Teskándon telt ház van

Az egyik legfontosabb változás, hogy azon településen, ahol legalább öt gyermek szülei igénylik, az önkormányzat köteles lesz számukra bölcsődei ellátást biztosítani. Erre a jogszabály több lehetőséget is biztosít, ugyanakkor az óvodákban megszűnnek az eddigi vegyes csoportok.

Nován mostanáig jól működött a vegyes csoport rendszere. A kistérségi óvoda helyi telephelyén még 2011-ben hoztak létre vegyes csoportot, mely kétéves koruktól fogadta a gyerekeket.

Délutáni alváshoz készülődés a teskándi bölcsiben. Az előtérben Cseke Benjamin, hátul Pálfi Nóra és Végh Erika gondozónő
Fotó: Pezzetta Umberto

- A szülők és az önkormányzat számára is ideális volt ez a megoldás - magyarázta Lendvai Jenőné polgármester. - A szülők el tudták helyezni a gyermekeiket, nekünk pedig férőhelykihasználás és finanszírozás miatt is kedvezőbb volt a helyzet.

Az új jogszabály ezeket a vegyes óvodai-bölcsődei csoportokat 2017. szeptember 1-től nem engedélyezi. Mini-bölcsőde továbbra is lehet az óvodában, de csak különálló csoportként. Lendvai Jenőné azt mondja, ennek is lenne előnye, viszont sok új feltételnek kell megfelelni. A gyerekek maximum heten lehetnek egy csoportban, az udvar egy részét le kell keríteni, de fel kell venniük dolgozót is - miközben a bölcsődés korú gyerekek után járó normatív finanszírozás vélhetően kedvezőtlenebb lesz.

- A csoportok létszámában is sokkal nagyobb aránytalanságot okozna a döntés - folytatta. - Most a bölcsődei-óvodai vegyes csoport maximális létszáma 19 fő, ez csökkenne le hét, egyes esetekben nyolc főre, az óvodai csoport pedig akár 30 gyereket is fogadhat.
Nován ennek ellenére vélhetően indítanak mini-bölcsődét, mert az ellenkező döntés a polgármester szerint visszalépést jelentene az ellátásban, amit nem akarnak.

Havazni indul a novai vegyes csoport Marton Melinda (balról) és Magai-Király Eszter intézményvezető felügyelete mellett
Fotó: Gyuricza Ferenc

A közel háromezer lakosú Zalalövőn jelenleg nincs bölcsőde, igaz, eddig nem is volt kötelező, mivel csak a 10 ezer fő feletti településekre vonatkozott a fenntartási előírás. A városnak ugyanakkor éveken át volt családi napközije, ahol a 2 és fél éves kor alatti gyermekeiket is elhelyezhették a szüleik, ám ez 2016 folyamán megszűnt.

- Az önkormányzat éppen ezért döntött úgy, hogy pályázatot nyújt be bölcsőde kialakítására - mondta Pintér Antal polgármester. - Közben a jogszabályi háttér is változott, és valószínűnek tartom, hogy Zalalövőn lesz öt olyan család, amely igényli a bölcsődét, így 2018. január 1-től már kötelező feladatunk lenne az ellátás biztosítása.

A bölcsődét Zalalövőn sem önálló intézményként képzelik el, szintén az óvoda révén biztosítanák az ellátást. A helyét is az épület egyik foglalkoztatója adná, ennek átalakítása a többi szükséges teendővel együtt több tízmilliós beruházást jelentene.

Egyébként 2006-ban Zalában Teskándon létesült az első falusi bölcsőde. Az intézményvezető (óvoda, bölcsőde, uszoda) Lőczi Tamásné elmondta: szülői igény hozta létre a bölcsit, ahol ma 12 kicsit gondoz 3 kisgyermeknevelő. Folyamatos a telt ház, új jelentkezőket most nem tudnak fogadni, csak ha átlépnek a gyerekek az óvodába.