Az ősi lelkülettel - Jövőre jubilál a Csingahegyi Napok

Mint azt a főszervező Csingahegyi Művész-Műhely Egyesület képviseletében Tislér Zoltán elmondta: idén 15 helyszínen zajlott az alkotómunka.

- Évek óta visszatérő alkotóinkon kívül több újabb, fiatal művésszel gyarapodott az alkotótábor - bocsátotta előre. - Ez nagy öröm számunkra, hiszen fontosnak tartjuk a fiatalítást. A csapatból én most mégis Boa Endrét, Szent Hedvig, Sarkadi Antalt, Szent Kristóf szobrának, valamint Keppel Juliannát, egy mézeskalács életfának a készítőjét emelném ki. A mézeskalács életfa ma már ritkaságnak számít, de régen lakodalom nem múlhatott el nélküle; mindenki kapott belőle egy-egy darabkát, hogy hazavihesse magával és vele együtt azt a fajta lelkiséget, életszemléletet, ami a magyarságra eredendően jellemző volt és biztosította számára a túlélést a világtörténelem nagy viharaiban is.

Szent Hedvigről Németh Ferenc hegedűművész, népzenész beszélt a hallgatóságnak. Mint azt elmondta: Hedvig Nagy Lajos királyunk harmadik gyermeke volt. Lengyel királynő lett, s mindent megtett az ország nagyságának és hatalmának biztosítása érdekében. Tevékenysége azonban nem korlátozódott a szokásos királynői teendőkre: például elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni a kereszthez vezette a pogány Litvániát. Gondoskodott megfelelő személyek kiműveléséről is, akik a biztosítékot jelentették arra, hogy a kereszténység nem csak valami futó szeszély lesz Litvániában. Prágában kollégiumot is alapított litván teológusok számára.

Sarkadi Antal pedig Szent Kristófról beszélt. A két alkotást Molnár Attila újudvari plébános áldotta meg.