Megmentettek egy prést Valkonyán

A közeli jövőben pedig szőlészeti-borászati múzeumot alakítanak ki körülötte régi eszközökkel és hagyományos szőlőfajtákkal.

Minderről Hatala Gábor, a település polgármestere és az ácsmunkát irányító Szakony László falugondnok, önkormányzati képviselő számolt be lapunknak.

Szakony László és Hatala Gábor a megmentett szőlőprés és a most elkészült tető előtt-Fotó: Gergely Szilárd

– Egy összedőlt hegyi pincében láttuk meg ezt a prést és rögtön elkértük a tulajdonosától, hogy megőrizhessük az utókornak – bocsátotta előre Szakony László. – A muzeális értékű munkaeszköz 1891-ben készült, s az idő múlása már nyomot hagyott rajta, de felújítjuk, lekezeljük a fát, a nagy hézagokat pedig kitöltjük.

Azt már Hatala Gábor polgármester tette hozzá: a Valkonya környéki dombokon régen hagyománya volt a szőlőtermesztésnek és a borászatnak, ám ahogy a falu elnéptelenedett, úgy fogytak el az emberek és a művelt szőlőterületek is a környékről. Ma már csak két ember műveli a szőlőjét, a többit benőtte az erdő.

– Ezért gondoltunk arra, hogy emléket állítsunk az egykori valkonyai szőlőtermelő-borászkodó embereknek – mondta. – Ezért egyfajta múzeumot alakítunk ki a most már tetővel védett prés körül: szeretnénk itt elhelyezni fakádat, hordót és ültetni pár tőke régi, hagyományos szőlőfajtát, Noah-t, Izabellát, Delaware-t, Elvirát. A prés alját pedig téglával rakjuk ki, mert annak is volt hagyománya itt, hiszen Valkonyán régen téglaégető működött.

A polgármester azt is hozzátette: a munkálatokat a faluban működő Valkonyai Civil Alkotók Közössége (VACAK) bevételéből finanszírozzák, melynek fontos eleme a befizetett tagdíj és az évente megrendezett Ludvércjárásból befolyó pénz. Elárulta: a keletkezett bevételeket minden évben a település szépítésére fordítják, például virágosításra. A tervek közt szerepel a turistaszálló járdahálózatának kiépítése és egy buszmegállónál tönkrement, úgynevezett esőház újjáépítése is.