Kultúra

2007.02.21. 03:29

A lányok élvezik a bálozást

Megyei körkép - Ma már igazán parádésak a szalagavató ünnepségek. Nem kevés pénzbe ke- rül a szülőknek ez az alkalom, de a legtöb- ben azt mondják, egy- szer történik ilyesmi a gyermekük életében...

Zalai Hírlap

A megyeszékhelyi Deák-szakközépiskolások még lázasan készülődnek a jeles napra, s mint Bubics Róbert-né osztályfőnöktől megtudjuk, már múlt év novemberében elkezdődött a hajrá.

- Decemberben elkészültek a ruhák. Nekem fiús osztályom van, így nem volt igazán vita arról, milyen legyen az öltöny. Klasszikus szabásút varrattak, és inkább az ing és a nyakkendő kiválasztásánál törekedtek a divatosságra. Mellénnyel együtt 26 ezer forintba került az öltöny - mondja a tanárnő. Az összeg kifizetésére nem kellett a szülőknek mélyen a zsebükbe nyúlniuk, ugyanis harmadiktól gyűjtögették az osztálypénzt. Hagyományosan idén is a városi hangversenyteremben tartják a végzős osztályok szalagavatóját, ünnepélyes külsőségek közt.

- A bál az iskolában lesz, a nyitótáncra, amihez a ruhákat kölcsönzőből vesszük, október óta készülnek a párok - folytatja a tanárnő. A vacsora hidegtál, adagonként 1600 forintos áron, a süteményeket, ugyancsak hagyományosan, ezúttal is a szülők viszik.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Decemberben elkészültek a ruhák. Nekem fiús osztályom van, így nem volt igazán vita arról, milyen legyen az öltöny. Klasszikus szabásút varrattak, és inkább az ing és a nyakkendő kiválasztásánál törekedtek a divatosságra. Mellénnyel együtt 26 ezer forintba került az öltöny - mondja a tanárnő. Az összeg kifizetésére nem kellett a szülőknek mélyen a zsebükbe nyúlniuk, ugyanis harmadiktól gyűjtögették az osztálypénzt. Hagyományosan idén is a városi hangversenyteremben tartják a végzős osztályok szalagavatóját, ünnepélyes külsőségek közt.

- A bál az iskolában lesz, a nyitótáncra, amihez a ruhákat kölcsönzőből vesszük, október óta készülnek a párok - folytatja a tanárnő. A vacsora hidegtál, adagonként 1600 forintos áron, a süteményeket, ugyancsak hagyományosan, ezúttal is a szülők viszik.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Decemberben elkészültek a ruhák. Nekem fiús osztályom van, így nem volt igazán vita arról, milyen legyen az öltöny. Klasszikus szabásút varrattak, és inkább az ing és a nyakkendő kiválasztásánál törekedtek a divatosságra. Mellénnyel együtt 26 ezer forintba került az öltöny - mondja a tanárnő. Az összeg kifizetésére nem kellett a szülőknek mélyen a zsebükbe nyúlniuk, ugyanis harmadiktól gyűjtögették az osztálypénzt. Hagyományosan idén is a városi hangversenyteremben tartják a végzős osztályok szalagavatóját, ünnepélyes külsőségek közt.

- A bál az iskolában lesz, a nyitótáncra, amihez a ruhákat kölcsönzőből vesszük, október óta készülnek a párok - folytatja a tanárnő. A vacsora hidegtál, adagonként 1600 forintos áron, a süteményeket, ugyancsak hagyományosan, ezúttal is a szülők viszik.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- A bál az iskolában lesz, a nyitótáncra, amihez a ruhákat kölcsönzőből vesszük, október óta készülnek a párok - folytatja a tanárnő. A vacsora hidegtál, adagonként 1600 forintos áron, a süteményeket, ugyancsak hagyományosan, ezúttal is a szülők viszik.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- A bál az iskolában lesz, a nyitótáncra, amihez a ruhákat kölcsönzőből vesszük, október óta készülnek a párok - folytatja a tanárnő. A vacsora hidegtál, adagonként 1600 forintos áron, a süteményeket, ugyancsak hagyományosan, ezúttal is a szülők viszik.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Igaz, hogy nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az iskolák, a szülők, de a gyerekek egyszer 18 évesek - utal az osztályfőnök arra, hogy a szülők partnerek voltak a szalagavató megtervezésében. Úgy tapasztalja, aktívak, segítőkészek, tudják, utolsó alkalom a gyerekek életében, hogy az iskola keretében ünnepeljék magukat, ez amolyan elköszönő gesztus is, hiszen a ballagás már a családé.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

Kolléganője, Mrakovics Ildikó szavaiból az derül ki, hogy a lányoknak varratott szoknya, nadrág 18 ezer forintból kijött, és a vacsorára is kevesebbet költenek, 1200 forintot fizetnek adagonként. Hasonlóan korán kezdték a szervezést, az ötletek egyeztetését, és csak dicsérni tudjaa szülőkkel való együttműködést.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Úgy érzékeltem, nem is azt nézték, mi mennyibe kerül, hanem a minőséget. Hiszen a ruhánál is az a cél, hogy azt a későbbiekben is fel tudják venni a gyerekek, ballagásra, vizsgákra - érzékelteti a szempontokat a tanárnő.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

A keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola és szakiskola diákjainak már december elején feltűzték a szalagot.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Az iskolánkban mindig rangos eseménynek számít a szalagavató és idén is szép emlékeink maradtak - kezdi Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök. Vegyes osztálya végez, a lányok a ruhájukat varratták, a fiúk konfekció öltönyt rendeltek, a költségek nagyjából 10-15 ezer forint közötti összeget tettek ki. A háromezer forintos ünnepi vacsorával általában 20 ezer forinton belül maradtak. Mint mondja, bizonyára vannak családok, akik nehezen fizetnék ki egy összegben, de az előtakarékossággal áthidalható ez a probléma.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

A hévízi Bibó-gimnázium végzős diákjai is december elején tartották a szalagavatót. Simonfay Krisztina osztályfőnök kimondottan jónak tartja ezt a dátumot, hiszen a megelőző időszakban nehezen köthetők le a tanulók mással, nem szólva arról, februárban már az iskolai alapítványi bál kerül előtérbe.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltartott a próba, így aztán eléggé belefolyt az életünkbe. De nagyon jól sikerült, örök élményként megőrizzük. Az ünnepség tele volt felemelő érzéssel. Az igazgatónő beszédét hallgatva átéreztük, ez az a pillanat, amire több hónapon keresztül készültünk, és tényleg ez már nem a főpróba, hanem a szalagavató. Végül is negyedikesek vagyunk, és mindjárt vége az egésznek. Pluszt adott az egésznek, hogy mi is nagyon készültünk és a szülők is büszkén tekintettek a gyerekeikre, ahogy táncolták a keringőt. Hagyomány, hogy a nyitótáncok után a diákok először felkérik a tanáraikat, majd a szüleiket is egy bécsi keringőre. Bár a szülőket nehéz erre rávenni. Az én apuká-mat elég sokáig kellett győzködni, mire belement a dologba, de tulajdonképpen hősiesen helytállt.

- Nagyon intenzív előkészületek előzték meg a szalagavatót, szinte a teljes évfolyam részt vett a táncokban. Szerettem volna, ha mindenki megmutatja magát, és erre alkalom is nyílt a latin-amerikai, a bécsi és az angolkerin-gő során. Szépek voltak a párok... - mondja lelkesen.

Ami a költségeket illeti, a lányok fekete kiskosztümje 16-18 ezer forint körüli összeget tett ki, s hozzá az esküvői ruha kölcsönzése tízezerbe biztosan belekerült, ugyanis a keringőkhöz menyasszonyi ruhát viseltek. S mivel egy hotel rendezésében zajlott a program, az ott elköltött vacsora 2500 forintot kóstált.

- Tavaly szülőként én is végigéltem a szalagavatót, és csak azt mondogattam magamnak, de jó, hogy a gyerekem nem ment fodrászhoz, sminkeshez, öltönyt meg úgy is kellett venni, de így is megérezte a pénztárcám. Az az igazság, a gyerekeknek, s főként a lányoknak óriási élmény, élvezik a bálozást. A vacsorával kapcsolatban az a véleményem, hogy ritkán ülnek le így a családok közösen terített asztal mellé. Nálunk például a nagyszülőknek életreszóló élményt jelentett egy ilyen elegáns helyen velünk együtt vacsorázni. A költségek nem kevesek ugyan, de mindenki élvezi ezt az eseményt, és szívesen emlékeznek rá.

Így érzi ezt az iskola diákja, Benke Enikő is, még ha az előkészületek, a táncok sok gyakorlást kívántak is, de szívesen tették.

- Elég nagy megterhelést jelentett, volt, hogy hat óráig is eltarto

Ezek is érdekelhetik