Elhurcolt családokra emlékeztek Bakon

A baki iskola tanulói tehetséggondozó szakkör keretében kutatják a faluban élt zsidó családok múltját. Munkájuk eredményét summázta az emlékező program, amihez a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség, valamint a baki önkormányzat nyújtott támogatást.

A táblaavatón elsőként prof. dr. Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója figyelmeztette rá a hallgatóságot, hogy amíg élnek a megbélyegző indulatok, addig ezekről beszélni kell. Hiszen ilyen alkalmakkor is kiállhatunk ellenük.

- Az ország mai képe más volna, ha itt lehetnének közöttünk az egykor elhurcolt honfitársak - mondotta Szita Szabolcs. Hiszen az a szorgos munka és teljesítmény, amivel a magyar zsidóság a gyarapodást segítette, a magyar történelem, kultúra és gazdaság elválaszthatatlan része. Ők is jó magyarok akartak lenni, de közben eluralkodtak Európában azok a gyilkos ösztönök, indulatok, amelyek elvezettek a teljes megsemmisítésig. Vigyázzunk egymásra! - intette hallgatóságát. Mert a rossz dolgok mindig szavakkal kezdődnek. Amikor azt mondják, te más vagy, abból az következik, hogy nem vagy közénk való. Megbélyegzünk, kirekesztünk. S lám, eljött a pillanat, amikor vagonokba terelték 437 ezer honfitársunkat. Csak elismerés illetheti Bakot, az itt élő fiatalokat, hogy ezt nem hagyják feledni - mondta. Ezt követően Molnár Károly polgármester is méltatta a baki diákok kutatását, gyűjtőmunkáját, majd a szónokok Siklósi Vilmossal, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnökével közösen leleplezték az emléktáblát.

Molnár Károly, prof. dr. Szita Szabolcs, valamint Siklósi Vilmos a kiállításon
Fotó: Katona Tibor

A program a baki általános iskolában folytatódott, ahol megnyílt A zsidó emlékezet gyerekszemmel című kiállítás. A kamaratárlat bemutatja 18 diák gyűjtőmunkájának eredményét, amellyel életközelbe hozták a Bakon élt zsidó családok sorsát és végzetét. A fellelt relikviák mellett több visszaemlékező múltidéző beszámolója is olvasható a paravánokon, továbbá látható egy kompozíció, amely a halálba menő tömeget és az élniakarást jeleníti meg szimbolikusan. A kiállítást, s a gyerekek munkáját Reizer Ferencné kutatásvezető, valamint Siklósi Vilmos méltatta.

A délután konferenciával folytatódott, a holokauszt iskolai tanításának módszertanáról. Az eszmecserére több környékbeli iskola pedagógusai is eljöttek. A helyi erők - Reizer Ferencné és Béresné Simon Eszter - mellett Árvai Noémi, a Holokauszt Emlékközpont múzeumpedagógusa is előadást tartott. Utóbbi elsősorban arra kínált példákat a pedagógusoknak, hogy e nehéz témát választó foglalkozásokon milyen módszerekkel érdemes megragadni a gyerekek figyelmét. Jelezte, fontos, hogy a diákot ne hagyjuk elveszni a történelem elvont távlatában, ehelyett saját, személyes életén keresztül, aktuális problémák tükrében tanácsos feldolgozni a kirekesztés, megkülönböztetés, a tolerancia gondolatkörét.