Magyar származású a 93 embert meggyilkoló oslói ámokfutó legjobb barátja (folyamatosan frissítve)

Számos helyen említi Magyarországot 1500 oldalas manifesztumában a merénylő

Számos helyen említi Magyarországot a norvég Anders Behring Breivik, a csaknem száz halálos áldozatot követelő hét végi norvégiai kettős merénylet feltételezett tettese abban az 1500 oldalas írásban, amelyet az oslói robbantás és a baloldali ifjúsági nyári táborban véghezvitt vérfürdő előtt töltött föl az internetre. A merénylő az elmúlt években többször járt Magyarországon.

A gyilkos a manifesztumban - amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet - hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának.

Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.

Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközileg is ismert marxista filozófust, a második Nagy Imre-kormány népművelési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsci mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig "kulturális marxizmusnak" nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg.

A norvég idéz Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónak a signandsight.com című internetes oldalon - a perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán - megjelent írásából is: "Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép". A norvég szerint Kertész figyelmeztetése "időszerű" napjaink multikulturalizmusában.  

A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja.

A norvég egy helyütt kifejti, hogy saját országot kellene létrehozni az európai cigányok számára, hiszen ők azoknak az indiai hindu rabszolgáknak a leszármazottai, "akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukus hegységen, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban".
   
Breivik méltatja Hunyadi Jánost, a "Magyarországon kívül jóformán ismeretlen" XV. századi hadvezért, aki "valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért". "Lelassította a muszlim előrenyomulást", és ezzel "megmentette Nyugat-Európát" attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. "Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is" - írja. Ennek ellenére "gyermekeink nem tanulnak róla, csak a nyugati gyarmatosítás rémtetteiről és az iszlámellenesség veszélyeiről" - fűzi hozzá Breivik.

A norvég hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a XVII. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért.  
Később egy helyütt Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, "Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe".
 
Breivik irományában a legjobb barátjaként emleget egy bizonyos Petert, akinek a szülei, mint írja, a 60-as években jöttek el "a marxista Szovjetunióból". Ez a barát "mindent tud rólam, kivéve azt, hogy részt veszek az ellenállásban" - írja, a Páneurópai ellenállási hálózat nevű képződményre utalva.
A manifesztum naplójegyzetében Breivik leírja, hogy 2009 őszén Budapesten ünnepelték barátja, Peter 30. születésnapját. Mint írja, ekkor járt másodszor Magyarországon. "Nagyon szeretem azt az országot és az embereket. A budai klubok elsőrangúak, kitűnő az elektronikus zenei szféra, a legjobbak között van a világon. A magyar lányok pokolian dögösek, kár, hogy a küldetésem miatt nem lehet tartós kapcsolatom" - írja az internetre feltöltött eszmefuttatásában Anders Behring Breivik, az oslói robbantásos merénylet és az  Utöya norvég szigeten végrehajtott mészárlás feltételezett tettese.


Magyar kapcsolatok a norvég merénylő naplójában

„Azt hiszem ez az utolsó bejegyzésem. Július 22., péntek, 12 óra 51 perc van” Így végződik az az 1500 oldala napló, melyet Breivik a bombatámadás előtt alig néhány órával tett közzé az interneten.

2006 óta írta, ám az nem derül ki belőle, hogy pontosan mi a támadó célpontja.Van viszont benne  magyar vonatkozás is: Breivik ugyanais többször járt Magyarországon, utoljára 2009 őszén. Egyik legjobb barátja magyar származású, 2009-ben az ő születésnapját ünnepelték hazánkban. A barátról, Péterről annyi derül ki, hogy egy hajón szolgál, Oslóban él, és 19 éves kora óta Breivik legjobb barátja. A napló szerint bár mindent tud róla, Breivik mégsem avatta be a terveibe, és nem engedte oda a farmra sem, ahol 80 napon át készült a merényletre – írja az RTL.

A napló országok szerint felsorolja, hogy kik és milyen szervezetek lehetnek a mészárlások célpontjai. Ezek között semmilyen formában nem szerepel Magyarország, de Breivik a magyar politikai szervezetek között felsorol hármat: A MIÉP-et, a Hatvannégy Vármegye mozgalmat és a Jobbikot.

Részletek Breivik 1500 oldalas kiáltványából

Éveken át írt, 1500 oldalas kiáltványt tett fel az internetre - csupán néhány órával a csaknem száz halottat követelő kettős merénylet előtt - az a norvég férfi, akit a mészárlással gyanúsítanak.
   
Anders Behring Breivik, a "marxistavadász" 2002-ben indította el keresztes hadjáratát az iszlám, a szocializmus és a médiák ellen. Az igen hosszú szövegben, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda, a 32 éves norvég az "igazságosztó lovagok kommendátorának" tekinti magát, és jelzi, hogy felméri gyilkos terveinek hatását.
  
 "A második világháború óta legnagyobb (náci) szörnyetegnek fognak címkézni" - olvasható az angolos Andrew Berwick álnéven írt, Európai függetlenségi nyilatkozat - 2083 című szövegben, amely a következő szavakkal zárul: "Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc." Alatta egy fotón a "Marxistavadász" feliratú fegyverrel látható.
   
A manifesztumban visszatekinthetünk útjának 2002-es londoni kezdetére, amikor nyolc (meg nem nevezett) társával együtt megalapította az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást, stratégiai előnyre tegyünk szert egy elkerülhetetlen háborúban, mielőtt még a fenyegetés testet ölt".
   
"A párbeszéd ideje lejárt - folytatja Breivik. - Adtunk egy esélyt a békének. Most ütött a fegyveres ellenállás órája." A szöveg, amelynek első oldalát a templomosok keresztje díszíti, tele van utalásokkal a muzulmánok elleni harc keresztény hadvezéreire.
   
A most végrehajtott terv konkrét előkészületei azonban csak 2009 őszén kezdődtek az írás szerint. "Új szakasz kezdődött" - írja ebben az időszakban, tudatva, hogy alapított egy bányavállalatot és egy kis gazdaságot robbanóanyag-vásárlásainak fedezésére.
   
"Most kell vennem legálisan egy félautomata puskát és egy Glock (pisztolyt)" - olvasható egy 2010. szeptemberi bejegyzésben. A norvég média szerint e két fegyverre meg is kapta az engedélyt. 2011 májusától naplót vezet az előkészületekről, a vásárlásokról (főleg robbanószerek beszerzéséről), az utazásokról. A robbanóeszköz gyártásához szükséges anyagok listájának elején így ironizál: "Mindezt könnyű lenne beszerezni, kivéve, ha Abdalláh Rasíd Mohammednek hívnának."
  
 Készít egy listát a célba veendő európai országokról is, alapvetően a muzulmán lakosság aránya alapján, az élén Franciaország áll.
   
"Az egyik elsődleges célpont a (kormányzó norvég) szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozása" - írja, de említ újságíró-találkozókat és kulturális fesztiválokat, továbbá atomerőműveket és hivatali épületeket is. Végül a balközép kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött.
   
Egyetlen korlátot szabott magának: "az európai multikulturalista elit elleni harc" mérlege nem haladhatja meg a "45 ezer halottat és az egymillió sebesültet" az "arányosság elve" értelmében.



Nőtt a halottak száma

 93-ra emelkedett a pénteki kettős merénylet halálos áldozatainak a száma - jelentette be vasárnap az NRK norvég közszolgálati televízió.

A norvég rendőrség kommandós egysége őrizetbe vett, majd rövid idő múlva szabadon engedett hat személyt Oslóban a merényletekkel összefüggésben - közölte egy szóvivő.
   
A főváros keleti részén végrehajtott műveletben elfogott és kihallgatásra bevitt személyeket elengedték. Nincs közük az ügyhöz. Robbanóanyagot nem találtak - mondta Anders Frydenberg.
   
A merénylő édesapja sokkot kapott, amikor az interneten olvasta, hogy mit követett el a fia - írta a Verdens Gang című norvég lap. Az illető nyugdíjas, és "valahol Franciaországban" beszéltek vele, ahol él. Közölte, hogy fiával 1995 óta nincs kapcsolatban. Az interneten olvasta a hírt, és látta meg a fia fényképét. "Sokkot kaptam. Azóta sem tértem magamhoz" - mondta az apa a lapnak.

OLDALTÖRÉS: Szombati beszámoló - A gyanúsított beismerte a lövöldözést

Anders Behring Breivik azt állítja, egyedül cselekedett

Anders Behring Breivik azt állítja, egyedül cselekedett

Anders Behring Breivik azt állítja, egyedül cselekedett

A kettős merénylet elkövetésével gyanúsított norvég férfi azt állítja, hogy egyedül cselekedett, de nem ismeri el büntetőjogi felelősségét - közölte Sveinung Sponheim, a norvég rendőrség parancsnoka.

Vasárnap tartott sajtóértekezletén a rendőrfőnök megerősítette: Anders Behring Breivik a kihallgatásokon beismerte, hogy ő robbantott pénteken Oslóban, majd ő rendezett vérfürdőt Utoya szigetén, a kormányzó párt ifjúsági szervezetének táborában. Bár állítja, hogy egyedül követte el mindezt, a rendőrség - egyes szemtanúk vallomása nyomán - még mindig vizsgálódik annak tisztázására, hogy egy vagy több lövöldöző végzett-e a fiatalokkal.
   
Geir Lippestad, a gyanúsított ügyvédje közölte, hogy védence a norvég társadalom ellen akart támadást intézni, mert szerinte gyökeres változtatásokra van szükség. "A társadalomra, struktúráira és irányítási rendszerére akart csapást mérni. Véleménye szerint ez csak forradalom segítségével lehetséges" - mondta az ügyvéd az NRK közszolgálati televíziónak.
   
A 32 éves, "tősgyökeres" norvég Anders Behring Breiviket terrorizmussal vádolták meg, hétfőn hivatalosan is vád alá helyezik.
   
A rendőrség vasárnap közölt adatai szerint 92 ember életét követelte a kettős merénylet. Kilencvenheten sebesültek meg, közülük hatvanheten az utoyai lövöldözésben, harmincan pedig az oslói robbantásban. Több eltűnt után még kutatnak Utoyán.
   
Az oslói katedrálisban vasárnap tartott szertartáson a gyászoló hozzátartozók mellett részt vett V. Harald király és felesége, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök is. A zsúfolásig megtelt székesegyháznál gyertyák és virágok borították el a teret, s aki nem jutott be a misére, az eső dacára kint várakozott.

A gyanúsított szerint tette könyörtelen, de szükséges volt

Könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét a védőügyvéd szombat esti tájékoztatása szerint az a fiatal norvég férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy előző nap egy norvég szigeten lelőtt legalább 85 tinédzsert, és pokolgépet robbantott Oslo központjában.
   
Az ügyvéd, Geir Lippestad azt mondta, valószínűleg hosszú tervezés előzte meg a bűncselekményt.
   
A feltételezett elkövető, Anders Behring Breivik állítólag május elején hat tonna ammónium-nitrátot (műtrágyát) vett egy mezőgazdasági nagykereskedésben. A rendőrség szerint a norvég kormány székházánál működésbe hozott robbanószer ammónium-nitrátból és gázolaj keverékéből állt. Ugyanezt a keveréket használták az 1995-ös egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett robbantásos merényletben, amelynek 168 halálos áldozata volt.
   
Az NTB norvég hírügynökség szombat esti jelentése szerint az elkövető néhány órával a péntek délutáni kettős merénylet előtt Andrew Berwick álnéven közzétett egy 1500 oldalas írást, amelyben többek között arról értekezik, hogyan szabadulhatna meg Európa a bevándorlóktól.
   
Közben a norvég rendőrség szombat éjjel is folytatta a kutatást Utoya szigetén a táborban, a baloldali Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának nyári egyetemén történt mészárlás esetleges további áldozatai után; a keresés során egy mini tengeralattjárót is bevetnek.
  
 Beszámolók szerint a rendőrségnek 50 percébe telt, mire odaért a lövöldözés helyszínére; autóval mentek, mert a helikopter nem volt készenlétben, így húsz percbe telt, mire odaértek a tópartra, és további 20 percbe került, mire találtak csónakot, hogy elérjék a parttól néhány száz méterre lévő szigetet. A gyilkos nem tanúsított ellenállást, megadta magát a rendőrségnek.

Szombati beszámoló:

A gyanúsított beismerte a lövöldözést

Beismerte a norvégiai kettős merénylet rendőrkézen lévő gyanúsítottja, hogy ő lövöldözött az Oslótól körülbelül 40 kilométerre lévő kis szigeten, Utoyán - közölte szombaton Sveinung Sponheim országos rendőrfőnök.

A rendőrség vizsgálja, hogy a gyanúsított egyedül vagy társakkal követte-e el az oslói kormánynegyedben a robbantást és a szigeti mészárlást. A merényletekben a legfrissebb, nem végleges adat szerint 92 ember vesztette életét.
  
Utoya szigetén egy baloldali ifjúsági szervezet táborában követték el a mészárlást, itt a halottak száma eddig 85, négy-öt embert még keresnek. Szemtanúk szerint több fiatal a vízbe vetette magát és úszva próbált meg elmenekülni.
    
"A gyanúsított a rendőrök megérkezésekor ellenállás nélkül megadta magát, fegyverhasználatra nem volt szükség" - közölte Sveinung Sponheim sajtótájékoztatóján. Továbbra sem ismert, hogy mik voltak a férfi indítékai - tette hozzá.
  
 A lövöldözés körülbelül másfél órán át tartott - mondta a rendőrfőnök, hozzátéve, hogy a férfinek két fegyvere volt, ebből az egyik marokfegyver. A rendőröknek közlekedési nehézségek miatt 45 percig tartott, amíg eljutottak a szigetre.
   
A rendőrség továbbra sem tette közzé a gyanúsított nevét, akit a norvég média a szélsőjobb körökhöz közel álló Anders Behring Breivikkel azonosított.
   
A stockholmi székhelyű, szélsőjobb csoportokat megfigyelő Expo alapítvány szerint a férfi az email címére utaló álnéven regisztrálva volt egy svéd neonáci fórumon.

   
Az Europol válságsejtet hozott létre a norvég, illetve a szomszédos országok hatóságainak tájékoztatására - jelentette be Rob Wainwright, a szervezet igazgatója.

 Nyolcvanötre emelkedett a lövöldözés áldozatainak száma 

Nyolcvannégyről nyolcvanötre emelkedett a norvégiai Utoya szigetén elkövetett lövöldözés halálos áldozatainak a száma - közölte szombaton a rendőrség.

A mentők csónakokkal és víz alatti kamerákkal kutatnak a vízben további áldozatok után, akik magukat vízbe vetve próbálhattak meg elmenekülni a lövöldöző elől.
   
Trine Dyngeland, az oslói rendőrség szóvivője kérdésre válaszolva azt mondta, nem érkeztek jelentések egy esetleges második lövöldözőről, de semmilyen lehetőséget nem zárnak ki. 



A lövöldözés helyszíne, ahol áldozatok után kutatnak a vízben:

Sokkoló képsorok:

Késsel felszerelt fiatalt fogtak el a norvég kormányfő közelében

A norvég rendőrség őrizetbe vett szombaton egy fiatalembert, aki késsel a zsebében tartózkodott Jens Stoltenberg miniszterelnök közelében - közölte az NRK norvég közszolgálati televízió.

 Stoltenberg azokat a fiatalokat látogatta meg, akik pénteken túlélték a mészárlást az Oslótól alig 40 kilométerre fekvő kis szigeten, Utoyán. A Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének (AUF) táborában mintegy 600 fiatal tartózkodott, közülük - a legfrissebb adat szerint - 85-öt ölt meg az oslói merénylet elkövetésével is gyanúsított norvég férfi.
   
A túlélők nem messze a tett helyszínétől, az Oslótól északnyugatra fekvő Sundvollen szállodájában tartózkodtak. Az őrizetbe vett fiatalember a szállodán kívül volt, s azt állította, hogy azért volt nála kés, mert nem érzi magát biztonságban.
   
A szállodába érkezett a norvég uralkodói pár, Harald király, Szonja királynő és Haakon trónörökös is. A túlélőket és családtagjaikat, akiket a rendőrség, a Vöröskereszt és lelkipásztorok próbálnak megvigasztalni, a kormány két minisztere is meglátogatta.
   
A táborbeli mészárlást megelőzően Oslo kormányzati negyedében történt robbanás, amely az eddigi adatok szerint hét embert ölt meg.

Egy nevének elhallgatását kérő rendőrtiszt úgy vélte, hogy a pénteki oslói merénylet leginkább az 1995-ben amerikai terroristák által egy Okhahoma City-i kormányzati épület ellen elkövetett robbantásos merénylethez hasonlítható.

 A merénylet elkövetésével gyanúsított férfi - lapértesülések szerint Anders Behring Breivik - a Facebookon a robbanószerek gyártására is alkalmas vegyszerek értékesítésével foglalkozó Breivik Geofarm igazgatójaként mutatkozott be. Egy mezőgazdasági vegyszereket árusító központ megerősítette, hogy a gyanúsított május eleje óta hat tonna műtrágyát vásárolt náluk.

Az NBT norvég hírügynökség szombati jelentése szerint a rendőrség vizsgálja, hogy a lövöldöző férfinek volt-e társa. 

Az oslói egyetemi kórház közölte, hogy a lövöldözés után 16, az oslói robbanás után pedig 11 embert szállítottak be kezelésre. A kórház véradók jelentkezését kérte.
   
Jens Stoltenberg péntek este meglátogatta a sebesülteket a kórházban. Előzőleg a kijelentette, hogy egész Norvégia üzenetét tolmácsolja az elkövetőknek: "Nem fogjátok lerombolni a demokráciánkat és egy jobb világ iránti elkötelezettségünket!"
   
Eskil Pedersen, a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának elnöke a mészárlás után kijelentette: "Nem adjuk fel a harcot azért, amiben hiszünk! Visszatérünk Utoyára." Pedersen elmondta, hogy pénteken Utoyán volt Gro Harlem Brundtland volt kormányfő is, de a támadás előtt hajóval elhagyta a szigetet.

Iszlámgyűlölő, keresztény fundamentalista a tettes a rendőrség szerint

A kettős merénylet elkövetésével gyanúsított férfi jobboldali, "keresztény fundamentalista" és az "iszlám vallással szemben ellenséges" nézeteket vall - közölte a norvégiai rendőrség szombaton.
A norvég sajtó Anders Behring Breivik néven azonosította a tettest, a rendőrség egyenlőre nem hajlandó megerősíteni ezt az információt. A nyomozás adatai eddig arra utalnak, hogy a 32 éves, "tősgyökeres" norvég férfi magányos elkövető volt, mindazonáltal a rendőrség nem tartja kizártnak további gyanúsítottak őrizetbe vételét.
   

Sveinung Sponheim felügyelő az NRK közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a gyanúsított internetes bejegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy "bizonyos politikai nézetei a jobboldal és a muzulmánellenesség felé hajlanak, de korai lenne megmondani, hogy ez volt-e tettének egyik indítéka".
   
Egy névtelenül nyilatkozó rendőr kijelentette, hogy a jelek szerint nem nemzetközi terrorszervezetek állnak a háttérben, hanem egy magányos elkövető hajtotta végre mindkét merényletet. "Úgy tűnik, hogy nem iszlamista terrorizmusról van szó, hanem egy őrült művéről" - fogalmazott.
   
Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök szombaton tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy nem akar a kettős merénylet elkövetésének okain spekulálni. "Más országokkal összehasonlítva nem mondanám, hogy Norvégiában nagy problémát jelentenek a jobboldali szélsőségesek. De voltak bizonyos csoportok, amelyek tevékenységét korábban nyomon követtünk, és rendőrségünk tudja, hogy működnek bizonyos jobboldali csoportok" - mondta.
   
A VG című norvég lap azt írta internetes oldalán, hogy a magas, szőke, kék szemű férfi - aki kereskedelmi szakközépiskolát végzett - korábban nacionalistának, a kulturális sokszínűség ellenségének nevezte magát az interneten, a www.document.no című oldalon. Az NRK szerint a férfi ugyanakkor elhatárolódott a neonácizmus eszméitől.
   
A gyanúsított egy fiatalkori barátja elmondta, hogy a férfi régóta sokakat felháborító hozzászólásokat írt az interneten, és emiatt törölték is a profilját a Facebook közösségi oldalról. Ezért új profilt készített magának, és ezután nyilvánosan már nem hangoztatta addigi, másokat megbotránkoztató véleményét.
   
Anders Behring Breivik a Facebookon jelenleg fellelhető profilján azt írta magáról, hogy "konzervatív", "keresztény" és "nőtlen", érdeklődik a vadászat és olyan számítógépes játékok iránt, mint a World of Warcraft és a Modern Warfare 2. Állítása szerint a Breivik Geofarm nevű biogazdaság igazgatója. A Norvégiában nyilvános adóbevallások szerint 2009-ben nem volt jövedelme, az azt megelőző években is rendkívül szerény összegekről számolt be.
   
A Twitterről mindössze egy üzenetet küldött, még július 17-én. Ebben John Stuart Mill angol filozófus egyik gondolatát idézte, miszerint "egy hittel rendelkező személynek akkora ereje van, mint százezer másiknak, akiknek csak érdekeik vannak".

 Nemzeti tragédiáról beszél a kormányfő

  Nemzeti tragédiának nevezte a norvég miniszterelnök az Oslóban és környékén pénteken elkövetett kettős merényletet, amely legalább 91 emberéletet követelt.

Jens Stoltenberg szombaton tartott sajtóértekezletén korainak nevezte a találgatást arról, hogy milyen indítékok állnak a véres merényletek hátterében. Ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte, hogy Norvégia a történtek dacára is megőrizze értékeit, azaz a társadalom nyitottságát és az átláthatóságot.
   
A rendőrség egyelőre azt gyanítja, hogy egy magányos tettes, a sajtó által Anders Behring Breivik néven emlegetett 32 éves norvég férfi követte el a merényleteket. Előbb Oslo kormányzati negyedében, a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbantott fel egy pokolgépet, majd két órával később Utoyán, a fővárostól alig 40 kilométerre északnyugatra fekvő kis szigeten rendezett vérfürdőt a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének (AUF) táborában. Oslóban hét, Utoyán legalább 84 ember vesztette életét.
   

"A második világháború óta soha nem sújtotta országunkat ilyen súlyos bűncselekmény" - mondta a kormányfő a televízióban is közvetített sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy 1974 óta ő is rendszeresen részt vesz az AUF nyári egyetemén, és az idén éppen pénteken szólalt volna fel a mintegy hatszáz fiatal táborlakó előtt.
   
"Ez egy rémálom" - fogalmazott Stoltenberg, utalva arra, hogy 14-19 éves fiatalok kényszerültek szembenézni a "félelemmel, a vérrel és a halállal". Hozzátette, hogy ebben az ifjúsági táborban "vidámsággal, elkötelezettséggel és biztonsággal találkozott eddig, most pedig "néhány óra leforgása alatt pokollá változott" ifjúságának "édenkertje".
   
Norvégiában minimálisak a vezetőket övező biztonsági intézkedések. Stoltenberg kiemelte, hogy az ország "védjegye" a nyitott és biztonságos társadalom, ahol fenyegetés nélkül lehet politikai vitákat folytatni. "Ez az, amit most támadás ért, ami veszélybe került" - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nem szabad feladni Norvégia értékeit.
   
A sajtótájékoztatón jelen volt Knut Storberget belügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs ok az ország terrorfenyegetettségi szintjének emelésére. A rendőrség és a hadsereg ezzel együtt részlegesen megszigorítja a biztonsági intézkedéseket egyes épületek és intézmények körül. A kormányzati negyedet továbbra is lezárva tartják, de a belváros többi részében teljesen szabadon lehet közlekedni.

Elfogták a tettest

A rendőrség elfogott egy magas, szőke, kék szemű, 32 éves norvég férfit, bizonyos Anders Behring Breiviket, aki sajtóértesülés szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. A rendőrség azt gyanítja, egyedül követte el a kettős merényletet.
   
Az AUF szociáldemokrata ifjúsági szervezet tartott nyári egyetemet az Oslótól alig 40 kilométerre északnyugatra fekvő kis szigeten, Utoyán működő táborban. A férfi, miután működésbe hozta a pokolgépet Oslo belvárosában, elautózott a szigetre, ahol magát rendőrnek álcázva ámokfutásba kezdett. Túlélők szerint több fegyverből folyamatosan tüzelt, válogatás nélkül lelőtt mindenkit, akit csak ért. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe vetették magukat, de a gyilkos a vízben is célba vette őket.
   
Jens Stoltenberg norvég kormányfő, aki szombaton előadást tartott volna a szociáldemokrata fiatalok nyári egyetemén, kijelentette, hogy senki sem kényszerítheti hallgatásra Norvégiát. Az ország továbbra is kiáll az értékei mellett - mondta. V. Harald norvég király felszólította honfitársait, hogy támogassák egymást "ebben a nehéz helyzetben".
   
A VG című norvég lap azt írta szombat hajnalban internetes oldalán, hogy a férfi - aki kereskedelmi szakközépiskolát végzett - korábban nacionalistának, a kulturális sokszínűség ellenségének írta le magát az interneten. Az újság úgy tudja, a norvég rendőrség az éjjel házkutatást tartott a férfi lakásán Oslo nyugati részén.
   
A rendőrség a gyanúsított letartóztatása után talált egy robbanószerkezetet a szigeten, amelyet a tűzszerészek hatástalanítottak.
   
Tore Björgö, az oslói rendőrakadémia szakértője szerint szélsőjobboldali motiváció állhat a kettős merénylet hátterében. Rámutatott, hogy az eset hasonlóságokat mutat az 1995-ben az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett merénylettel. Egy amerikai szélsőjobboldali aktivista, Timothy McVeigh autóba rejtett pokolgépet robbantott a déli városban; a detonációban 168 ember vesztette életét. McVeight halálra ítélték és kivégezték.
   
A magyar Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról. Szűcs Gabriella, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője az MTI-nek péntek este azt mondta, azt kérik a kint tartózkodó magyaroktól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a magyar konzulátussal. Egyelőre senki nem jelentkezett, aki érintett lenne az oslói robbanásban.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Nincs magyar áldozat

Pénteki beszámoló:

Nincs magyar áldozat


Norvégiában - amely tagja a NATO-nak és részt vesz az afganisztáni és a líbiai hadműveletekben - a második világháború óta nem történt merénylet.

A detonáció a kormányzati negyedben történt, ahol szinte az összes minisztérium elhelyezkedik. A pokolgép a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbant fel. Több épület erősen megrongálódott, de a károk mértékét még nem becsülték fel. A miniszterelnökségnek helyet adó 17 emeletes épület ablakainak nagyrésze betört.
Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. A robbanás következtében több helyen tüzek keletkeztek. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták, a rendőrség kutyákkal keresett esetleges más pokolgépet.

Pénteki beszámoló:

Nincs magyar áldozat


Norvégiában - amely tagja a NATO-nak és részt vesz az afganisztáni és a líbiai hadműveletekben - a második világháború óta nem történt merénylet.

A detonáció a kormányzati negyedben történt, ahol szinte az összes minisztérium elhelyezkedik. A pokolgép a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbant fel. Több épület erősen megrongálódott, de a károk mértékét még nem becsülték fel. A miniszterelnökségnek helyet adó 17 emeletes épület ablakainak nagyrésze betört.
Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. A robbanás következtében több helyen tüzek keletkeztek. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták, a rendőrség kutyákkal keresett esetleges más pokolgépet.

Pénteki beszámoló:

Nincs magyar áldozat


Norvégiában - amely tagja a NATO-nak és részt vesz az afganisztáni és a líbiai hadműveletekben - a második világháború óta nem történt merénylet.

A detonáció a kormányzati negyedben történt, ahol szinte az összes minisztérium elhelyezkedik. A pokolgép a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbant fel. Több épület erősen megrongálódott, de a károk mértékét még nem becsülték fel. A miniszterelnökségnek helyet adó 17 emeletes épület ablakainak nagyrésze betört.
Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. A robbanás következtében több helyen tüzek keletkeztek. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták, a rendőrség kutyákkal keresett esetleges más pokolgépet.

A norvég miniszterelnök "nagyon súlyosnak" minősítette a merénylet nyomán kialakult oslói helyzetet a médiának ismeretlen helyről adott nyilatkozatában. Jens Stoltenberg korainak mondta viszont, hogy egyértelműen terroristáknak tulajdonítsák a miniszterelnöki hivatal közvetlen közelében végrehajtott robbantást. Közölte, hogy tudomása szerint a kormány többi tagja is sértetlen. Hollétét - a rendőrség tanácsára hivatkozva - nem árulta el. "Mégha az ember fel is van készülve ilyesmire, ha megtörténik, az mindig elég drámai" - jelentette ki a miniszterelnök a TV2 televíziónak, amelyet később egy gyanús csomag miatt kiürítettek.
   
A magyar Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról az Oslóban történt péntek délutáni robbanás kapcsán. Szűcs Gabriella, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője az MTI-nek péntek este azt mondta, azt kérik a kint tartózkodó magyaroktól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a magyar konzulátussal. Egyelőre senki nem jelentkezett, aki érintett lenne a robbanásban.
   
Egy Norvégiában élő magyar szemtanú, Bodó Benjámin arról számolt be az MTI-nek telefonon, hogy ő két rövid villamosmegállónyira járt, amikor egy nagyon erős dörrenést hallott. Az esős időjárás miatt először sokan mennydörgésre gyanakodtak, de a rendőrök, mentők és tűzoltók megjelentése ezt cáfolta. A tűzjelző szirénák még két órával később is hangosan szóltak a városrészben. Noha a rendőrség lezárta a teljes negyedet, mintegy száz méterre meg lehetett közelíteni a helyszínt, és a beszámoló szerint egy kirakat még ott is betört a légnyomástól.
   
A szemtanú szerint a járókelők nyugodtan viselkedtek, csődület nem alakult ki. A hírügynökségi jelentések szerint a robbanás közvetlen közelében viszont pánik és káosz alakult ki. A negyed viszonylag néptelen volt, mert a nyári munkarendben pénteken háromkor már befejeződött a munkaidő, és az irodák fokozatosan kiürültek - mondta el a szemtanú.
   
A robbantás után egy rendőri egyenruhába öltözött férfi lövöldözni kezdett Oslo közelében, Utoeya szigetén egy ifjúsági táborban, ahová pénteken a miniszterelnököt várták. A táborban mintegy 560 ember vett részt.
   
Egy szemtanú a Varden című lapnak elmondta, hogy legalább négy ember meghalt. Más szemtanúk korábban öt sebesültről számoltak be, és a rendőrség sem erősítette meg, hogy itt estek halálos áldozatok. Egy rádiónak nyilatkozó szemtanú saját elmondása szerint viszont legalább húsz halálos áldozatot látott az Oslo melletti ifjúsági táborban, ahol egy rendőrnek öltözött férfi adott le lövéseket. A közszolgálati televízió szerint a lövöldözőt elfogták.
   
A közszolgálati tv-csatorna szerint a rendőrség megállapította, hogy a robbantás és a táborbeli lövöldözés összefügg egymással.
   
A rendőrség felhívást adott ki, kérve a lakosságot, hogy kerülje a csoportosulást.
   
Biztonsági szakértők szerint iszlamistákra és szélsőjobboldali aktivistákra egyaránt rávetülhet a gyanú árnyéka, hogy ők követték el a pénteki oslói robbantásos merényletet és a lövöldözést a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában.

OLDALTÖRÉS: Szakértők: iszlamisták vagy szélsőjobboldaliak lehettek az elkövetők

Szakértők: iszlamisták vagy szélsőjobboldaliak lehettek az elkövetők

Iszlamistákra és szélsőjobboldali aktivistákra egyaránt rávetülhet a gyanú árnyéka, hogy ők követték el a pénteki oslói robbantásos merényletet és a lövöldözést a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában - vélekedtek biztonsági szakértők első elemzésükben.

Megítélésük szerint a két egymástól eltérő merénylet megnehezíti az elkövetők politikai orientációjának gyors feltárását.
   
Iszlamista fegyveresek - főként az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózathoz kötődő ázsiai csoportok - az elmúlt években egyaránt hajtottak végre olyan merényleteket, amikor pokolgépeket robbantottak fel városközpontokban, vagy vaktában lövöldözve támadtak emberekre.
   
A kockázatkezeléssel foglalkozó, londoni székhelyű Exclusive Analysis szervezet szerint a kormányzó norvég munkáspárt ifjúsági szekciójának nyári táborában lövöldöző, rendőregyenruhát viselő elkövető nyilvánvalóan olyan látszatot keltve jutott be a rendezvényre, hogy a rendőrség küldte a robbantásos merénylet után, a biztonsági intézkedések megszigorításának részeként. Valószínű, hogy a támadó norvég nemzetiségű volt, ami inkább azt valószínűsíti, hogy a merényletet szélsőjobboldaliak tervelték ki, mintsem iszlamisták, bár a norvég munkáspárt ez utóbbiak célpontjává is válhat norvég katonák Afganisztánba vezénylésének engedélyezése miatt.
   
A NATO-tag Norvégia korábban is kapott fenyegetéseket afganisztáni és líbiai katonai szerepvállalása miatt.
   
Az Exclusive Analysis szerint Norvégiában eddig nem volt ismert egyetlen olyan szélsőséges csoport sem, amely képes lenne gépkocsiba rejtett pokolgéppel nagy erejű robbantásokat végrehajtani.
   
A pénteki merényletek egy évvel azután történtek, hogy a skandináv országban őrizetbe vettek három férfit azzal a gyanúval, hogy kapcsolatba léptek az al-Kaidával és norvégiai célpontok ellen terveztek támadásokat.
  
Amennyiben iszlamisták követték el a robbantást, úgy ez az első halálos áldozatokat követelő merényletük Európában azóta, hogy öngyilkos merénylők 2005-ben Londonban a levegőbe repítettek 52 embert.
   
A szélsőséges mozgalmak elemzésével foglalkozó, londoni székhelyű Quilliam alapítvány vezetője, Majeed Nawaz mindazonáltal óvatosságra intett a találgatásokat illetően, mert kevés részlet ismert a támadásokról, de ő is úgy vélte, az ilyen típusú robbantásos merénylet vagy iszlamisták vagy szélsőjobboldaliak műve lehet.

OLDALTÖRÉS: Merénylet Oslóban - Elítélte az Egyesült Államok és az EU

Merénylet Oslóban - Elítélte az Egyesült Államok és az EU

Merénylet Oslóban - Elítélte az Egyesült Államok és az EU

Merénylet Oslóban - Elítélte az Egyesült Államok és az EU

Kemény szavakkal ítélték el a pénteki oslói merényletet az Egyesült Államokban, illetve Brüsszelben, az Európai Unió részéről.

Mind az oslói robbantást, mind az ifjúsági táborban történt lövöldözést - ezeket "az ocsmány erőszakos akciókat" - elítélte az amerikai külügyminisztérium szóvivője, jelezve, hogy felvették a kapcsolatot a norvég kormánnyal, amelynek kifejezték részvétüket.
Tájékoztatták a történtekről Barack Obama elnököt, mégpedig terrorizmusellenes tanácsadója, John Brennan révén -  közölte a Fehér Ház. Amerikai áldozatról nem tudnak Washingtonban - jelezte a szóvivő, hozzátéve, hogy segítséget ajánlottak fel Norvégiának, amely azonban nem fogalmazott meg konkrét igényt.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke ugyancsak elítélte a "gyáva" pokolgépes merényletet, amely a norvég kormány székházában végzett pusztítást.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szintén kifejezte elítélő véleményét.

OLDALTÖRÉS: Az első hírek a robbanásról

Halálos robbanás Oslóban: az első hírek

Ismeretlen eredetű erős robbanás rázta meg péntek délután a norvég főváros, Oslo központját, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt.
A detonáció megrongált több kormányzati épületet. A miniszterelnöki hivatalnak helyet adó 17 szintes épület ablakainak nagyobb része betört. Több ember megsebesült. Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. Károk keletkeztek több minisztérium épületében is. Az utcán füst kavarog. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták.

A brit hírügynökség tudósítója nyolc sérültet számolt össze. A robbanás oka még ismeretlen, de a helyszínen látható egy összeroncsolódott gépkocsi is. A hatóságok nem bocsátkoznak találgatásokba, a szemtanúk viszont pokolgépre gyanakszanak a keletkezett károk formája alapján. A közszolgálati rádió újságírója szerint a legnagyobb norvég bulvárlap, a Verdens Gang szerkesztősége robbant föl, de ezt más forrás nem erősítette meg.

A televízió képein megrongálódott épületek láthatók, a járdákat üvegcserepek borítják, innen-onnan füst szivárog, és tucatnyi mentőautó vonult ki.

Halálos robbanás Oslóban: az első hírek

Ismeretlen eredetű erős robbanás rázta meg péntek délután a norvég főváros, Oslo központját, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt.
A detonáció megrongált több kormányzati épületet. A miniszterelnöki hivatalnak helyet adó 17 szintes épület ablakainak nagyobb része betört. Több ember megsebesült. Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. Károk keletkeztek több minisztérium épületében is. Az utcán füst kavarog. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták.

A brit hírügynökség tudósítója nyolc sérültet számolt össze. A robbanás oka még ismeretlen, de a helyszínen látható egy összeroncsolódott gépkocsi is. A hatóságok nem bocsátkoznak találgatásokba, a szemtanúk viszont pokolgépre gyanakszanak a keletkezett károk formája alapján. A közszolgálati rádió újságírója szerint a legnagyobb norvég bulvárlap, a Verdens Gang szerkesztősége robbant föl, de ezt más forrás nem erősítette meg.

A televízió képein megrongálódott épületek láthatók, a járdákat üvegcserepek borítják, innen-onnan füst szivárog, és tucatnyi mentőautó vonult ki.

Halálos robbanás Oslóban: az első hírek

Ismeretlen eredetű erős robbanás rázta meg péntek délután a norvég főváros, Oslo központját, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt.
A detonáció megrongált több kormányzati épületet. A miniszterelnöki hivatalnak helyet adó 17 szintes épület ablakainak nagyobb része betört. Több ember megsebesült. Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték. Károk keletkeztek több minisztérium épületében is. Az utcán füst kavarog. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták.

A brit hírügynökség tudósítója nyolc sérültet számolt össze. A robbanás oka még ismeretlen, de a helyszínen látható egy összeroncsolódott gépkocsi is. A hatóságok nem bocsátkoznak találgatásokba, a szemtanúk viszont pokolgépre gyanakszanak a keletkezett károk formája alapján. A közszolgálati rádió újságírója szerint a legnagyobb norvég bulvárlap, a Verdens Gang szerkesztősége robbant föl, de ezt más forrás nem erősítette meg.

A televízió képein megrongálódott épületek láthatók, a járdákat üvegcserepek borítják, innen-onnan füst szivárog, és tucatnyi mentőautó vonult ki.