A test tisztul, a lélek és a hit erősödik

A hús elhagyásának nagy jelentősége van a kereszténység legnagyobb ünnepére való felkészülésben.  Hamvazószerdán megkezdődött a húsvétig tartó negyven napos nagyböjt.

A világvallások többségében valamilyen módon jelen van a böjt, melynek jelentősége elsősorban nem a test tisztulásában, hanem a hit megerősítésében rejlik. A katolikus egyházban hajdanán a szigorú böjt szerint csak kenyeret és vizet vehettek magukhoz a hívek, később (a 18. századig) naponta csak egyszer étkezhettek, a böjti napokon nem ehettek húst, tejtermékeket és tojást. Mára enyhültek a szabályok: a böjt ideje – amikor a hús fogyasztása mellőzendő – hamvazószerdán és a böjti időszak péntekjein van. A nap folyamán háromszor lehet ugyan enni, de csak egyszer jóllakni.

A gyenesdiási Pék házaspár: András és Julianna nem csak a település közösségi életének aktív tagjai és mozgatói, a hagyományok tisztelete és ápolása mellett a hit is fontos szerepet tölt be életükben.

– Két jelentős, megújulásra törekvő időszak van a keresztény életben: az adventi, és a mostani, a húsvét előtti negyven nap, mely még nagyobb jelentőségű. Ilyenkor testileg, lelkileg, szellemileg megújulunk. Ez nem csak az étkezésre az vonatkozik, hanem például a mi portánkra is. Azt szokták mondani régen, hogy ha egy parasztház nincsen kimeszelve húsvétig, akkor elhagyja a házat a szerencse. Nem véletlen, hogy ez benne volt a közgondolkodásban, hogy a környezetünket is tegyük tisztába és a testünket, lelkünket is. A testi tisztuláshoz tartozik, hogy olyan ételeket fogyasszunk, melyek kevésbé terhelik meg a szervezetet. Ebben az időszakban már a vitaminok is hiányoznak, melyeket pótolni kell és az is fontos, hogy ne terheljük olyan nehéz ételekkel a szervezetünket, melyek a farsangi időszakban jellemzőek, például a fánk. – kezdte Pékné Orbán Julianna.

A család tartja a heti egy böjti napot, ráadásul szigorúan: hiszen hetente egyszer léböjtnap van náluk. Családanyaként azonban sok mindenre kell figyelni.

– Nem könnyű betartani a böjti szabályokat, mert mindkét gyermekünk – és most már a családhoz tartozik fogadott leánykánk, a menyem is – jó étvágyúak. Mi is és a gyermekeink is sportos életmódot élünk, ezért aztán a kalóriadús ételek is kellenek. Én szeretném jól tartani őket, így nagyon ügyesen el kell találni azt, hogy kalóriában is helyén legyünk, vitaminokban is, legyen három fogás és azt is vegyük figyelembe, kinek mi a kedvenc étele, végül pedig elégedetten távozzanak az asztaltól Egyensúlyban kell tartani az étkezést, a mozgást és a pihenést is – sorolta Julianna.

A háziasszony kiemelte: családjukban az étkezés amúgy sem a traktáról szól, hanem az együttlétről.

– Mindig azt mondom a gyerekeknek is, hogy a karácsony, a húsvét, a születésnapok, az ünnepek azok terített asztal mellett legyenek, de ne az ételről szóljanak elsősorban, hanem arról, hogy együtt vagyunk, az együtt eltöltött értékes időről. A szeretetháló, az összetartó erő az ételeken, az étkezésen keresztül is megmutatkozik, ezért óriási felelősség hárul egy háziasszonyra, egy családanyára, hogy mit tesz az asztalra. – emelte ki Pékné Orbán Julianna.

A Pék házaspár fontosnak és minden szempontból meghatározónak tartja a böjtöt.

– Nálunk a csütörtök a böjti nap. Amikor gyerekek jöttek haza a kollégiumból, nekik főztünk, ezért mi jobban tudtuk tartani a csütörtöki böjtöt, amikor csak magunk voltunk- és ez a hagyomány megmaradt. Ilyenkor több folyadékot veszünk magunkhoz. A böjti időszakban sok zöldséget (igyekszünk helyben termettet beszerezni), főzeléket eszünk, az étrendbe belevesszük a magvakat. Édesség azért mindig van: nagyon jó a méz, a dió. Azt gondolom és úgy érzem, hogy szükségünk is van arra, hogy az év egy bizonyos időszakában visszafogjuk magunkat. Ezeken a léböjtös napokon megfigyeltük, hogy hihetetlenül aktívvá válik az ember, olyan munkákat is könnyedén meg tudunk csinálni, melyeknek máskor nehezen állunk neki. A léböjt után a másnap reggel is hihetetlenül érdekes: az ízek rendkívül felfokozottak, pénteken megenni egy reggelit más, mint a hét többi napján, teljesen mások az érzékeink.- mesélt saját tapasztalataikról Julianna, aki azt is észrevette, hogy lelkükre is hatással van a böjt.

– A lelkünket ugyanúgy ki kell tisztítani, nap mint nap le kell tenni a terheket, meg kell tisztulni. Mi minden reggel egy vallásos üzenet, üdvözlet elolvasásával kezdjük a napot. Amikor ember elmegy a templomba, hetente egyszer, kétszer vagy ahogy érzi a szükségét, akkor is az cél, hogy csak a lelkével foglalkozzon, hogy a terheket próbálja letenni. Ha sikerül, akkor abban a pillanatban a test is megkönnyebbül, gyógyul. Hiszen azért a legtöbb testi bajnak lelki oka van. Szokták mondani, hogy keressük meg a bajnak a lelki okát és akkor elindul a gyógyulás.

Itt, Gyenesdiáson egyébként az is jellemző, az is jó, hogy nagyon odafigyelnek az emberek a másikra. Ha valakinek szüksége van lelki támogatásra, akkor egymás mellé állnak az emberek – ezzel a közösség is erősödik. Ez közös siker, ha valakit sikerül a mélypontból kihúzni, óriási ajándék és ajándékozás.

Az étkezés jelentős hatással van szervezetünkre, ezért a táplálkozástudományi szakemberek hasznosnak tartják az időnkénti önmegtartóztatást.

Horváthné Fejes Lívia Fotó: Keszey Ágnes

– A böjt, mint a hús elhagyása, a vegetáriánus táplálkozás, amikor sok zöldséget, gyümölcsöt, rostot fogyasztunk jótékony hatással van szervezetünkre. A hús elhagyása az ízületi problémák esetén kedvező lehet. Ha a böjt csak arról szól, hogy hetente egyszer nem eszünk húst, az nem okoz változást, de ha negyven napig nem fogyasztjuk, észrevehetjük a hatását. A húst pótolhatjuk szójával, vagy zöldségfasírtot készíthetünk, bekerülhet az étrendbe hajdina, köles. Ilyenkor ásványi anyagokban gazdagabb is az étrendünk. De ne abból álljon a hús elhagyása, hogy pogácsát reggelizem, sült krumplit ebédelek és fánkot vacsorázom; hiszen mindenből a mértékletességet és a változatosságot kell szem előtt tartani. A folyadékfogyasztás, illetve ennek emelése is fontos: egyrészt az éhségérzetet is csillapítja, másrészt a szervezetnek is jót tesz. Persze, ha valaki például nem szereti a húst, de böjtölni szeretne, akkor hagyjon el valami mást: akár az édességet, akár csokit, akár a kávét, valami olyat, amit legjobban szeret, mert akkor neki ez a böjt, az önmegtartóztatás – mondta Horváthné Fejes Lívia dietetikus.

A böjtöt sokan nem vallási meggyőződésből követik, hanem egyfajta diétaként fogják fel.

– Vannak hosszabb – rövidebb idejű méregtelenítő böjtök, például a léböjtkúra, melynek ideális hossza öt – tíz nap. Rövidebb idejű nem hatásos, ennél hosszabb pedig túlzottan lelassítja az anyagcserét, a hosszabbnál már mindenképpen orvosi felügyelet szükséges. Évente egyszer érdemes egy öt napos léböjtkúrát megcsinálni: naponta legalább másfél -két liter – frissen préselt zöldség és gyümölcslevet igyunk, ezzel tehermentesítjük a gyomor – és bélrendszert, méregtelenítjük a szervezetünket; folyadék formájában minden könnyebben szívódik fel. A frissen préselt levek sok vitamint tartalmaznak, ez is fontos. Legalább másfél liter vizet is igyunk ezek mellé.

A léböjtkúra befejezésével célszerű változtatni korábbi étkezési szokásainkon is. Részesítsük előnyben a halat és a fehér húsokat. Figyeljünk arra, hogy kevesebb édességet, kevesebb sót fogyasszunk, enyhén fűszerezzük az ételeket, sok gyümölcsöt, zöldséget, együnk, akár nyersen, vagy főzve, párolva-ezzel fogyni is lehet és az egészségünkre is jótékony hatással van: szervezetünk feltöltődik vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ezzel immunrendszerünk erősödik. – összegezte a dietetikus.

A húsvét előtti nagyböjt azonban a hívő ember számára mégiscsak a lelki erősödést szolgálja.

Tál Zoltán Fotó: Keszey Ágnes

– A negyven nap a bűnbánat ideje, felkészülés a keresztény világ legnagyobb ünnepére, a feltámadás megünneplésére. – kezdte Tál Zoltán. A keszthelyi plébános a böjt mélyebb, vallásos jelentőségéről szólt.

– A bűnbánati idő segít bennünket abban, hogy mélyebb önismeretre tegyünk szert hibáinkkal, bűneinkkel, rossz szokásainkkal szembe tudjunk nézni. Ennek az egyik gyakorlata a böjt. A böjt lemondás, áldozat. Nem lehet azt mondani célul a keresztény nagyböjt során, hogy az emberért, hanem úgy kell tekinteni, hogy nemesebb célt tűzünk ki. Krisztus meghívja az egész egyházat a bűnbánati idő során, hogy böjtöljön és imádkozzon. A kettő nagyon szorosan összefügg. Böjt és ima elválaszthatatlan egymástól. A lelki erőt az imádságon keresztül kapjuk és így sikerül önmagunkat legyőzve, vagy önmagunkkal békében együtt élve a böjtöt, az áldozathozatalt gyakorolni.

A böjt idején is kihangsúlyozzuk az imádságban, hogy rászorulunk Isten irgalmára és szeretetére: mi a magunk erejéből nem vagyunk képesek önmagunk korlátait átlépni. A böjt során- mely önmagunk nevelése is – a lelki egészség és erősödés ajándékát kapjuk meg. – mutatta be az időszak jelentőségét Tál Zoltán.

Ám nem csak magunk lelki erősödését kell szem előtt tartanunk, a másokra való odafigyelés is ugyanolyan fontos – mutat rá a plébános:

– A pápa felhívja a keresztények figyelmét, hogy ne legyünk közömbösek a szegények, az elesettek iránt, hiszen a világ közömbösségére mi keresztény felebaráti szeretettel tudunk válaszolni. Az egyház mindig hívja a tagjait, hogy amiről mi lemondunk, azt adjuk oda a rászorulóknak, a szegényeknek, ugyanúgy, mint karácsony ünnepére készülve, az adventi időben. Ebben megmutatkozik a felebaráti szeretet. – hívta fel a figyelmet a húsvétra készülődés egyik üzenetére a katolikus pap.

Adakozásról, imáról és a böjtről Máté evangéliumában olvashatunk:

„Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában meg az utcasarkon, hogy mutogassák magukat! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. „