Félszázan keresik Koósz Gábort Murakeresztúron (frissítve)

Juhász Zoltán, a Cserhát Különleges Mentőcsoport vezetője (jobbra) szervezi a keresést. Fotó: Szakony Attila

Reggel 9 óra. Gyülekeznek az emberek a murakeresztúri polgármesteri hivatal előtt, hogy az előző napok sikertelensége ellenére újra nekivágjanak a környéknek és felkutassák Gábort. Az épület nagytermében már javában lázas munka folyik, az akció vezetői térképek fölé hajolva próbálják kitalálni, hogy azon az estén hova indulhatott a 21 éves férfi. Ott van köztük az édesapa is.

- Szerdán délután azt mondta az anyjának, hogy felmegy a hegyre - idézte fel a történteket az idősebb Koósz Gábor. - Aki ismeri, az tudja, ilyenkor nem lehet visszatartani, az anyja sem tudta, pedig próbálta. Én kamionozok és akkor éppen Olaszországban voltam. Szóval felment a hegyre, ahol az egyik ismerőséhez betért és a beszélgetés közben állítólag megivott 2 pohár bort is... Onnét eljött és este 7-8 óra körül telefonon felhívta a feleségem, hogy segítsen neki, mert nem talál haza, nem tudja, hogy hol van. Az asszony szólt nekem, én is beszéltem a fiammal, aki azonban sajnos, nem tudott pontos információkat adni. Ráadásul errefelé vannak olyan részek, ahol igen rossz a térerő, és csak annyit hallottam, hogy vizet lát, meg vasúti sínpályát - ilyen hely viszont több is van, főleg, hogy minden árad, a Principálistól a Muráig. Akkor telefonáltam az egyik cimborámnak, hogy üljön be az autóba és keresse meg a gyerekem. Ám Gábor telefonja elnémult. Nem tudom, hogy lemerült-e, vagy esetleg beázott, mert akkor szakadt az eső. Ahogy én tudom, bepánikolt, mert egyszer azt mondta, hogy itt van, máskor meg hogy ott, de a barátom egyik helyen se találta meg.

Az édesapa kérdésünkre azt mondta: hatodik napja keresik Gábort, s ez szerinte túl sok idő ahhoz, hogy élve kerüljön elő. Ahogy fogalmazott: feleségével lélekben elfogadták már, hogy elveszítették egyetlen gyermeküket. Mert beletörődni ebbe - nem lehet.

Bekapcsolódott a kutatásba a veszprémi Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány is, melynek elnöke, Sinka Vivien elárulta: erre az eltűnt fiatal családja kérte fel őket.

-  Az akcióba mi pedig bevontuk a balassagyarmati Cserhát Különleges Mentőcsoportot, akik Juhász Zoltán vezetésével érkeztek, ők kutyákat hoztak és a helyi önkéntesekkel együtt gyalogosan, illetve egy sárkányrepülő mellett drónnal vizsgálják át a környéket - mondta. -  A légi eszközökre azért van szükség, mert az áradás miatt sok helyütt vizenyős, gyakorlatilag járhatatlan a talaj. Hogy meddig leszünk itt? Azt gondolom, amíg tart a keresés, addig itt leszünk.

A helybeli Orsós Károly az első naptól kezdődően részt vesz a keresésben.

-  Csütörtökön kerestük először Gábort -  mondta. -  Jó páran itt voltunk minden nap, olyan 8-10 órán át kerestük folyamatosan, olyan is volt közöttünk, aki 24 órán át dolgozott. Végigjártuk a beleznai szőlőhegyet, elmentünk Őrtilosig, Fityeházig, továbbá megnéztük a Principális és a Mura környékét, de sajnos, nem találtuk meg. Remélem, ma sikeresebbek leszünk, hiszen azóta apadtak a vízfolyások is.

A Nagykanizsai Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságát képviselte a csapatban Gadányi Ferenc és Kanizsai László vadőr. Ha valakik, hát akkor ők ismerik a környéket töviről hegyire.

- Kár tagadni, itt könnyű „elveszni” -  mondta Kanizsai . - Sötétben, szakadó esőben meg főleg, és a mostani vízállás mellett még a Principális-csatorna is veszélyes, hát akkor még a Mura

Előzmény:

Szerda óta nem találják a murakeresztúri fiút