Tengelytörés nélkül

A 18 lakossal bíró községben élő férfi szerint a bekötőút egyes szakaszain az aszfalt folyamatosan mállik szét, lassan már fel lehet lapátolni azt, amit burkolatként tart számon a közútkezelő.

– A község határában több gazdálkodó folytat évről évre nagy mennyiségű fakitermelést – jelentette ki Mihályka Gábor. – Az elszállítást a szilárd burkolatnak már nehezen nevezhető, terhelést egyáltalán nem bíró, alap nélküli, alig három méter széles úton végzik, annak ellenére, hogy több alternatív útvonal is rendelkezésre állna. Ezek az alternatív utak a gazdálkodó saját kezelésében állnak. Földutak, amelyek helyreállítása töredékébe kerülne annak, amennyi az aszfaltozott utakban keletkezett károk kijavítása.

A polgármester felesége, Kálmán Elekné mutatja, hogy mekkora darabokban mállik szét a burkolat. Mellette a friss kátyúzás

A panaszos azt is hozzátette: a probléma miatt a község önkormányzata az elmúlt esztendő végén a közútkezelőhöz fordult, kérve súlykorlátozó táblák kihelyezését, ám ezt az igényt elutasították. Az út állapota azóta tovább romlott.

– Nem irreális kéréssel fordult az önkormányzat a közútkezelő felé, vagyis nem azt követelte, hogy ezt a lassacskán csak csapásnak nevezhető valamit kétsávosra bővítsék ki – tette még hozzá Mihályka Gábor. – De azt igenis szeretnénk, hogy személyautóval is biztonságosan, tengelytörés nélkül el lehessen jutni a faluba, mert ha így marad a helyzet, akkor hamarosan oda jutunk, hogy csak lóháton lehet Felsőszenterzsébetet megközelíteni.

Mihályka Gábor felvetése miatt megkerestük Kálmán Eleket, a település polgármesterét,   aki alátámasztotta a levélben leírtakat. Mint mondotta, egykor földút vezetett a községbe, erre minden alapozás nélkül került rá az aszfalt, vagyis az útnak valóban nincs alapja.

A panaszt továbbítottuk a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez, álláspontjukat Velkei Lilla kommunikációs osztályvezető közölte velünk. Eszerint az állami cég egy 1998-as, az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló rendelet alapján előírt gyakorisággal végzi az útellenőrzéseket. Ennek köszönhetően a 74133-as jelű felsőszenterzsébeti bekötőút burkolatának állapota ismert a közútkezelő előtt is, így az állami cég annak javítását tervezi. Velkei Lilla szerint jelenleg az Alsószenterzsébet és Felsőszenterzsébet között található ütőkátyúk jelentik a legnagyobb problémát, ám az útszakasz járható. A kommunikációs osztályvezető azt is hozzátette: az említett ütőkátyúk megszüntetését az időjárás függvényében a lehető legrövidebb időn belül elvégzik (ez azóta meg is történt), azonban a jelzett szakaszon az üzemeltetési és a fenntartási feladatokon jelentősen túlmutató beavatkozásokra, tehát teljes útburkolat-korszerűsítésre lenne szükség, amire a közútkezelő jelenleg is keresi a hazai vagy az európai uniós forrást.

Ami az út terhelését illeti, Velkei Lilla szerint korábban valóban történt fakitermelés a település határában, az elszállításhoz pedig a bekötőút egy szakaszát is igénybe vették. A munkálatok kezdete előtt közös szemlén rögzítették a bekötőút állapotát az egyik vállalkozással. A munkák befejezését követő visszaellenőrzés során megállapították, hogy a kérdéses szakaszon olyan hiba nem keletkezett, amely az érintett gazdálkodó tevékenységével, így akár a szállítással is összefüggésbe hozható lett volna. A közútkezelő emiatt helyreállítási igényt sem kezdeményezett. Erről a polgármestert tájékoztatták is.

Problémát jelent ugyanakkor, hogy nem csak a szemlén részt vett vállalkozás használta az utat, ezért nehezen érhető utol, hogy ki és pontosan mennyit szállított a kérdéses szakaszon.

Velkei Lilla hivatkozott a KRESZ egy vonatkozó paragrafusára is, miszerint alsóbbrendű úthálózatot a nehéz tehergépkocsik csakis „az elengedhetetlenül szükséges mértékben vehetik igénybe”. Erre a jogszabályra tekintettel nem tartották, és jelenleg sem tartják indokoltnak a súlykorlátozó tábla kihelyezését, hiszen annak alkalmazásával a település gazdálkodóinak közlekedését is jelentősen korlátoznák.

A Magyar Közút Nonpofit Zrt. kommunikációs osztályvezetőjének ez utóbbi felvetését Mihályka Gábor álságos érvnek nevezte, mivel a helyi gazdálkodók a közutat egyáltalán nem használják. A helyi önkormányzat ugyanis a saját költségvetése terhére évekkel ezelőtt rendbe hozatta, és ezáltal járhatóvá tetette azokat a kavicsozott külterületi feltáró utakat, amelyek révén a mezőgazdasági területek megközelíthetőek.