Hírek

2016.05.20. 14:26

Rejtélyes sírok a fák között - Az erdőben érte utol őket a halál

Pusztamagyaród - Katonasírok, egy agyonvert és boksában elégetett kovácslegény sírja, elpusztult falvak és egykor élt remeték lakhelye - sok mindent rejtenek a megye erdői.

Horváth-Balogh Attila

Először a Kanizsa TV foglalkozott a Bánokszentgyörgyi Erdészet területén, a Pusztamagyaród és Bucsuta közötti erdőrészben található sírok rejtélyével nemrég. Az erdőrészben viszonylag közel egymáshoz egy meggyilkolt kovácslegény, illetve egy német és egy szovjet katona sírja rejtőzik.

A kovácslegény fejfája (Fotó: Szarka Miklós)

-  A kovácslegényt Toplak Pálnak hívták, s a fejfa tanúsága szerint 18 évet élt - hallottuk a helyszínen Hopp Tamástól, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének igazgatójától. - Nyilván, a fejfája már nem az eredeti, ahogy elkorhadt, a Zalaerdő folyamatosan cserélte, ez a mostani már az én életemben is a harmadik. A legenda szerint a kovácsmester, akinél Toplak Pál tanult, azt gyanította, hogy a fiatal tanonccal csalta a felesége. Mivel akkor még a kovácsok a munkájukhoz szükséges faszenet maguk égették ki az erdőn úgynevezett boksában, valószínűleg egy ilyenben égette el a kovácsmester is tanoncát, miután kint az erdőn, munka közben megölte. Az eset valószínűleg a két háború között történt, azóta a területet kovácstemetői lapnak hívja a nép. Gyanítható, hogy Toplak Pál a boksában szó szerint szénné égett, ezért természetesen, a sír már nem rejt maradványokat, hanem inkább egyfajta emlékhely.

A másik két sírhely egy német és egy szovjet katona maradványait rejtette - amíg azokat a hadsírgondozók nem exhumálták és vitték be a nagykanizsai központi sírkertbe, annak is a hősi temetői részébe.

E sorok szerzője Hopp Tamással (balról), a bánokszentgyörgyi erdészet igazgatójával a szovjet katona síremlékénél (Fotó: Szarka Miklós)

- Hogyan hogyan és miért került ki a bánkürtösi erdőbe 1945-ben a két ellenséges katona, nem tudni - hallottuk Hopp Tamástól. - A területen átvonult a front, de állóháború nem alakult ki. Úgy hírlik, hogy amolyan faluparancsnokok voltak Pusztamagyaródon, akiket az átvonuló csapatok hátrahagytak. Az is lehet, hogy párbajozni jöttek ki az erdőbe, vagy esetleg „vadásztak” egymásra. A szovjet katona sírját a Bázakerettyén, a kőolajkitermelésen dolgozó Ady Endre Szocialista Brigád minden évben rendbe tette, s az emlékművet, egy fúrócsövet, csúcsán ötágú csillaggal is ők állították - a csillagnak már csak a két alsó szára van meg. Amikor a brigád megszűnt, a Zalaerdő vette át a sírhely gondozását. Habár maradványok már ebben sincsenek, azt gondoljuk, hogy az emlékhelynek meg kell maradnia.

Hopp Tamás hozzátette: érdekesség, hogy amikor a szovjet katona (akinek a nevét sajnos, nem tudják) maradványait körülbelül 10 évvel ezelőtt exhumálták, a koponyája nem került elő. Valószínűsíthető, hogy a fejét valami vadállat hurcolta el magával, ugyanis a testet nem temették mélyre, körülbelül 15-20 centis földréteg fedte.

Német kollégájának neve viszont tudott: Karl Firsnernek hívták és halálakor főhadnagyi rangban szolgált. Fejfájára a kései utódok díszes fémtáblát helyeztek „Deutscher Soldat” felirattal.

- Nyughelye mellett húzódik az erdei út, amit LKT-val szoktunk letolni - mesélte Hopp Tamás. - Az akkor még jelöletlen sír megbontásakor derült ki, hogy a tolólap utoljára fél centivel az elhunyt katona csizmája mellett ment el - szerencse, hogy nem mi fordítottuk ki a földből a maradványokat

A német katona síremléke (Fotó: Szarka Miklós)

A bánkürtösi erdőben, Börzönce és Zalaszentbalázs közt, egy mély völgyben találhatók továbbá a rég kihalt Kürtös-falu romjai és temetőjének maradványai. Nyolc-tíz sír bent, az erdőben, az erdészetigazgató szerint halottak napjára pár hozzátartozó jön még mécsessel, de már egyre kevesebben.

A nagykapornaki remetekert kápolnája (Fotó: Szarka Miklós)

A megye más részein is érdekes dolgokra bukkanhatunk az erdőben: Orosztony közelében például szintén sírhely található, melyben egy olasz származású, a háború után itt maradt volt katona nyugszik, aki vadászbalesetben halt meg azon a helyen. A lenti erdészet területén az őskorból, illetve a római korból származó halomsírok bújnak meg az erdőben, errefelé is találni elpusztult, kiürült falut, nem beszélve az ötvenes években készült bunkerhálózatról. Nagykapornak híres emlék-, illetve Mária-zarándokhelye pedig az úgynevezett remetekert. Itt, a Mária-forrásnál, az erdőben éltek remeteként a nagykapornaki apátság szerzetesei közül többen. A kert az ő sírjaikat és kis kápolnájukat őrzi - innét ered a remetekert elnevezés.

Ezek is érdekelhetik