Hella Ferenc engedi, hogy Isten használja

Az erdélyi Érmihályfalváról származó református lelkész hosszú utat tett meg a dél-zalai városig. A dél-zalai város gyülekezetét hat éve szolgáló Hella Ferenc a közművelődés kategóriában néhány héttel ezelőtt Zalai Príma díjat vehetett át. A három gyermekes apa fő feladatának tekinti: jelen lenni az emberek életében a bölcsőtől a sírig.

– Az évek során sokat formált Isten, s így tudatosult bennem, hogy az emberek közötti szolgálatot mindig úgy kell végeznem, hogy érezzék a segítőkészséget, az odafordulást, a támaszt – kezdte Hella Ferenc. – A körülöttünk élők számára komoly megnyugvást jelent, ha tudják, hogy nincsenek egyedül ebben a felgyorsult, kissé személytelenné váló világban. Talán vannak olyanok is, akik szerint a lelkipásztor szolgálata kimerül a templomi szolgálatokban. Természetesen ez nincs így, hiszen az évek során számos olyan program szervezését vállaljuk, vállalom fel, amely keresztyén és örökérvényű nemzeti értékek közvetítésével szolgálja a társadalom felemelkedését. Minden eddigi szolgálati helyemen igyekeztem a gyülekezeti közösség mellett többet tenni a templom falain kívüli közösségekért is, az emberekért és az épített örökség megóvásáért.

Hella Ferenc a Debrecentől 30 kilométerre fekvő erdélyi Érmihályfalván született, egy húga van, aki varrónőként még mindig a tízezer fős településen él. Édesanyja és a családja nagyon sokat tett azért, ahogy ő fogalmaz: emberré formálja az Úristen. Neveltetése során mindig fontos volt a másokra való odafigyelés, az igazi emberi értékek mentén való cselekedet. Hívő emberek lévén rendszeresen jártak istentiszteletekre, melyek rendszerint megérintették Ferenc lelkét, ezért hetedik osztályosként úgy érezte: lelkésznek áll. Aztán a középiskolás évek alatt felmerült benne, hogy a teológia helyett matematika-fizika szakos tanárnak áll, ám ekkor Isten újra a szívére helyezte a kezét. Mivel Ferenc tisztában volt azzal, hogy a szószéken bizony beszélni kell, szókincsét fejlesztve beiratkozott színjátszó szakkörbe, sőt még szavalóversenyeken is indult.

– Az érettségi után, készülve a teológiai felvételire 1992. március 15-én Nagy Bálint ifjú lelkész prédikációja közepette a lelkemet melegség töltötte el, mondhatni megtértem – fogalmazott. – A jövőbe mutató, pozitív gondolatokkal átitatott beszéd erőt adott a folytatásra, ezzel a szellemi munícióval pedig már könnyedén felvételt nyertem a teológiára.

Hella Ferenc: „Hálás vagyok Istennek a családomért, a három gyermekemért, a gyülekezetért ahová őrállóvá helyezett, és azokért az ajándékokért, amelyekkel gazdagított." Fotó: Szakony Attila

Tanulmányai alatt 1994-ben lelkészhiány miatt Kazinczy Ferenc szülőfalujába, Érsemjébe került, ahol nem lehetett válogatni temetés és esketés éppúgy szerepelt a munkái között, mint az Istentiszteletek prédikációi. Ezek a próbatételek is még tovább erősítették benne a hitet, hogy jó utat választott. A diploma után Magyarlétára került, ahol színjátszó kört szervezett azzal a céllal, hogy a kocsma bűvköréből kihozza az ifjúságot. A fiatalokkal egész nyáron próbálták az Én vagyok a falu rossza egyedül című zenés színdarabot, amit iskolakezdésre már be is mutattak. Bár közvetlenül az előadás előtt derült csak ki, hogy a főszereplőnek nincs hangja, ezért Béla tátogott a szövegét pedig Hella Ferenc énekelte a függöny mögül.

– A közös kirándulások, táborozások és a magyar nyelv ápolása mindenkit feltöltött erővel – mesélte. – Amikor eljöttem az egyik 19 éves fiú azt mondta, hogy ilyen barátjuk soha többet nem lesz, megható pillanat volt. Ráadásul az ott töltött bő két év alatt mind a 194 házszámot végiglátogattam, kivétel nélkül mindenütt örültek a jó szónak, a biztatásnak, a pozitív gondolatoknak.

Ezzel a jó szokásával, mármint a porták látogatásával a somogyi Lábod, Hosszúfalu, Görgeteg és Rinyaszentkirály esetében sem hagyott fel, s közvetlensége miatt hamar szívükbe zárták a hívők. A lelkipásztor olykor valóban a lelket vigyázta, hisz nem egyszer alkalmi pszichológusként tekintettek rá. Ekkor már tartotta a kapcsolatot a kanizsaiakkal, hiszen felesége, Helláné Vörös Noémi kántorként dolgozott a reformátusoknál. Balogh Tibor esperes halála után 2009-ben pályázott, s nyert. Szerencsére stabil alapot talált, amire lehetett építkezni. A napi nyolc órás feladatai mellett folytatta a Kanizsai Esték előadássorozatot, de gyakran rendeznek koncerteket, hangversenyeket, a cél egyértelműen az értékek közvetítése.

– Örömmel tölt el, hogy minden területen megmutathattuk azt a többletet, amely gyülekezetünkben jelen van – így Hella Ferenc. – Hálás vagyok Istennek a családomért, a három gyermekemért, a gyülekezetért ahová őrállóvá helyezett, és azokért az ajándékokért, amelyekkel gazdagított. Örvendek annak, hogy elhívott és célt adott az életemnek. Sokszor merítettem erőt ebből az igéből: "... szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban."

Ferenc szerint a hivatásához pusztán nyitottságra, rugalmasságra, munkabírásra van szükség, s arra, hogy Isten tudja használni. Manapság az emberek szinte minden kommunikációs csatornáról negatív ingereket kapnak, ám ez alól kivétel a gyülekezetünk, a prédikációkban a pozitív gondolatokat áramoltatunk. Olyanokat, melyek erősebbé teszik az embereket, s így talán a nehézségeket is még könnyebben dolgozzák fel.