Fogorvosok kontra önkormányzat: bíróságon dől el a támogatás ügye

– Megalázóan alacsony, megosztó, igazságtalan, ezért teljes mértékben elfogadhatatlan, amit az önkormányzat javasolt a fogorvosi alapellátás támogatására – tolmácsolta a zalaegerszegi körzeti fogorvosok véleményét dr. Sáska József megyei szakfőorvos. – Az állami finanszírozás elértéktelenedett, a város pedig az elmúlt csaknem két évtizedben egy fillér támogatást sem nyújtott a fogászati alapellátás működtetéséhez. A magánvagyonunkból körzetenként átlagosan évi 2,5 millió forint hiányt pótolunk. Ilyen mértékben a továbbiakban nem tudunk hozzájárulni a szociális ellátásokhoz.

– Nehezen érthető, hogy a fogorvosok pont akkor fenyegetik perrel az önkormányzatot, elutasítva annak támogatási koncepcióját, amikor csaknem húsz év után, elfogadva a fogorvosok érveit, változtatni szeretnénk az eddigi helyzeten. Szándékunk szerint már ez évben hozzájárulnánk ahhoz, hogy az ellátás jól működjön, ráadásul ezt egy növekvő támogatást biztosító, hosszú távú támogatási rendszer első lépéseként tervezzük megtenni – mondta Zimborás Béla, a polgármesteri hivatal humánigazgatási osztályvezető helyettese.

A két fél között tavaly novemberben kezdődtek tárgyalások, de nem született megegyezés.

Dr. Csóka István főorvos kezel egy beteget magánrendelőjében. Fotó: Pezzetta Umberto

Zalaegerszegen (számos más várossal ellentétben) 1996-ban teljes privatizáció zajlott a fogászati alapellátásban: magánvállalkozásokkal kötött szerződést az önkormányzat.

– Ebben a városban még egy vizsgálótükör sincs az önkormányzat tulajdonában, vázolta dr. Sáska József. – A privatizáció idején a fogorvosok és a fogászati vállalkozások saját magánvagyonukból rendelőket építettek, azokat korszerűen berendezték több tízmillió forintos beruházásokkal, főleg hitelből. Az ellátás akkori állami finanszírozása jónak tűnt, ezért aláírtuk a várossal azt a szerződést, melyben köteleztük magunkat az ellátásra, és semmilyen támogatási igényt nem támasztottunk az önkormányzattal szemben. Az egészségbiztosítási finanszírozás azóta reálértéken teljesen elértéktelenedett. Megszűnt az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) amortizációs támogatása, a városnak pedig ma már iparűzési adót is kell fizetnünk. Tulajdonképpen még mi fizetünk az önkormányzatnak, hogy elláthassuk a rá rótt feladatot – mondta dr. Sáska József.

Hozzátette: többször fordultak olyan kéréssel a városhoz, hogy szálljon be az ellátás finanszírozásába, de mindig elutasították az igényüket.

Újraírandó

Életbe lépett ugyanakkor egy rendelkezés, amely az alapellátási szerződések megújítására kötelezi az önkormányzatokat 2013. január elsejével. A Zalaegerszegi Fogorvosok Egyesületének tagjai szerint az új szerződésekbe már bele kell kerülnie a városi finanszírozásnak. Úgy vélik: az önkormányzatnak kötelessége beszállni az ellátásba anyagilag, álláspontjuk szerint ezt támasztja alá Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár egyik, minapi levele is. A város szerint a levélben említett, fenntartóra vonatkozó kötelezettségek az önkormányzatra nem érvényesek, mert az nem fenntartója a magánkézben lévő rendelőknek, a fenntartók ez esetben maguk a tulajdonosok.

Persze semmi sem tiltja, hogy támogassák a fogorvosi alapellátást. Ezzel az igénnyel tavaly ősszel ismét jelentkeztek az orvosok.

– Hiába, mert továbbra is egyedül az ügyeletet ellátó fogorvos kap évi 2,4 millió forintot. Mi ennek a felét kérjük körzetenként, de azt se kapjuk meg – mondta Sáska József.

Hiány

A fogorvosok arra alapozzák az igényt, hogy a számvevőszék megállapította: havi 350 ezer forint hiányzik egy-egy körzet állami finanszírozásából. A hiányt a magánbetegektől befolyó bevételekből próbálják pótolni, amint elmondták: egyre kevesebb sikerrel. A fogpótlások száma visszaesett, az eszközök leamortizálódtak, nincs miből fejleszteni, sorolták.

– Zalaegerszegen már nincs annyi magánbeteg, mint régebben. Ha fejleszteni szeretnénk, el kell mennünk máshová is dolgozni. Sok kolléga Hévízre jár vagy Szentgotthárdra, próbálja megcélozni a külföldi pacientúrát – fűzte hozzá dr. Darabos Beatrix fogszakorvos.

– Másrészt pedig: vajon abból tartsuk fenn az állami betegellátást, amit a magánbetegek fizetnek? Ez olyan, mintha a polgármester úrnak azt mondanák, hogy ha négykor lejár a munkaideje, utána menjen el másodállásban dolgozni éjfélig, s amit ott keres, abból fizessék ki a portást a hivatalban – érzékeltette fenntartásait dr. Sáska József.

Az orvosi kamara kimutatása alapján havonta átlagosan 550-600 ezer forintot kap egy körzet az OEP-től.

– Ez a bázisfinanszírozásból, vagyis a rendelkezésre állásra kapott pénzből, és a teljesítményfinanszírozásból tevődik össze – magyarázta dr. Csóka István főorvos. – A volumenkorlátok és más tényezők miatt a teljesítményfinanszírozás véges, ha megszakad a munkában a fogorvos, akkor sem tud egy adott szintnél többet teljesíteni. Egy teljesítménypont értéke még sosem érte el a 3 forintot, 2-2,2 forint között alakul. Van rá példa, hogy egy körzet fenntartására a bázis- és a teljesítményfinanszírozással együtt is csak 400-450 ezer forint jut. Ebből kell az orvos és az asszisztens bérét kifizetni, üzemeltetni a rendelőt, finanszírozni a rezsit, a fogyó anyagot, a fejlesztéseket. Ez lehetetlen.

Fogászati kellékek. Az eszközök és a fogyó anyagok is drágulnak. Fotó: Pezzetta Umberto

Az önkormányzat érvei között ugyanakkor az is szerepel, hogy az OEP-finanszírozás nem csak az ingyenes ellátások után kapott állami pénzből áll.

– Számos térítésköteles ellátás létezik, amiért a jogszabályok alapján fizetnie kell a körzetes betegnek. Ezek az összegek is a praxis bevételéhez tartoznak – említette Zimborás Béla.

– Az OEP eleve belekalkulálja a finanszírozásba az önköltséges ellátásokat. Ezért kap többet egy gyermekkörzet, ahol minden ingyenes, mint egy felnőtt körzet. A helyzet azért is nehéz, mert egyre kevesebben veszik igénybe az önköltséges ellátásokat, inkább az ingyeneseket kérik. A térítésköteles bevételekkel együtt is alacsony a praxisok finanszírozása – reagált dr. Gróf Ágoston fogszakorvos.

Javaslatok

Az önkormányzat éppen ezért határozta el, hogy támogatja az alapellátást, közölte Zimborás Béla

– Olyan javaslat született, hogy idén a hét iskolafogászati szolgáltatónak biztosít évi 500 ezer forintot. A következő ütemben, jövőre minden vegyes körzetet ellátó szolgáltató kap 500 ezret, akár egy körzete van, akár több, a támogatási rendszer kiteljesedéseként pedig 2015-től az összes körzet ugyanennyit, ha sikerül a fogorvosokkal megállapodnunk.

A javaslatot azonban valamennyi fogorvos és gyermekfogorvos elutasította. Erről vélekedtek úgy, hogy megosztó, igazságtalan, az összeg pedig megalázóan alacsony. Dr. Darabos Beatrix elmondta: ezzel együtt, a város helyzetére tekintettel, és szakmai elhivatottságot érezve az alapellátás folytonossáságért, elfogadnák idén az 500 ezer forintot (ami lakosonként csak 200 forintot jelent), de csak akkor, ha minden körzet egységesen megkapná. Ezt az együttműködés fenntarthatóságának szimbolikus jeleként értékelnék. Szükségesnek tartják azonban, hogy a támogatás nőjön, hiszen egy körzet átlagosan évi 2,5 millió forintot tesz hozzá saját pénzéből a finanszírozáshoz. Ezért jövőre évi 1,44 milliót, utána 1,8 millió forintot igényelnek körzetenként, hogy megőrizzék az ellátás színvonalát.

Patthelyzet

Ezt a kérést az önkormányzat utasította el. A közgyűlés a hivatalban kidolgozott eredeti javaslatra mondott igent, hogy idén első lépésben az iskolafogászati körzeteket támogatja. Zimborás Béla azzal indokolta a fogorvosok számára deklaráltan elfogadhatatlan javaslat közgyűlés elé terjesztését, hogy a tárgyalásokon patthelyzet alakult ki, megállapodásra már nem láttak esélyt. Értik azonban, hogy a városnak valamennyi pénzt bele kell tennie az ellátásba, s a közgyűlés elé terjesztett megoldást tartották jónak.

– Az anyagi lehetőségek ismeretében döntött így a közgyűlés. Idén azért csak az iskolafogászatokat támogatja, mert ott nincs térítésköteles ellátás, és a tapasztalatok szerint nagyon rossz a gyerekek fogazatának állapota – érvelt Zimborás Béla.

Az önkormányzat értetlenül áll az orvosok fellépése előtt, mert eddig nem volt támogatás, most pedig lesz, és határozottan tervezik a kiterjesztését, folytatta az osztályvezető helyettes. Hangsúlyozta: bár vitában állnak a támogatási igény jogi alapját illetően, ennek ellenére az önkormányzat kész támogatni az ellátást reális és vállalható mértékben.

A Fogorvosok Zalaegerszegi Egyesülete viszont olyannyira veszélyben látja az ellátás jövőjét, hogy elhatározta: pert indít a város ellen, bíróságra bízza annak eldöntését, hogy mi a kötelessége a szolgáltatónak és mi az önkormányzatnak a fogászat finanszírozásában. A fogorvosok úgy vélik: ha az önkormányzat kiszervezte a magánszférába az ellátást. nem teheti meg, hogy nem járul hozzá.

Iskolafogászati kérdések

A fogorvosok nem értik, első körben miért az iskolafogászatokat támogatná a város. Úgy vélik: ott be sem tömik a gyerek fogát, mert nincs rá pénz, hanem elküldik a körzeti fogorvoshoz. Zimborás Béla vitatta, hogy az iskolafogászatokon nem történik kezelés. A támogatás pedig továbbiakra ad lehetőséget, említette. Körülbelül havi 15 tömésre, de ki legyen az a 15 gyerek, aki ebben részesülhet? - kérdezik az orvosok.