Szigorúbb szabályok kellenének a szemeteléssel kapcsolatban

Ez pedig a különféle hulladékok illegális lerakása erdeinkben, ami ellen évről évre hiába küzdenek az erdőket kezelő illetékes szakemberek. Szinte az egész hazai társadalmat érintő változás szükséges, véli Kreiner Roland, a mintegy tizenegyezer hektár erdőterületen gazdálkodó Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének igazgatója.

Mint mondta, az, hogy kirívóan nagy szeméthalmok nincsenek az általuk kezelt erdőterületeken, többek között annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatási program segítségével rendszeresen takarítják azokat, és bekapcsolódnak minden olyan, országosan szervezett akcióba is, mint amilyen a TeSzedd!.Ez pedig a különféle hulladékok illegális lerakása erdeinkben, ami ellen évről évre hiába küzdenek az erdőket kezelő illetékes szakemberek. Szinte az egész hazai társadalmat érintő változás szükséges, véli Kreiner Roland, a mintegy tizenegyezer hektár erdőterületen gazdálkodó Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének igazgatója.

Mint mondta, az, hogy kirívóan nagy szeméthalmok nincsenek az általuk kezelt erdőterületeken, többek között annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatási program segítségével rendszeresen takarítják azokat, és bekapcsolódnak minden olyan, országosan szervezett akcióba is, mint amilyen a TeSzedd!.– Annak, hogy az illegális hulladéklerakás országos szinten is jelentős méreteket öltött, több oka van – bocsátotta előre Kreiner Roland. – Egyrészt a szabályozás sem biztos, hogy teljesen tökéletes (nagyobb szigorra lenne szükség), másrészt az emberek gondolkodásmódjával alapvető problémák vannak. Sajnos, sokan úgy vannak vele, hogy ha a szemét nem az udvarukban van, akkor már nincs is, megszűnik létezni.

Ám a hulladék legális elhelyezésére is van mód és lehetőség, igaz, fizetni kell érte, de nem vagyok benne biztos, hogy a jármű üzemanyagköltsége, amivel az emberek kiviszik az erdőbe a szemetet, sokkal kevesebb… Vannak, akik akár 20 kilométert is hajlandóak autózni azért, hogy a szeméttől megszabaduljanak – a természet lágy ölén.A Nagykanizsai Erdészet igazgatója azt is elmondta: sajnálatos tapasztalatuk, hogy a gombaszezonban az erdőket járók is sok szemetet hagynak maguk után.– Szomorú, hogy az erdők kincseire egyesek igényt tartanak, de a tisztaságra már nem ügyelnek – jelentette ki. – Például műanyag flakonban visznek magukkal innivalót, amit, miután kiürül, eldobnak, annak ellenére, hogy az akkor már könnyebb és nem foglal nagyobb helyet, mint amikor bevitték...

Éves szinten több száz-ezer forintot költenek arra, hogy összegyűjtsék és hulladéklerakóba szállítsák az erdőkből a háztartási, az építési hulladékot és a kertekből származó nyesedéket, növénymaradványokat. Hozzátette: utóbbi tán kisebb probléma, mert idővel elrohad, de ezt már háztól is elszállítják a szolgáltatók, és fizetni sem kell érte…

- Próbálunk védekezni a jelenség ellen, az erdei útjainkat sorompóval zárjuk le, a frekventált helyeket bekamerázzuk, ha pedig kiderül, hogy ki rakta le a szemetét az erdőbe, feljelentést teszünk, próbálunk a legnagyobb szigorral, következetesen fellépni az elkövetők ellen – szögezte le Kreiner Roland.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Horváth Vencel, a zalakarosi székhelyű Kanica Erdőbirtokossági Társulat felügyelőbizottságának elnöke is.

- Sajnos, évek óta jelentős probléma a társulás által kezelt 70 hektárnyi erdőterületen az illegális hulladékelhelyezés, mert területeink nagy része üdülőövezetek és zártkertek között található – magyarázta Horváth Vencel. – Ezért az erdők szomszédja sok és sokféle. Ezek az emberek a saját birtokukat viszonylag igényesen használják, ám mivel az erdő nem a sajátjuk, így nem is érzik fontosnak, hogy ugyanazzal az igényességgel forduljanak felé. Úgy látom, addig a gondatlan szemetelés ügyében nem lesz előrelépés, amíg az emberek fejében nem rakunk rendet, s a törvényhozók a szabályozást nem szigorítják. Lehet, hogy egy 50 éves embert már nem lehet nevelni, de az óvodásokat, kisiskolásokat igen, nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni. Ami a törvényi hátteret illeti: olyan szankcionálási lehetőséget, eszközt kellene az erdőkezelők kezébe adni, amivel keményen fel tudnak lépni a hulladékot illegálisan lerakó személyek ellen, s azok nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is felelnének tettükért.

Horváth Vencel azt is elmondta: az illegális hulladéklerakók folyamatosan újratermelődnek, s akkor válnak láthatóvá, amikor olyan erdőművelés folyik a területen, ami felszínre hozza esetenként 20-30 év „termését”. Ugyanis hiába takarítanak folyamatosan, sajnos, nem tudnak mindenhol jelen lenni.

Évente több millió forintot költ a megyeszékhely önkormányzata a közterületen illegálisan lerakott szemét felszámolására. Erről számolt be a zalaegerszegi polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakreferense, Tánczos Zsolt. Mint elmondta, jellemzően a hulladékszigetek környékén alakulnak ki szemet bántó állapotok, de amint erről értesülnek, azonnal intézkednek a szemétkupac megszüntetéséről. A túlzott kényelem és talán a rosszul értelmezett takarékosság miatt sokan így válnak meg feleslegessé vált holmijaiktól. Az egyik jellemző ok, hogy a város környéki hegyhátak sűrűen beépítettek, ahol a hulladékszállítást csak az ott állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők veszik igénybe, mégpedig díjfizetés ellenében, ahogy ez a város többi részén is működik. Lenne mód a hegyi hajléknál is megrendelni a hulladékszállítást, de ezzel szinte senki nem él. Így viszont a hétvégi időtöltés után a legtöbben a szemetüket nem hazaviszik az otthoni, „fizetett” kukájukba, hanem az útjukba eső szelektív hulladékgyűjtő szigetnél szabadulnak meg tőle. Emiatt Bozsokon meg is kellett szüntetni a gyűjtőpontot, de ilyen problémával gyakran találkoznak Landorhegyen is. Sokszor jelent gondot az is, hogy jó szándékból vagy más okból a használt ruhát gyűjtő konténerek mellé tetszik a megunt holmikat. A konténereket kezelő cég hetente kétszer szállítja el a ruhákat, de így is gyakran szabadtéri turkálóvá válik az utca. Rendszeresen találkoznak azzal is, hogy a megunt háztartási gépektől, bútoroktól úgy szabadulnak meg a polgárok, hogy kihordják a szeméttárolók mellé, gondolván, előbb-utóbb úgyis elviszik. Történik ez annak ellenére, hogy vannak a városban hulladékudvarok, ahol a magánszemélyek bizonyos korlátozásokkal, de lényegében térítés nélkül helyezhetik el a feleslegessé vált holmikat. Emellett évente limlom akciókkal is segít a város. A közterületen illegálisan lerakott szemét elszállítása viszont az önkormányzat számára, tehát mindannyiunknak jelent pluszköltséget.

Ha a hulladék magánterületre kerül – mert ez is előfordul -, és nem állapítható meg, hogy kitől származik, akkor viszont az ingatlan tulajdonosa köteles elszállítani, figyelmeztetett Tánczos Zsolt.