Megújuló iskolák, óvodák

Zala két megyei jogú városában néztünk utána annak, hogy idén szeptembertől milyen változások várnak a gyerekekre az oktatási-nevelési intézményekben. Ismert: az önkormányzati hatáskör jelentősen változott az idén, az iskolák ugyanis állami fenntartásba kerültek, az ingatlanvagyon, és vele a működtetés azonban települési feladat maradt.

– Az óvodákat továbbra is a város tartja fenn szakmailag, és a működtetésük is önkormányzati feladat. Az alapfokú iskoláknál, valamint a gimnáziumoknál már csak az üzemeltetés a városé, tehát egyebek közt a rezsiköltséget kell állnunk és a felújításokat elvégeznünk – mondta el az új körülményekről Velkey Péter, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal humánigazgatási osztályának vezetője. Hozzátette: a szakképző intézmények a harmadik kategóriához tartoznak, itt ugyanis a tulajdon a városé, de sem a fenntartás, sem a működtetés nem feladata az önkormányzatnak. Ezeket a funkciókat a tankerület vette át.

Ami a zalaegerszegi konkrét munkálatokat illeti, Cseke Tibor városüzemeltetési osztályvezető adott tájékoztatást a Zalai Hírlapnak. A hosszú felsorolásból kiderül: bár a szerepkörök megváltoztak, a város továbbra is sajátjának tekinti, és lehetőségeihez mérten fejleszti az oktatási intézményeket.

Petrics Gábor, a zalaegerszegi Belvárosi-iskola Petőfi Sándor Székhelyiskolájának munkatársa a felújított tornateremben. Itt a padlóburkolatot is kicserélték (Fotó: Katona Tibor)

A technikai feladatok egyébként megoszlanak a különböző szervezetek között. A városüzemeltetési osztály három nagyobb volumenű beruházást valósított meg: a Petőfi-székhelyiskolában a tornaterem padlóburkolatát újították fel mintegy 20 millió forint értékben, az Ady-iskolában a vizesblokkot modernizálták 19,1 millió forintból, a Liszt-tagiskolában pedig 10,6 millió forintot fordítottak hasonló célra. Ez utóbbi intézményben a világítás korszerűsítése is napirenden van, illetve hasonló munkák zajlanak a Széchenyi-tagiskolában. A jelentősebb beruházások közé tartozik még a faaprítékos kazánok üzembe helyezése a bazitai és a ságodi óvodában; az előbbi intézményben továbbá öltözőszekrényeket szereztek be, az utóbbiban pedig a kerítést renoválták. Szülői kezdeményezésre a Petőfi-tagiskolában a vizesblokkot is felújítják, ugyanitt palánk készült a műfüves pálya mellé, míg a csácsi Izsák- és az andráshidai Öveges-iskolában a tornaterem mennyezetét állíttatta helyre az önkormányzat. Még folytatható a felsorolás: a Radnóti utcai székhelyóvodában hőszigetelést kapott a homlokzat, az Ady-iskola udvarán javították a fedlapokat és a burkolatot, a bölcsődékben nyílászárókat cseréltek, és sok kisebb beavatkozást is elvégeztetett a város. Egyebek közt hátravan még a Dózsa-tagiskola udvarának felújítása. Mint megtudtuk, az önkormányzat a világítás, a fűtés, a nyílászárók és a vizesblokkok korszerűsítését tartja prioritásnak az egerszegi intézményekben. Az új rendszerben egyébként a működtetési feladatokat a Zalaegerszegi Gazdasági Ellátó Szervezet (ZeGesz) végzi, így ehhez az intézményhez tartoznak a karbantartási munkák is.

Nagykanizsán az intézmények – óvodák, iskolák, orvosi rendelők, művelődési intézmények – állagmegóvását két külön szervezet végzi, a karbantartásokért a Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt., míg a városfejlesztési osztály a komolyabb felújításokért felel. Ez utóbbi munka viszont még nem kezdődött el a dél-zalai városban, jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik, így vélhetően csak szeptemberben indulhatnak el a tetőszigetelési, fűtésrekonstrukciós munkák. Mint megtudtuk: az idei év egyik legnagyobb összegű rekonstrukciós munkája a kiskanizsai iskola fűtési rendszerének teljes korszerűsítése lesz, ez utóbbi feladatra közel 20 millió forintot fordítanak. A keret fennmaradó részét főként a lapostetős épületek szigetelésére használják fel, nehogy a beázás komolyabb károkat okozzon az épületek elektromos hálózatában. Az idei évben egyébként 70 millió forintot különített el az önkormányzat az intézményi felújításokra, ami ugyan jóval több a tavalyi – 20 millió forintos – keretnél, ám lényegesen kevesebb a benyújtott, több száz millió forintos igénynél.

– A karbantartást nem szabad összekeverni a felújítással, társaságunk csupán olyan kisebb munkákat végez, mint az intézmények festése, a vizesblokkok rendbetétele, a folyosói burkolatok vagy éppen a rossz világítótestek cseréje – szögezte le Kámán László, a Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, aki hozzátette: az idén 53 millió forintot tudnak ezekre a karbantartási feladatokra elkölteni.

– Mivel a munkát a nyári szünidő alatt kell elvégezni, ezért a saját szakembereink mellett helyi vállalkozókat is bevontunk bizonyos részfeladatokba.