Változások 2014-ben - Már bűncselekmény a bundázás

A kisgyermekes családokat segítő változásokkal fejeztük be, folytassuk hát ezekkel. Ha új gyermek született a családban időben közel a testvérhez, aki után gyedet vagy gyest kapott valamelyik szülő, akkor az eddig kapott gyedet vagy gyest elveszítette a szülő. Mostantól már nem kell lemondani egyik juttatásról sem, a korábbi ellátás nem szűnik meg. Ez a hatálybalépés előtt világra jött gyerekekre is vonatkozik, ha a testvérük január 1-je után születik. Az egyetlen korlát, hogy a szülőknek a közös háztartásban élő gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. Az ikrek szülei egy évvel tovább, azaz legfeljebb a gyerekek hároméves koráig kapnak gyedet.

Azok is jogosultak mostantól a gyedre, akik a felsőoktatásban tanulnak nappali tagozaton, és megfelelnek az előírt feltételeknek, így magyar nyelvű képzésben vettek részt a szülés előtti két évben, és van legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk.

A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nők is jogosultak gyedre. Ennek összege – ha a hallgató még nem dolgozott korábban –, a képzés formájától függően vagy a minimálbér, vagy a garantált bérminimum 70 százaléka.

A szabadságot érintően a munka törvénykönyvének legfontosabb változása, hogy eddig az összes szabadság (az alapszabadság, életkor után járó szabadság) egyharmadát lehetett áttolni a következő évre, mostantól azonban csak az életkor szerinti pótszabadságot lehet átvinni. A 25. életévtől jár először pótszabadság, két-három évente nő a pótszabadsági napok száma, maximum 10 lehet.

Idén választások lesznek, teljesen új szabályok szerint zajlanak le. Képünk illusztráció

Emelkedik az ápolási díj januártól, több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezerre nő az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely közel nettó 48 ezer forint. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg embereket otthon ellátó rokonok kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák.

Új büntetőjogszabályok lépnek hatályba január 1-jétől. Ha más bűncselekmény, például vesztegetés, vagy csalás nem valósul meg, az új szabályozás szerint akkor is önálló bűncselekmény a sporteredményeket befolyásoló bundázás és háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A lakásmaffiás ügyekben január 1-jétől alkalmazható rendelkezés szerint a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra. A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. Továbbá a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja. A büntetőjogszabályokat érintő törvénycsomag bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul. Továbbá új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját – a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével – természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.

A törvénycsomag a kényszerintézkedések körében is új szabályokat vezet be például a házi őrizet, illetve nyomkövető alkalmazása, továbbá az előzetes letartóztatás vonatkozásában. Az előzetes időtartamára vonatkozó szigorítások – például egyes súlyos, jobbára élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a felső határ eltörlése – már novemberben életbe lépett. Egy másik, a gyermekek védelmét célzó törvény szerint január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány jelzi, ha valakit gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától. Így jobban ellenőrizhető, hogy az ilyen cselekmények elkövetői ne dolgozhassanak olyan munkahelyen, munkakörben, mely gyermekekkel kapcsolatos. A szigorítás értelmében az érintettek nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkától vannak eltiltva, hanem minden olyan tevékenységtől, amely azzal jár, hogy huzamosabb időt tölthetnek gyerekekkel. Szigorítás az is, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más bűncselekmények elkövetőit is eltilthatják.Alapvetően átalakította a népszavazás szabályait a parlament. Mostantól egyetlen személy nem kezdeményezhet népszavazást: az új szabályok szerint januártól legalább 20 fő kell egy népszavazás kezdeményezéséhez. A komolytalan, szeméremsértő vagy megbotránkoztató kérdéseket nem fogadják be.

Ebben az évben már az új választási törvény alapján szavazunk, ami azt jelenti, hogy januártól indul a nemzetiségek választási regisztrációja, vagyis külön lehet nyilatkozni, hogy egy választó valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és pártlista helyett nemzetiségi listára kíván szavazni. Szintén januártól nyílik lehetőség arra, hogy a választó megtiltsa, hogy az adatait kiadják a pártoknak kampánycélokra. A legfontosabb változások röviden: egy forduló, 199 fős parlament, 106 egyéni választókerület, 93 országos listás mandátum, nincsenek területi listák, bevezetik a nemzeti regisztrációt és listát, nincs kampánycsend, csak a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében. A jelölt-állítás aláírásokkal valósul meg, a magyarországi lakcímmel rendelkezők regisztrálhatnak, levélben szavazhatnak. Más választókerületbe történő átjelentkezéskor az eredeti lakóhely szerinti jelöltekre lehet szavazni.

Ez évtől csak az állam adhat ki tankönyveket, mert állami tankönyvkiadó lesz, és hamarosan feláll a főleg a miniszter delegáltjaiból álló engedélyező testület is. Az igazgatók pedig a következő tanévre az új szabályok szerint évfolyamonként és tárgyanként csupán két tankönyvből választhatnak, és ezt a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is jóvá kell hagyatniuk. Az oktatást érinti az is, hogy januártól plusz pénz illeti meg a tanárokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán túl benn kell maradniuk a munkahelyükön. Mindezt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete által aláírt kollektív szerződés garantálja, amely január elsején lépett életbe. Akkor is jár a pluszóradíj, ha heti 26 óránál többet kell tanítaniuk. Az emelés mértéke átlagosan ezer és kétezer forint között van, és csak az állami iskolákban tanítókat illeti meg.