Szigorítanának a szabályokon - A jegybank ötszázmillióra emelné a büntetés maximumát

A brókerbotrányok – Buda-Cash-, Hungária- és Quaestor-ügy – nyomán egyértelművé vált, szükség van a regulák és az ellenőrzések keményítésére. A szaktárca az új jogszabály tervezetét társadalmi egyeztetésre bocsátotta, az MNB pedig megküldte saját javaslatcsomagját az NGM-nek és az Országgyűlés gazdasági bizottságának. A két dokumentum sok ponton összecseng. Ahogyan Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár fogalmazott: világossá kell tenni, ki a tisztességes, és ki nem folytat jogkövető magatartást a piacon, utóbbiakat pedig ki kell szűrni.

– A Buda-Cash-ügyben feltárt hiányosságok, illetve az ezt követően több brókercégnél és kisbanknál tapasztalt problémák azt mutatják, hogy a tőkepiaci jogszabályokban célszerű a szigorítás annak érdekében, hogy a befektetési szolgáltatók biztonsága erősödjön, és maga a piac is visszanyerje a bizalmat – fogalmazott lapunk kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, hozzátéve, a jegybank egy-két héten belül normaszövegként, vagyis törvénybe átemelhető módon is benyújtja javaslatait.

Az MNB saját ellenőrzési és intézkedési jogosítványainak növelését, a tőkepiac általános biztonsági szintjének erősítését és az ellenőrzési folyamatba épített kontrollpontok további bővítését szeretné elérni, szögezte le Binder István, s ezek a javaslatok jórészt egyeznek a Nemzetgazdasági Minisztérium elképzeléseivel is.

A Buda-Cash-ügy kapcsán március 9-én őrizetbe vett gyanúsítottak egyikét vezetik a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyben három embert előzetes letartóztatásba helyeztek. Fotó: Bruzák Noémi (MTI)

A tervezett változtatások között szerepel, hogy öt helyett háromévente legyenek ellenőrzések, és az is, hogy a személyi bírság felső határát emeljék meg, illetve ennek lehetőségét terjesszék ki az alkalmazottakra és az aktív közreműködőkre, akik részt vettek az esetleges csalásban, törvénysértésben. A kellő elrettentés érdekében a jegybank a mostani 20 millióról 500 millióra növelné a maximális összeget.

A jegybanki dokumentum megállapítja: a befektetési szolgáltatókra vonatkozó biztosítási összeghatár alacsonyabb, mint a betétesek esetében, ezért megfontolandó, hogy meghatározott termékkörben, elsősorban a megtakarítási célokat is szolgáló nyugdíj elő-takarékossági számláknál hosszú távon emeljék a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás nagyságát. Az értékhatár ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) esetében 30 millió, míg a Bevánál hatmillió forint. Előbbi most a DRB-bankcsoport, utóbbi a Buda-Cash ügyfeleinek fizet. Az MNB-javaslat azt is megemlíti, hogy a két szervezet összevonásával hatékonyabb lehetne a betétesek és a befektetők védelme.

A javaslat tartalmazza, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) minél szélesebb körben vezessen nevesített alszámlákat, így az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a KELER-től is kaphassanak információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról. Első körben nevesített alszámlával kell rendelkezzen valamennyi hitelintézet, biztosító, pénztár, befektetési vállalkozás, illetve az az ügyfél, akinek befektetése meghaladja a Beva által biztosított összeghatárt. A jegybank azt szeretné elérni, hogy a KELER alszámlán elkülönítetten kezelt pénzügyi eszközök felszámolás és végelszámolás során azonnal kiadhatók legyenek.

Az NGM és az MNB egyaránt szigorítana a könyvvizsgálók működésén, különösen azért, mert mint Windisch László, a jegybank alelnöke egy interjúban elmondta: a vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB-bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló...

A keményítést szolgálná az is, ha a Magyar Nemzeti Bank az intézmények nyilvántartási rendszeréhez távoli eléréssel, online is hozzáférne – az alkalmazottak közreműködése nélkül -, így a felügyeleti tevékenység folyamatos lehetne.

Tagja a javaslatokról várhatóan áprilisban tárgyaló gazdasági bizottságnak Manninger Jenő zalai országgyűlési képviselő, aki lapunk érdeklődésére leszögezte: az elmúlt időszak azt mutatta, valóban szigorítani kell ezen a területen, s szükség van a gyakoribb ellenőrzésre a befektetők pénzének, vagyonának védelme érdekében.