Minden családot érintő gond

Dolgozók és betegek gyűltek össze a tüdőosztály társalgójában, hogy részesei legyenek a műsoros megemlékezésnek. Elsőként dr. Csidei Irén, az intézmény főigazgatója szólt. Kiemelte, a megyei kórház minden dolgozója azon fáradozik, hogy megbetegedett embertársainak vigaszt nyújtson. A cél a gyógyulás, ám ha ebben nem is lehet mindenkinek osztályrésze, a segítség enyhet adhat.

A sokszor elviselhetetlennek tűnő fájdalom enyhítésére egyre újabb módszerek állnak rendelkezésre, ám emellett egyre több figyelmet kell fordítaniuk a lélek gondozására. Ezért ezen a napon valamennyiünknek el kell gondolkodni azon, miként adhatunk egy kicsivel többet egymásnak – mondotta dr. Csidei Irén.

A megyei kórház évente több mint 35 ezer fekvőbeteget lát el, s az 1 milliót is meghaladja a járóbetegek száma. A legtöbb kór kisebb nagyobb szenvedéssel jár, ami nem csak annak fáj, akit sújt, hanem azoknak is, akik szeretik őt. Az együttérzés erőt ad, ezt az érzést kell felerősíteni ezen a napon. Hiszen nincs olyan ember, akinek magának vagy hozzátartozójának ne volna valamilyen testi, lelki szenvedést okozó gondja, amit akár egy biztató mosoly is enyhíthet.

Ocsovai Grácián ferences plébános szólt ezt követően, emlékeztetve rá, hogy ez a nap a lourdesi jelenés napja is. 1858-ban jelent meg a Szűzanya egy egyszerű parasztlánynak, s a helyen gyógyító forrás fakadt. Szólt arról is, sok emberrel találkozva, haldoklók között járva személyesen is megtapasztalta, hogy azok, akik bizalommal fordulnak a Jóisten felé, akik kérik a Szűzanya segítségét, duplán gyógyulnak. Hiszen az ember testből és lélekből áll. Köszönet jár az orvosoknak és az ápolóknak azért, amit a testért tesznek, de a lélek ugyanígy gyógyításra szorul, s az ebbéli igyekezet visszahat a testre is.

Harmadikként Bedőcs Istvánné, a Daganatos Betegek Egyesületének tagja osztotta meg személyes történetét a hallgatósággal. Felelevenítette azt a 26 évvel ezelőtti pillanatot, amikor belényilallt a felismerés, baj van... A műtét, a kezelések megpróbáltatásai közben is erőt adott neki, hogy bízott orvosaiban, ápolóiban s a gondviselésben. A hölgy, aki a betegklub jótékony szerepéről is szólt, egy hónap múlva tölti be 83. életévét, s ma már példájával nyújt erőt betegtársainak.

A megemlékezést a Deák Ferenc Szakközépiskola énekkara megható és vigaszt nyújtó dalokkal, Major Zsolt színművész pedig illő verssel színesítette. A társalgóban kiállítás nyílt a Liszt-iskola 2. és 3. osztályos tanulói által készítettek rajzokból: betegségről, kórházról, gyógyulásról.