Ázsia titokzatos világa – Dr. Rontó Attila kiállítása a Honvéd Kaszinó galériájában

A fővárosi jogász, Kelet-kutató és japán tolmács férfiról már korábban is olvashattak, hiszen a Kanizsai Antológiában publikált képzeletbeli interjút Sigmund Romberg kanizsai zeneszerzővel. Ázsia már korán megérintette: japán szakos Kelet-kutatóként Miskolcon szerzett diplomát, a tokiói egyetemen is tanult, hogy minél több tudással bírjon az európaitól eltérő népek életéről. Hazatérve japán tolmácsként helyezkedett el, majd rengeteg információval felvértezve idegenvezetőként hasznosította tudását.

– A fényképezés mindig is érdekelt, de kezdetben a saját szórakoztatásomra fotóztam – mesélte dr. Rontó Attila. – A mostani tárlat főleg Kína és Japán életét, kultúráját és népszokásait mutatja meg, de van néhány kocka az Azori-szigetekről, valamint Izlandról is. Igyekszem embereket fotózni, próbálom bemutatni a jellemüket, a társadalmi visszásságokat, a szegénység-gazdagság szakadékait. Ezenkívül vallási szertartásokat örökítettem meg, jó érzés, amikor egy fényképnek van mögöttes története. Hiába készül el a másodperc törtrésze alatt, mégis a mozdulat, a tekintet évszázados titkokat rejt.

A Kelet-kutató a fényképeken keresztül pontosan látja, milyen irányba halad a világ. Úgy érzi, nekünk, európaiaknak az ázsiaiaktól nagyon sokat lehetne tanulni, többek között az alázatot, a szerénységet. A legintelligensebb, legműveltebb emberek is visszafogottan beszélnek, nem szeretnének kitűnni, úgy érzik, megvan mindenkinek a saját igazsága.

– A fotók mögöttes tartalma érdekes szokásokba enged betekintést – tette hozzá. – Az egyiken például egy idős hölgy tűzbe dob egy papírból készült pénzérmét. A kínai királyi kultúrában nagy jelentősége van a pénznek. Ha meghal valaki, akkor az e világon élők úgy gondolják, hogy az elhunyt hozzátartozónak rituá­lis bankót ajánlanak fel. Az ázsiaiak családcentrikusak, nem csak életükben, haláluk után is foglalkoznak a szeretteikkel, s úgy gondolják, a halottak is ezt teszik. A vallások jól megférnek egymással. Például egy buddhista templom teteje tönkrement, rendbetételéhez a japán sintoista rend nyújtott segítséget.

– Az utazásaim során jártam abban a shaolin templomban, ahonnan a kínai harcművészet, a kungfu elindult világhódító útjára – mesélte. – Azt mára átalakították, s általános és középiskola működik a falai között. A szülők kifejezetten szeretik, hiszen rendkívül szigorú nevelést kapnak, buddhista szerzetesek nevelik őket, s a harcművészetbe is betekintést nyerhetnek. Ott valósággal tapinthatóvá válik a történelem. A szerzetesek úgy erősítik a lábukat, hogy a földhöz csapják, s ettől a kétezer év alatt mélyedések alakultak ki. A fából készült tartóoszlopokon vérnyomokat látni.

Dr. Rontó Attila kedvenc helye Si Huang, ahol az agyaghadsereget találjuk, Kína és a Közel-Kelet találkozási pontja, így az arab konyha hatása is érződik. Készítenek sült skorpiót, kígyót, bárányt. Kedvelt a tészta­batyuban felszolgált ízletes leves.