Hírek

2014.04.21. 13:40

Kulisszatitkok a NATO-központról

Gutorfölde - A modern kori Magyarország történetének egyik legfontosabb eseménye volt hazánk NATO-csatlakozása. A 15 évvel ezelőtti esemény egyik előkészítője Novotnik Mihály volt.

Gyuricza Ferenc

A Gutorföldén élő nyugalmazott katonatiszt 1997. áprilisában került ki Brüsszelbe. Bár előtte és utána is voltak fontos megbízatásai, nyugdíjasként azt mondja: karrierjének legizgalmasabb éveit töltötte a NATO székhelyén.

- 1997. áprilisában hazánk partnerségi viszonyban volt a NATO-val - idézte fel Novotnik Mihály. - Ekkor zajlottak le a csatlakozási tárgyalások előkészítő munkálatai, hiszen a szövetségesek akkor már informálisan közölték velünk az akár történelminek nevezhető döntést, miszerint Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozásával szeretnék a NATO további bővítését megvalósítani.

Az esemény azért is nevezhető történelminek, mert első alkalommal fordult elő, hogy a korábban ellenséges Varsói Szerződés három tagja került partneri viszonyba a NATO-val. Novotnik Mihály úgy fogalmaz, mire megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, már a teljes magyar hadsereg átvilágítása megtörtént, a hazánkba vezényelt NATO-tisztek az utolsó, legsötétebb bugyrát is feltérképezték a magyar honvédségnek.

- Ezt a hadsereg átalakítása követte - folytatta az ezredesi rangban nyugállományba vonult katonatiszt. - Az egykori támadó jellegű hadseregből kellett létrehozni egy nyugati típusú, a NATO-elveinek megfelelőt. Ez egy igen véres munka volt, ekkor csökkent le a magyar hadsereg állománya a korábbi 150 ezer főről mintegy 60-65 ezerre.

Novotnik Mihály lett a parancsnoka annak a közös magyar-amerikai munkacsoportnak, amely egy amerikai kormányprogram keretében azért jött létre, hogy levezényelje a Varsói Szerződés tagállamaiban az orosz típusú hadseregek átalakítását. A volt katonatiszt úgy fogalmaz: akármilyen előítéletek is élnek bennünk a szovjet típusú fegyverzetekkel szemben, nem voltak rosszabbak a NATO-nál rendszeresítetteknél, de más rendszerűek voltak.

- A karbantartás-fenntartás az már egy más kérdés volt - teszi hozzá. - Amikor beszereztük őket, bármilyen amerikai haditechnika mellé oda lehetett volna tenni őket, állták volna a versenyt. Mégis, amikor riadó volt, a tankok, szállítójárművek fele az akkumulátor-problémák miatt el sem indult. Húzták-vonták őket az esőben, hóban, szélben, hogy beinduljanak, az úgynevezett bika volt ilyenkor a legkedvesebb eszköz. Ezzel a technikával valószínűleg sosem jutottunk volna át az Alpokon.

Novotnik Mihály a brüsszeli NATO-kinevezését akár a korábbi beosztásából adódóan is kaphatta volna, ám ma már úgy gondolja, az mégis inkább a véletlennek köszönhető.


Novotnik Mihály egy kézzel faragott NATO-emblémával a kezében. A férfi számos relikviát őríz (Fotó: Gyuricza Ferenc)

- Úgy gondolom, talán jókor voltam jó helyen - folytatta. - Az említett munkacsoport főnökeként én közvetlenül az amerikai attaséval dolgoztam, ezért igyekeztem felvenni azokat a szokásokat is, amik rájuk voltak jellemzőek. Többek közt olyan házibulit is szerveztem, amire nemcsak a munkatársaimat hívtam meg, hanem az amerikai szokásoknak megfelelően a feleségeiket is. Ezen a partin részt vett Donald Blinken akkori amerikai nagykövet, illetve Gyarmati István államtitkár is. Talán jó benyomást kelthettem bennük, mert három nap múlva jelezték, lenne egy új típusú feladat Brüsszelben, vállalnám-e, hogy az előkészítő tárgyalásokon dolgozzam.

Novotnik Mihállyal együtt mintegy tucatnyi személy került ki Brüsszelbe, civil diplomaták és katonák egyaránt. A delegációt Simonyi András, a NATO-nagykövet vezette, aki napi szinten tartotta a kapcsolatot az itthoniakkal.

- Brüsszelben a csatlakozás technikai részleteinek kidolgozása és kivitelezése volt a feladatunk - mutatott rá a kulisszatitkokra a férfi. - Ebben az volt az érdekes, hogy a delegáció hivatásos tagjai közül senki sem részesült diplomáciai felkészítésben, vagyis anélkül, hogy értettünk volna hozzá, részt kellett vennünk a NATO szinte teljes működési mechanizmusában. Így menet közben sajátítottuk el a teendőket, ismertük meg a működés elveit. Tudni kell, hogy a NATO az összes döntést konszenzusos alapon hozza meg, ebből gyakran hosszú tanácskozások születnek. Ha azonban egy NATO-tagállamot támadás ér, akkor 24 órán belül a teljes gépezet a segítségére siet.

Novotnik Mihály rengeteg emléket őriz brüsszeli tartózkodásának idejéből. Büszkén említi, hogy ő vehette először kezébe azt a Javier Solana főtitkár által aláírt levelet, amiben a NATO Magyarországot hivatalosan is meghívja tagállamai közé. Ezt az iratot le is fénymásolta, majd később az összes kint dolgozó kollégájával - civilekkel és a hivatásosokkal egyaránt - alá is íratta. A dokumentum másolatát ma is őrzi otthonában.

A férfi a beszélgetés végére még egy csattanót tartogat. Mint mondja: az előcsatlakozási tárgyalások még a Horn-kormány idejében kezdődtek, maga az esemény viszont már az első Orbán-kormány alatt következett be. Novotnik Mihály úgy fogalmaz: a munkát Hornék végezték, a gyümölcsöt viszont Orbánék aratták le. Jó magyar szokás szerint persze ez sem sikerült zökkenőmentesen.

- Brüsszelben van többek között az európai légiirányítási szervezet központja is, ahol ugyancsak sok magyar dolgozott - sorolja. - Megbeszéltük velük, hogy a csatlakozási ünnepség kezdetének időpontjára, arra a néhány percre, amikor a három ország küldöttsége megérkezik, és eljátsszák a himnuszokat, Brüsszel felett elrendelik a légtér teljes tilalmát. Nem lesz egyetlen fel-, s leszálló gép sem, hogy ne zavarják a ceremóniát. A kezdesi időpontra azonban csupán a cseh és lengyel küldöttség érkezett meg, a magyar negyed órát késett. Akkor szálltak ki a járművekből, amikor a légiforgalom újra beindult. Soha annyi repülőgép nem szállt le és fel egyszerre Brüsszelben, mint abban a negyed órában, amíg a fogadás zajlott.

 

Biztonsági okokból a tanácskozások jegyzőkönyvei kézírással készülnek, a résztvevők is csak ceruzával jegyzetelnek. Tilos az elektronikus eszközök használata. A feljegyzéseket később gépelik le. A NATO tagállomok képviselői közül Novotnik Mihály tapasztalatai szerint a franciák a legkekeckedőbbek . A tanácsteremben például csak anyanyelvükön hajlandóak megszólalni. A döntési mechanizmust jelentősen hátráltatja, hogy a görögök és a törökök helyesírási szempontból mindig belekötnek egymás javaslataiba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!