyományokban (blues, ragtime), valamt az európai katonai zenekarok zenéjében található meg. A 20. század elején az afro-amerikai közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg ismertté.