"Átment" az újabb alkotmánymódosítás

Jórészt az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályokat és az úgynevezett átmeneti rendelkezéseket emelte be az alaptörvénybe a parlamenti többség. A sok kritikával, tiltakozással kísért alkotmánymódosításról a parlamenti pártok zalai politikusait kérdeztük.

Dr. Gyimesi Endre: - Bízom az elfogadható végeredményben

Dr. Gyimesi Endre (országgyűlési képviselő, Fidesz) úgy látja, a közvéleményt most elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, ezért erősen túldimenzionált az alaptörvény-módosítás témája. A politikus szerint jogi értelmezések csapnak össze, és a módosításra nem is lenne szükség, ha az Alkotmánybíróság előzőleg nem minősítette volna az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének. A Fidesz szándéka tehát nem az, hogy korlátozza az alkotmányosságot és az alkotmánybíróságot, hanem az, hogy érvényt szerezzen e döntésnek.

- Bár a média leggyakrabban a kritikákról számol be, arról is érdemes szólni, hogy az alkotmány nemzetközi szinten sok pozitív értékelést kapott. Például a lengyelek méltató megnyilvánulására gondolok. Ami a módosítást illeti, a frakció múlt hétfőn tovább finomított a javaslatokon, és tompította azoknak az élét, amelyek az alkotmánybírósági hatásköröket érintik. Én bízom benne, hogy összességében elfogadható lesz a végeredmény. Nemzetközi szinten pedig kérnünk kell majd, hogy a végleges változatot is olvassák el, s azt véleményezzék a kritikusok - jelezte Gyimesi Endre.

- Ön milyen reakciót vár Áder János köztársasági elnöktől? Elődje, Sólyom László úgy nyilatkozott: a vétó lenne a jó megoldás - vetettük fel.

- Bízom abban is, hogy Áder János alaposan tanulmányozza a jogszabályt és a tőle megszokott racionalitással dönt az aláírással kapcsolatban. Ha ő továbbengedi az alaptörvény-módosítást, az azt jelenti, hogy nem vétettek a kormány jogászai. Ha nem engedi tovább, akkor pedig le kell vonni a konzekvenciákat - fogalmazott Gyimesi Endre. Hozzátette: természetes, hogy Sólyom László védi az ő személyéhez is erősen köthető korábbi alkotmányt.

Göndör István: - Mint mindig, a mézesmadzagot most is elhúzzák

Göndör István (parlamenti képviselő, MSZP) keményen fogalmazott: szerinte Orbán Viktor diktatúrájának működésére láthatunk most példát.

- Ha valaki a feladatát teljesítve szembehelyezkedik a kormányzati politikával, akkor a Fidesz azonnal törvényt módosít és megkurtítja e szervezet jogosítványait. Mint mindig, a mézesmadzagot most is elhúzzák, amikor azt mondják, hogy az önkormányzati területet is vizsgálhatja a jövőben az Alkotmánybíróság. Ugyanakkor megtiltják, hogy a korábbi határozataira hivatkozzon és megvonják tőle a kétharmados törvények vizsgálatának jogát. Ez az eljárás elfogadhatatlan, ezért az ülésen nem veszünk részt - mondta el a szocialista képviselő, aki szerint a kormány "eltakarítja" a jogrend fenntartására hivatott intézményeket.

Baracskai József: - Alap az önkényuralmi rendszer kiépítéséhez

Baracskai József (független képviselő, DK) hasonlóan kritikus hangon szólt: szerinte a harmadik magyar köztársaság sírjának megásását készíti elő a parlamenti többség.

- Az Alkotmánybíróság korlátozása az önkényuralmi rendszer kiépítéséhez adhat alapot. Emellett a módosítás szűkíti a család fogalmát, megteremti a hallgatók röghöz kötésének lehetőségét, és arra is felhatalmazza a jogalkotót, hogy kitiltsa a hajléktalanokat a közterületekről. Hosszan sorolhatók még a negatív következmények, ezért én nagyon kíváncsian várom a köztársasági elnök reagálását - jelezte Baracskai József, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a demokratikus ellenzék folytatja a tiltakozásokat.

Dr. Paksy Zoltán: - A teljes hatalmi rendszert átalakítják

Dr. Paksy Zoltán, az LMP megyei elnöke szerint a hétfői alaptörvény-módosítás beleillik a Fidesz eddigi politikájába: a teljes hatalmi rendszert úgy alakítja át a párt, ahogyan az érdekeinek leginkább megfelel. Így már semmilyen jogintézmény nem állhatja útját a Fidesz szándékainak, gyakorlatilag kiépült a tekintélyelvű rendszer Magyarországon, jegyezte meg Paksy Zoltán.

- Kicsit ijesztő az a tendencia, hogy egyre kisebb a morális gát a Fidesz vezetőiben, a hatalom korlátlan gyakorlására vonatkozó igényük viszont növekszik - tette hozzá végül.

Zakó László: - Ez a gyakorlat csökkenti az alkotmány erejét

Zakó László országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnöke a jogalkotás módját kritizálta, a módosítás bizonyos elemeivel azonban egyetért:

- Bár az összes fideszes képviselő aláírta a javaslatot, egyéni indítvány lévén nem kell társadalmi vitára bocsátani. A kapkodó törvényhozásnak azonban megvannak a hátulütői, ezt jelzi, hogy a 2012. januárjában életbe lépett alaptörvényt már negyedszer módosítják. Ez nyilvánvalóan gyengíti az alkotmány hitelességét, csökkenti az erejét. Azt is nehezményezzük, hogy salátatörvényként nyújtották be a javaslatot. Tehát ha igennel szavaznánk, elfogadnánk azokat az elemeket is, amelyekkel nem értünk egyet, és ez fordítva is igaz. Emiatt tartózkodunk a szavazáson.

Zakó László elmondta: azzal például egyetértenek, hogy a hallgatók az állami támogatás fejében itthon is vállaljanak munkát. A Jobbik támogatja továbbá az MSZMP elítélését az alaptörvényben, a nemzetközi visszhangoknak pedig kevés jelentőséget tulajdonít. Az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásával azonban nem értenek egyet, és azzal sem, hogy nem az alaptörvénybe illő területeket szabályoz a Fidesz alkotmányos szinten, így megköti a jövőbeli kormányok kezét.

Amíg az Országházban ülésre készültek a képviselők, odakint diákok tiltakoztak a módosítás ellen. Egyiküket rendőrök vitték el (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Napirenden a rezsicsökkentés

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt hétfőn a parlamenti ülés kezdetén, de az alkotmánymódosítást nem említette. Ehelyett kifejtette, hogy 2010-ben az egész EU-ban Magyarországon voltak arányosan a legmagasabbak a rezsiköltségek, és a szolgáltató cégek több 10 milliárd forintokat kerestek a magyar embereken. Hangsúlyozta: a kormány a kedvezőtlen bírósági döntés után sem adja fel a rezsicsökkentésért folytatott harcot, sőt, a csökkentés még nagyobb lesz. Meg kell mutatni a "gátlástalan és telhetetlen" vállalkozásoknak, hogy ez itt Magyarország - utalt az energiaszolgáltatók rezsicsökkentéssel kapcsolatos reakcióira a kormányfő.

Bírák, egyházak, hajléktalanok, hallgatói szerződések

Az alábbiakban összefoglaljuk, mit tartalmaz az alaptörvény 4. módosítása, illetve korábban hogyan változtatott a parlament a 2012. január elsején hatályba lépett alkotmányon.

A "Magyarország Alaptörvényének első módosítása" című jogszabályt 2012. június 4-én fogadták el a törvényhozók; azt deklarálták, hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik. E rendelkezéseket még hatályba lépése előtt, 2011. december 30-án írták hozzá az alaptörvényhez. Egyebek közt itt mondták ki a legfőbb ügyész bíróválasztási jogát , az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát (az MSZP említése a legújabb alkotmányverzióban már nem szerepel), valamint megteremtették az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét. Rögzítették továbbá, hogy az állam új adókat vethet ki, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság megsemmisíti az ágazati különadókat és kártérítésre kötelezi az államot.

Második alkalommal 2012. október 29-én szavazta meg a Tisztelt Ház az alaptörvény korrekcióját. Ekkor került az átmeneti rendelkezésekbe a választási regisztráció (tehát a szavazás előtti névjegyzékbe vétel) intézménye. Az átmeneti rendelkezéseket végül 2012. december végén megsemmisítették az alkotmánybírák, ezzel a választási regisztrációt előkészítő szakasz is kikerült az alaptörvényből. A harmadik alkotmánymódosítással  pedig a termőföldek és erdők tulajdonjogáról rendelkező törvényt minősítette kétharmadosnak az Országgyűlés, szintén tavaly decemberben. Ez utóbbi kiegészítés az alaptörvény törzsszövegébe került, tehát nem "bukott el" az átmeneti rendelkezésekkel együtt.

A hétfőn megszavazott negyedik módosítás a korábbiaknál több területet érint. Mindenekelőtt az Alkotmánybíróság hatáskörén változtat: a bírák ezentúl csak az indítványozók által megjelölt, vagy az azokkal tartalmilag összefüggő jogszabályokat vizsgálhatják, tehát az indítvány tárgyától nem térhetnek el. Magát az alaptörvényt pedig tartalmilag nem, csak (módosítása esetén) az eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatják. Szintén az alkotmánybírákat érinti az a rendelkezés, amely tiltja, hogy az új alaptörvény hatályba lépése előtti  saját határozataikra hivatkozzanak. Ami változatlan: a közpénzekkel kapcsolatos törvényeket továbbra sem jogosult vizsgálni az AB.

A már kialakult gyakorlatot rögzíti az a tétel is, amely felhatalmazza az Országos Bírói Hivatal elnökét a perek áthelyezésére. Bár az egyházügyi törvény bizonyos elemeit két alkalommal is eltörölte az Alkotmánybíróság, a hétfői módosítással immár alaptörvényben foglalt joga lett a Parlamentnek, hogy döntsön az egyházi jogállás odaítéléséről. Az alaptörvény továbbá felhatalmazza a parlamentet, hogy jogszabályt alkosson a hallgatói szerződésekről, azaz magyarországi munkavállaláshoz köthesse az ingyenes részvételt a felsőoktatásban. Az önkormányzatoknak is régi-új jogosítványt biztosít az alkotmány: a helyhatóságok tilthatják az életvitelszerű közterületen tartózkodást, azaz szankcionálhatják a hajléktalanokat. Emellett a család fogalmáról, a politikai kampányhirdetésekről, a gyűlöletbeszéd tilalmáról, a nemzetiségek kétharmados törvényhez kötött elismeréséről és a parlamenti házőrség működéséről is rendelkezik immár az alaptörvény.