Húsvét, pünkösd összetartoznak

Az ünnep liturgiájáról és a pünkösdi hagyományokról Nyeste Pál piaristát, a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon igazgatóját kérdeztük.

- Pünkösd eredetileg  pentekosztesz  a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napot jelenti: a Szentlélek eljövetelét - mondta az atya. - Azt olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben, hogy összegyülekeztek az ötvenedik napon, és akkor leszállt rájuk szélvész formájában a lélek. Tűznyelvek jelentek meg az apostolok feje fölött, ezzel jelezve azt, hogy eltöltötte őket a Szentlélek. Ezek a leírások nyilvánvalóan a korabeli gondolkodást mutatják: maga a pünkösd tehát egy történelmi esemény, amelyben Jézus a megígért szentlelket elküldte tanítványainak. Tulajdonképpen ez a húsvét beteljesedése, amikor újjáteremtődnek az apostolok, mert gondoljunk bele, hogy addig egy félős kis csapatot alkottak: ott volt Jézus környezetében három éven keresztül ez a tizenkét apostol, illetve a környezetükben lévő többi tanítvány. Jézust elfogják, keresztre feszítik, meghal, és akkor teljesen szétrebbennek. Alig merik elhinni a feltámadás tényét is, pedig Jézus előre megmondta, hogy mindez be fog következni. És ebből a korábban félős kis bujdosó csapatból egy olyan közösség alakul ki, amelynek tagjai elmennek a Föld végső határáig, hogy megkereszteljék az embereket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Tehát Jézus újjáteremtése ilyen formában és a lélek által új erőt képvisel az apostolokban.

Nyeste Pál: - A pünkösd meghatározó élménye számomra a csíksomlyói zarándoklat is. Fotó: Szakony Attila

- Milyen a pünkösd liturgiája és hogyan ünneplik a felekezetek?

- Pünkösdkor van egy lélekváró virrasztás. Ez gyakorlatilag minden egyházközségben élő hagyomány: az idősebbek szentségimádással, a fiatalok pedig másfajta lelkülettel ugyan, de ők is szentségimádással készülnek. Az övék talán megrázóbb: nekem is volt egy ilyen élményem, amikor még budapesti tanár koromban a nyolcvanas évek végén - tehát még a rendszerváltozás hajnalán - részt vettünk diákjaimmal a Pécsen megrendezett első taizei találkozón 1989 áprilisában. Akkor volt egy ilyen közös virrasztásunk a saját osztályomból érkezett tizenéves fiatalokkal. Meghatározó élmény maradt számomra az együttlét, amely egészen hajnalig tartott, és azután mentünk a korai szentmisére. A lelki élmények később is arra késztették ezeket a tizennégy-tizenöt éves fiatalokat, hogy két-három hetente összejöjjünk és együtt imádkozzunk, vagyis az a találkozó mindenképpen rendkívül katarktikus élmény volt. Aztán ott vannak a pünkösdhöz kapcsolódó liturgikus szövegek, amelyek egyértelműen a történeti valóságra  a Szentírás leírására  utalnak. Vannak énekek, melyek kifejezetten a pünkösd ünnepéhez kapcsolódnak. Ugye, az egyház életében a húsvét és a pünkösd szorosan összetartozik: mindkettőhöz szekvencia kapcsolódik a szent liturgiában, tehát az énekrendben vagy a musica sacra-ban  a szent zenében  is megjelennek a húsvéti beteljesedés, a pünkösd motívumai. És aztán folytathatnánk, amely már nem a liturgikus megemlékezéshez kapcsolódik, hanem a népi pünkösdölő hagyományokhoz.

- Amikor pünkösd ünnepéről ejtünk szót, mindenképpen szólnunk kell a lélekemelő zarándoklatokról.

- Valóban, a pünkösd másik meghatározó élménye számomra a csíksomlyói zarándoklat. Vácról is, majd a későbbiekben már Pestről is voltunk a csíksomlyói búcsún diákokkal osztálykiránduláson. Innen Nagykanizsáról minden évben a 11-dikesek utaznak el a híres zarándokhelyre. Idén is mindkét 11-dikes osztály részt vesz a zarándoklaton, tehát azok utaznak  a 11/5 és a 12/3 osztályok tanulói, akik jövőre lesznek végzősök. Feltétlenül szólnunk kell az ünnep kapcsán arról is, hogy a pünkösdhöz hozzá tartozik  történeti eseményként  a pünkösdi nyelvcsoda: ugye, az apostolok hirdették Jézus evangéliumát vagy örömhírét, és erről szól a leírás az apostolok cselekedeteiben, hogy a médek, a perzsák és Pamfília bármely tartományából érkező különféle emberek a saját nyelvükön hallották az Isten igéjét. Tehát ez a pünkösdi nyelvcsoda, hogy mindenki a saját nyelvén hallja az Isten örömhírének terjedéséről szóló híradást. És minden évben valami hasonló történik Csíksomlyón is, ahol a világ különböző részeiről összesereglő magyarok egy nyelven  magyarul  hallják Isten szavát. Ezt megtapasztalni csodálatos érzés volt, de nem azért, mert 4-500 ezer ember sereglett össze, hanem együtt volt a különböző helyi sajátosságokkal megáldott emberközösség. A csíksomlyói zarándoklatban nem csupán a katolikusok vannak jelen, hanem a reformátusok, az ortodoxok, sőt, román görögkatolikusokkal is találkoztam. Biztos vagyok abban, hogy az ott tapasztalt közösségtudat gátat vet azoknak az ellenérzéseknek, amelyek olykor nacionalizmusként jelennek meg akár magyar-román, vagy magyar-szlovák emberek között.

Végül említsük meg azt is, hogy Európában mindenütt megünneplik a pünkösdöt: minden olyan országban, ahol a kereszténység jelen van, teljesen függetlenül attól, hogy mely felekezethez tartozik, a pünkösd nagyon fontos ünnep. Vannak olyan keresztény közösségek, ahol a léleknek kiemelkedő szerepe van  így például a reformátusoknál, a protestáns egyházaknál a lélek az egyház irányítója. Ugye, a katolikusoknál van egy hierarchikus egyház és van a karizmatikus egyház. A reformátusoknál általában alulról építkezik a közösség, amelyet a lélek vezet, tehát mondjuk a református egyházban még kiemelkedőbb liturgikus szempontból az ünnep jelentősége, mint a katolikus egyházban. Tehát szerte a világon mindenki egyformán ünnepli liturgikusan a pünkösdöt a katolikus egyházban, de megünneplik a különböző felekezetűek is, még akkor is, ha nem a történelmi egyházakhoz, hanem az új keresztény felekezetekhez kötődnek. A lélek jelenléte számukra is nagyon fontos.