Több mint ötven napirendi pont az egerszegi közgyűlésen

Közterületi kamerarendszer bővítése

A testület döntött a közterületi kamerarendszer bővítéséről is: városszerte hat további kamerát szerelnek fel és kötnek be a rendőrséghez.

Gyutai Csaba a legfontosabb napirendi pontnak nevezte azt az előterjesztést, amellyel a város értékesítésre jelöl egy területet az északi ipari parkban; itt ugyanis vállalkozásbővítést követően jelentős számú új munkahely jöhet létre. Szintén fontosnak minősítette a polgármester a barnamezős iparterületek revitalizációjának fejlesztési koncepcióját, mivel ez újabb, ipartelepítésre alkalmas területek hasznosítását vonhatja maga után.

Ugyancsak elfogadta a testület a város átdolgozott vagyongazdálkodási tervét; elsősorban a központi jogszabályváltozásokhoz kellett igazítani a helyi tervet. Hasonlóképpen technikai jellegű módosítást kellett végrehajtani az integrált városfejlesztési stratégiában, amelyet a testület az új, szociális célú város-rehalibitációs területtel egészített ki.

Esélyegyenlőségi program

A közgyűlés elfogadta a város esélyegyenlőségi programját. Pete Róbert (Jobbik) az előterjesztés megfogalmazásait (elsősorban a romák társadalmi helyzetére vonatkozó megállapításokat) több ponton is bírálta, Gyutai Csaba polgármester ugyanakkor kifejtette, hogy a program lényege a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés diszkriminációmentes biztosítása. A polgármester hozzátette: nem szeretné, ha e fontos témával összefüggésben "cigánykérdéssel" kapcsolatos hangok jelennének meg; a cél éppen az, hogy az együttélés lehetőségeit megtaláljuk. Ehhez arra van szükség, hogy a pozitív példákra hívjuk fel a figyelmet.

Az esélyegyenlőségi programot egyébként több képviselő is alaposan kidolgozott, minőségi munkának nevezte, amely csak részben foglalkozik a romaintegrációval: a gyermekek, a nők esélyegyenlősége, a lakosság kor szerinti megoszlása, a foglalkoztatási arány, a mélyszegénység és a fogyatékkal élők helyzete is a témák között található.

Fogászati alapellátás

A fogászati alapellátás önkormányzati támogatásáról szóló javaslat vitájában Gyutai Csaba polgármester kifejtette: zalaegerszegi fogorvosok kértek amortizációs visszapótlást az önkormányzattól. Először 80 milliós összeget igényeltek, a városvezetés erre úgy reagált, hogy a visszapótlás elől nem zárkózik el, de alapvetően az iskolafogászati ellátásban szeretnének segíteni, mivel ott nincs privát finanszírozásra lehetőség (nincs fizetős beteg). Zalaegerszegen a rendelők a fogorvosok tulajdonában vannak, a praxisok támogatását ennek ellenére vállalja a város, de a lehetőségek korlátozottak, a  80 milliós összeg irreális.

Sümegi László (Fidesz), a szociális, egészségügyi és esélyegyenlőségi bizottság mai rendkívüli ülésén elhangzottakat ismertette, hangsúlyozva, hogy erős megütközést váltott ki a fogorvosok markáns igénye. Az igény ugyanis az országban előforduló jelenlegi legmagasabb támogatás háromszorosát tenné ki.

Gyutai Csaba hozzátette: ha a praxisra vonatkozó szerződést az orvos felmondja (ezt ugyanis kilátásba helyezték a szolgáltatók), akkor a tb-finanszírozás is megszűnik, ami vélhetően nem érdeke a fogorvosoknak.

A testület végül az előterjesztés "A" alternatíváját fogadta el, tehát az iskolafogászati ellátást segíti, és az egy szolgáltatóra jutó támogatás 2013-as összegét 500 ezer forintban határozta meg. (Mivel 7 iskolafogászati praxis működik a városban, ez 3,5 millió forintot jelent).

Gazdasági jövő

A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. üzleti tervének tárgyalásakor Balaicz Zoltán alpolgármester jelezte, hogy több jelentős fejlesztés is várható az elkövetkező időszakban a helyi műszaki felsőoktatásban. Nemrég 748 millió forintos támogatást nyertek a városban működő felsőoktatási intézmények, emellett 1,6 milliárdos fejlesztésre adtak be pályázatot.

Szijártó Zsolt Ferenc, a nonprofit kft. ügyvezetője elmondta: három területre szeretnének koncentrálni. Az egyik a humánerőforrás-fejlesztés (a szakképzés erősítése), a másik egy pályaorientációs projekt (népszerűsítenék a járműipari, gépipari szakmákat az általános iskolásoknak), továbbá a zalaegerszegi műszaki felsőoktatást is propagálják.

Gyutai Csaba reagálásképpen elmondta: egyelőre csak tervek hangzottak el a cég részéről, ennél gyorsabb, dinamikusabb projektgenerálást vár el a város. Az önkormányzat továbbá azt várja el, hogy a cég a jól működő zalaegerszegi műszaki felsőoktatást érdemben támogassa, s az együttműködés harmonikusabb legyen. A képviselők további kérdéseket is feltettek: támogatja-e az igazgató, hogy Zalaegerszegen fennmaradjon a mechatronikai mérnökképzés, tett-e már lépéseket annak érdekében, hogy a központ beszállítói köre zalaegerszegi vállalkozásokkal bővüljön?

Pete Róbert (Jobbik) pedig azt kérdezte: jól érzékeli-e a hozzászólások alapján, hogy a város elégedetlen a cég működésével? Gyutai Csaba e felvetésre úgy reagált: a cégben a város is résztulajdonos, ezért most az a feladata a testületnek, hogy megfogalmazza pontos igényeit a kft-vel szemben. Szijártó Zsolt Ferenc végül sikeresnek minősítette az egerszegi mérnökképzést, a jövővel kapcsolatban pedig elmondta: egyeteért azzal, hogy a városban a mechatronikai mérnökképzés jövője biztosítva legyen. A társaság feladata az - fejtette ki -, hogy a térségben lévő valamennyi érdekelt véleményét képviselje, megjelenítse. A közgyűlés az üzleti tervet elfogadta. 


Vezetők megválasztása

A közgyűlés a Keresztury VMK vezetésével Kondor Anitát, az Apáczai VMK vezetésével Wohner Csabát bízta meg, a LÉSZ Kft. ügyvezetőjévé pedig Pais Kornélt választotta. Az önkormányzat könyvvizsgálói feladatainak ellátásával Szijártóné Gorza Klárát bízta meg a testület. A képviselők véleményezték továbbá a köznevelési intézményvezetői pályázatokat, s támogatták az igazgatók (Makovecz Tamás: Belvárosi-iskola, Domján István: Öveges-iskola, Horváth Attila: Zrínyi-gimnázium) intézményvezetői megbízását.

Költségvetési rendelet

Megtárgyalta a közgyűlés az idei költségvetési rendelet 2. negyedévi módosítását. A testület 1,6 milliárd forinttal megemelte a városi költségvetés főösszegét, ebben egyebek közt az elnyert támogatások, belső átcsoportosítások és a tavalyról 2013-ra áthúzódó tételek szerepelnek. A főösszeg a pályázati sikerek következtében tovább nő: 15,7 milliárd forintra módosul.

Gyutai Csaba újabb, 758 millió forintos (önrész nélküli) nyertes pályázati támogatásról is beszámolt: az összeg a búslakpusztai hulladéklerakó szennyezés-lokalizációjára fordítható. Emellett a helyi és helyközi közösségi közlekedés fejlesztésére 299 millió forintot, a közlekedési rendszer fejlesztésére pedig 603 millió forintot nyert el pályázati úton a város.

A határozati javaslatok elfogadása során az árvízkárosultak javára 1 millió forintot biztosított a képviselő-testület, továbbá 1,5 millió forintos eredményességi támogatást szavazott meg a teke vb-n sikerrel szereplő zalaegerszegi játékosoknak. 

Művelődési központok átszervezése

Hosszas vitát generált a művelődési központok átszervezéséről szóló előterjesztés. Balaicz Zoltán alpolgármester az ÁMK-k átalakításával kapcsolatban elmondta: 2013. január elsejével új helyzet alakult ki, csak átmenetileg lehetett e kis egységeket külön működtetni. Az előző közgyűlésen már döntés született az óvodák átszervezéséről, most pedig a közművelődési intézményeken a sor.

A Keresztury VMK inkább a városi szintű nagy rendezvényekkel foglalkozik, mellette létrejönne egy másik művelődési központ, amely kifejezetten a peremkerületekre koncentrál. A módosítás lényege: az Apáczai VMK, az Öveges ÁMK és az Izsák ÁMK szervezetileg egyesül, a székhelyintézmény az Apáczai VMK lesz.

Az új intézmény neve: Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központja. Kiss Ferenc (MSZP) garanciát kért a polgármestertől arra, hogy a városrészi ÁMK-k értékes tevékenysége nem csorbul az átszervezés után. Gyutai Csaba szerint a cél éppen az, hogy továbbra is fennmaradjanak a peremkerületek lakói által létrehozott kulturális színterek, tehát a kis közösségek szolgálata lesz az új intézmény feladata.

Dr. Tóth László (Fidesz) kifejtette: az ÁMK-k korábban úgy működtek, hogy iskolájuk, óvodájuk, könyvtáruk és közművelődési funkciójuk is volt, ezeket egy vezető irányította. Most várhatóan nagyobb önállóságuk lesz a közművelődési szolgáltatásokat szervező vezetőknek, akiknek elsősorban a helyi lakosság igényeihez kell majd igazodniuk.

Major Gábor (MSZP) élesítette a vitát: mint mondta, a kormány szétrombolta a magyarországi iskolarendszert, de elfeledkezett az ÁMK-król, ezért kell most kényszerből ezzel a témával foglalkozni. Az átszervezést elhamarkodottnak tartja és nem támogatja. Gyutai Csaba úgy reagált: az ellenzéki képviselő merész kijelentéseket használt, a kormányzatnak pedig éppen az oktatási rendszer megerősítése volt a célja.

- Mi a törvényalkotás után létrejött rendszerben szeretnénk a legoptimálisabb változatot létrehozni. Semmiféle leépítés nem történik, a gyerekek ugyanoda járnak, az intézmény ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújta, nincs tehát semmilyen aggály az átalakítással kapcsolatban - tette hozzá a polgármester.

Dr. Tóth László (Fidesz) emlékeztetett rá, hogy a városi szocialisták korábban ellenkező álláspontot képviseltek az ÁMK-kal kapcsolatban. A szocialisták mostani felvetését politikai hangulatkeltésnek minősítette. Sümegi László (Fidesz) elmondta: sajnálja, hogy a kérdés politikai lózungok szintjén jelenik meg. Ő úgy látja, az elmúlt időszakban komoly értékteremtő munka zajlott az ÁMK-kban, ezt szeretné most az önkormányzat továbbvinni, s ehhez kívánják a kereteket megtalálni. Balaicz Zoltán alpolgármester szintén a működési feltételek biztosítását emelte ki, megjegyezve, hogy autonómiát biztosítanak a közművelődési intézményeknek. A közgyűlés az átszervezést megszavazta.

Közterület-elnevezések, házszám-megállapítások

A közgyűlés rendeletet alkotott a közterület-elnevezések, valamint a házszám-megállapítások szabályairól. Gyutai Csaba a település-szerkezeti terv és az építési szabályzat módosításával kapcsolatban elmondta: örvendetes, hogy az ipari park iránti érdeklődés megélénkült, így a nyáron a szakemberek elkezdenek dolgozni a bővítés lehetőségén, a régi gyakorlótér átalakításának előkészítésén.

Dr. Kocsis Gyula (EZE), Doszpoth Attila alpolgármester és Tombi Lajos képviselő is elmondta véleményét a Tudomány és Technika Háza előtti terület átalakításáról, tulajdonképpen a Dísz tér egy részének átépítéséről. Dékány Endre (Fidesz) hangsúlyozta: véglegesen elfogadott tervek még nincsenek, de idővel olyannak szeretnénk e teret látni, ahol az emberek szívesen sétálnak, megállnak, megpihennek.

Doszpoth Attila jelezte: nem a tér beépítése, hanem élhetővé tétele a cél, de a részletek még hosszas előkészítést igényelnek. A Dísz tér, az Európa tér és a polgármesteri hivatal előtti tér egységében kell gondolkodni, az azonban biztos, hogy robosztus, nagy építmények, amelyek "agyonnyomnák" a teret, nem épülnek. Bertók Sándor főépítész a tervezési folyamattal kapcsolatban szintén azt hangsúlyozta, hogy élhető belváros kialakítása a cél. Kocsis Gyula képviselő felvetésére reagálva elmondta, hogy itt parkot nem célszerű kialakítani, ugyanakkor a Dísz tér átalakul, a beruházás legalább 3 ütemben valósul meg.

Fiatal Családok Otthona

A közgyűlés döntött arról, hogy a Bogáncs állatvédő egyesületnek bérbe adja a gyepmesteri lakást, s arról is, hogy a továbbiakban a Fiatal Családok Otthonában regisztrált élettársak, valamint egyedülálló kérelmezők is lakáshoz juthatnak. Gyutai Csaba polgármester ez utóbbi napirenddel kapcsolatban elmondta: a zalaegerszegi Fiatal Családok Otthona jó lehetőség az életkezdésre a házasságban élő fiataloknak, de manapság nem mindenki házasodik, ezért a kihasználtság javítása érdekében szükséges módosítani a rendeletet.

Pete Róbert (Jobbik) a teljes zalaegerszegi bérlakásrendszer átgondolását javasolta, Kiss Ferenc (MSZP) pedig szóvá tette, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést a Fiatal Családok Otthonában élők nem élvezhetik (mivel az ingatlan a város gazdasági társaságának kezelésében áll).

Gyutai Csaba válaszában elmondta: szokás szerint a szolgáltatókkal van a probléma, mivel értelmezhetnék egyedi fogyasztóként az itt lakókat is. A LÉSZ Kft. már felvette ez ügyben a kapcsolatot az E.ON-nal, látják tehát a problémát és keresik a megoldást. Tombi Lajos (Fidesz) szerint érdemes lenne megvizsgálnii bizonyos lakások egybenyitásának lehetőségét, mert így gyermekes családokat is el lehetne helyezni a Fiatal Családok Otthonában. Gyutai Csaba úgy reagált: valóban kicsi a hely, de jelenleg is laknak gyermekes családok az ingatlanban.

A képviselők hosszan időznek a Fiatal Családok Otthonának témájánál, többen is javaslatokat fogalmaztak meg a jövőbeli hasznosítással kapcsolatban. Dr. Kovács Gábor jegyző jelezte: legfeljebb 10 egyedülálló igénylőnek lehet lakást biztosítani az ingatlanban, a cél tehát továbbra is a párok elhelyezése. A testület a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta.

Várhatóan bővítik azoknak a jogosultaknak a körét, akik lakásra pályázhatnak a Fiatal Családok Otthonában, rendeletet alkotnak a közterületek elnevezéséről, átszervezik a város közművelődési intézményeit (összevonják az ÁMK-kat), módosítják a költségvetést és intézményvezetőket is kineveznek.

Emellett javaslatot fogadhatnak el a fogászati alapellátás önkormányzati támogatásáról, felülvizsgálják a háziorvosi ügyeleti megállapodásokat, döntenek a közterületi kamerarendszer fejlesztéséről, valamint tárgyalnak a hulladékdepónia bővítési lehetőségeiről és az úgynevezett barnamezős iparterületek fejlesztési koncepciójáról is.