Nemzetiségi szószólók mehetnek a parlamentbe

A választási rendszer egyik újdonság az volt, hogy lehetőséget adott a Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiségeknek a kedvezményes parlamenti mandátum megszerzésére. A 13 hazai nemzetiség országos önkormányzata állíthatott listát a választáson. E listákra azok szavazhattak, akik előzetesen kérték, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szerepeljenek, s hogy regisztrációjuk hatálya a parlamenti választásra is kiterjedjen. Kedvezményes mandátumot pedig akkor lehetett (volna) szerezni, ha valamely nemzetiségi listára leadott szavazatok száma eléri a 22022-t. Azonban már a regisztrációs időszak végén tudni lehetett, hogy erre senkinek nem lesz lehetősége, mivel egyetlen nemzetiség névjegyzékébe sem vettek fel ennyi választópolgárt. (A németek névjegyzékében a választás napján 15209, a romákéban 14271 fő szerepelt).

Nyilvánvalóan hatással volt a viszonylag kisszámú regisztrációra az is, hogy a nemzetiségi választópolgárok csak nemzetiségi listára (és  egyéni választókerületi jelöltre) szavazhattak, országos pártlistára nem. Így azok a választók, akik inkább valamely pártot preferálták, fel sem iratkoztak a névjegyzékbe. Április 6-án végül a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listája kapta a legnagyobb támogatást  11415 vokssal. míg az Országos Roma Önkormányzat 4048, az Országos Horvát Önkormányzat pedig 1212 szavazatot szerzett. Az eredményektől függetlenül a parlamentbe mind a 13 nemzetiség küldhet egy-egy szószólót (a listavezetőt), aki szavazati joggal nem rendelkezik, de az országgyűlés ülésén felszólalhat, a bizottsági munkában részt vehet, továbbá kérdéseket intézhet a kormányhoz.

Zalai nemzetiségi vezetőket kérdeztünk az új rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról és várakozásokról.

– A nemzetiségek régóta igényt tartanak arra, hogy a törvényhozás munkájában részt vehessenek. Erre most elvi lehetőséget kínált a kedvezményes mandátum, de természetesen a véleményezési joggal rendelkező szószólónak is örülünk – válaszolta Vargovics József Árpádné, a nagykanizsai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Mint mondta, ez már egy fontos eredmény, ugyanakkor bíznak abban, hogy tovább fejlődik a választási rendszer, és a nemzetiségi szavazók is lehetőséget kapnak majd rá, hogy párlistára is leadhassák voksukat. A mostani rendszer ugyanis az elkötelezett szavazókat válaszút elé állítja, ami nem túl szerencsés. Van tehát még tennivaló a képviselet területén, tette hozzá Vargovics József Árpádné.

Vargovics József Árpádné szerint ez egy fontos eredmény, de van még tennivaló

Az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese és a Lungo Drom országos alelnöke, a zalaszentgróti Vajda László érdeklődésünkre elmondta: köszönet illeti a parlamentet, amiért mind a 13 hazai nemzetiségnek lehetőséget biztosított a listaállításra; ezzel több mint 20 éves mulasztást pótoltak a törvényhozók. Ugyanakkor a parlamenti létszám csökkentésével a kedvezményes mandátumszerzés esélye is kisebb lett.

Vajda László elmondta: a listaállítás lehetőségével 20 éves mulasztást pótolt a parlament. Fotó: ZH-archív

– Eleinte úgy tűnt, hogy a legnagyobb létszámú kisebbségnek, a romáknak sikerülhet a kedvezményes mandátum megszerzése, de jóval kevesebben regisztráltak a vártnál. Illetve volt olyan roma szervezet, amelyik a pártok között mérettette meg magát, meglehetősen gyenge eredménnyel. A nemzetiségi szószólók szavazati jog nélkül ugyan, de részt vehetnek a parlament munkájában, és én úgy tudom, nemzetiségi bizottság is működik majd, amelyben mind a 13-an képviselhetik a közösségüket – fejtette ki Vajda László.

A romák esetében szembetűnő volt, hogy alig harmadannyian voksoltak a nemzetiségi listára, mint amennyien a névjegyzékbe felvetették magukat. Vajda László szerint ennek az lehetett az oka, hogy miután kiderült, nem lesz kedvezményes mandátum, sokan kérték a regisztráció törlését, és inkább országos pártra szavaztak.

Parlamenti végeredmény

A Nemzeti Választási Iroda a hét végén közzétette az országgyűlési képviselő-választások 99,99 százalékos feldolgozottságú eredményét. Eszerint országos listán a Fidesz-KDNP 2 264 730, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 1 290 804, a Jobbik 1 020 476, az LMP 269 413 szavazatot kapott. Ezzel a Fidesz-KDNP 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 38, a Jobbik 23, az LMP 5 képviselőt juttathat a parlamentbe.

Mivel az országgyűlési képviselők létszáma 199 lesz, a Fidesz-KDNP 133 mandátuma kétharmados többséget jelent.