A föltámadt Krisztus jelképe - A húsvéti gyertyának kiemelt szerep jut ilyenkor

A húsvéti gyertya jelentőségéről és a gyertyaöntő műhely titkairól Bodó Tamás homokkomáromi gyertyakészítővel váltottunk szót. De természetesen, mivel egy ma már meglehetősen ritka hivatás képviselőjéről van szó, a szakmáról is beszélgettünk kicsit, arról, hogyan lesz valaki gyertyakészítő és hogyan készül az 1 méteres, 8 kilogrammos húsvéti gyertya?

- Eredetileg aranyműves vagyok, de abban az időben nem sok munkája volt egy aranyművesnek, s amikor Budapestről vidékre költöztünk, mindenképpen valami kézművességgel akartam foglalkozni - idézte fel a kezdeteket Bodó Tamás. - A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség homokkomáromi kolostorában már működött egy kicsi gyertyaöntő műhely, ahol a közösség saját használatára készültek a gyertyák. Azonban a kedvesnővéreknek és a szerzeteseknek sem idejük, sem kapacitásuk nem volt nagyon a gyertyaöntéshez és egyszer azt kérdezték tőlem, hogy nem lenne-e kedvem nekem gyertyákat gyártani - természetesen, azt mondtam, hogy persze, hiszen ez pont találkozott a vágyaimmal. Az induláshoz kaptam segítséget a nővérektől, de alapvetően mindent magamtól, teljesen autodidakta módon tanultam meg. Persze, nagy könnyebbséget jelentett, hogy a gyertyák alapanyagául szolgáló paraffinnak megvan az a jó tulajdonsága, hogyha elrontjuk, akkor visszamelegíthetjük és újraönthetjük. Ha mondjuk, csavargyártással kezdek foglalkozni, nem biztos, hogy sokáig működött volna a cégem... S abból a szempontból is szerencsésnek mondhattam magam, hogy már abban az időben is volt jó pár pap barátom, akik megelőlegezték a bizalmat és a pályafutásom elején készült, különböző gyermekbetegségekkel megáldott gyertyáimat is átvették. Ez megadta azt az alapot, hogy tovább haladhassak a megkezdett úton.

Bodó Tamás elárulta: a gyertyák többféle eljárással készülnek, lehet őket mártani, gyúrni, préselni, illetve önteni. Ő szinte mindegyiket alkalmazza, amelyik kézimunkát igényel, a gépi gyártásnak nem híve, úgy gondolja, az jelentősen rontja a minőséget.

Húsvéti gyertyákat mutat Bodó Tamás. Különleges szerepük van az oltár közelében Fotó: Szakony Attila

- A préselt gyertyákat készítik gépekkel, ezeknek a termékeknek azonban lazább a szerkezetük és sokkal hamarabb elégnek, mint kézzel formázott társaik - folytatta Bodó Tamás. - Gyakran képződnek bennük üregek, amelyek leállítják az égést és van úgy, hogy fél gyertya is megmarad. Ezeket be kell olvasztani sajnos, és újragyártani, ami mondjuk, egy közel egyméteres húsvéti gyertyánál nem kis bosszúság, hiszen ennek a típusnak az ára több ezer forint a piacon.

S ha már a húsvéti gyertyánál tartunk: a katolikus lexikon is megemlíti a húsvéti gyertyát, mint az ünnep elengedhetetlen kellékét. Ez egy nagyobb méretű fehér gyertya, a föltámadt Krisztus jelképe, törzsén kereszt, évszám, valamint hagyományosan 5 tömjénszem Krisztus sebeinek emlékére. Eredetileg igen nagy méretű, oszlopszerű volt, ami utalt Istennek a pusztai vándorlás idején a tűzoszlopban való megjelenésére is. A húsvéti gyertyát a hagyomány szerint a nagyszombat liturgiájában gyújtják meg. Ilyenkor a misézőoltár mellett van a helye. Pünkösd után a keresztkút mellé helyezik és kereszteléskor gyújtják meg.

- Ez az a gyertyafajta, amit a legnehezebb elkészíteni - árulta el a homokkomáromi gyertyaöntő mester. - A pvc öntőforma ugyanis átveszi a forró paraffin hőjét és ettől instabillá válik. Ezért fordulhat elő, hogy a szezon kezdetén, amikor megindul a húsvéti gyertya gyártása, mindig eldől pár, míg az ember belerázódik a metódusba. Ezek mehetnek vissza az olvasztóba. A legnagyobb húsvéti gyertya, amit készítek, 1 méter magas, 9 centiméter vastag és 8 kiló. Tréfásan azt szoktam mondani rá, hogy már fegyverviselési engedély kell hozzá...

Tamás azt is hozzátette: mivel ez a legfontosabb gyertya az oltár körül, nagy figyelmet igényel.

- Mindegyik gyertyánál, de ennél különösen fontosnak tartom, hogy a készítés közben imádkozom is - jelezte. - Ez egyfajta tiszteletadás a vevőim felé. Hogy melyik a kedvenc gyertyám? Mindegyik más és más. Van különbség az öntési idők között is, a húsvéti gyertyát például 9-10 órán át öntöm, mert ahogy hűl a paraffin, zsugorodik és folyamatosan töltenem kell a hézagokat. A húsvéti gyertyákat leginkább plébániák vásárolják, de volt már példa arra is, hogy egy zongoraművész 26 darabot rendelt a hangversenyére és azokkal rakta körül a hangszerét. De visszakanyarodva a kérdéshez: nekem mindegyik gyertya örömöt okoz, akkor is, ha százával csinálom, mert amikor kibontom őket és látom, hogy megérte velük kínlódni, az nagyon jó érzés.