Újraírt szabályok mindenhol

Január 1-jétől az egyéni vállalkozó által választható adózási módok is kibővültek a kisvállalkozások tételes adójával (kata). Az egyéni vállalkozókra és a mikrovállalkozásokra szabott kata lényege, hogy évi 6 millió forint árbevételig a bejelentett főállású kisadózók havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülők havi 25 ezer forint tételes adót fizetnek jövőre. A 6 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként befizetni, miközben fontos tudni, hogy ez a bevétel áfa nélkül értendő, hiszen a kisadózói kör alanyi adómentes. A legnagyobb különbségnek nevezhető tehát az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója között, hogy az evát az általános szabályok szerint felszámított áfa mellett, a katát pedig alanyi adómentesként érdemes alkalmazni.

Mindkét adózási módszerről elmondható: azonos bevételt feltételezve akkor tekinthető kedvezőnek, ha alacsony a költségszint (maximum 20- 23 százalék), és nincs a vállalkozón kívül foglalkoztatott magánszemély. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor mindkettőnél alacsony jövedelem marad a vállalkozónál. A nyugdíjas vállalkozók és a kisebb bevételt elérők esetében alaposan ki kell számolni az áttérés előnyeit és hátrányait.

A több adónemet (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, társasági adó) is kiváltó kisvállalati adót (kivát) a kis-, közép- és a mikrovállalkozásokra formálták (a foglalkoztatottak száma legfeljebb 25 lehet, a mérlegfőösszeg és az éves árbevétel pedig 500 millió forint), és az evával szemben – amely csak kétéves működés után választható – gyakorlatilag nincs belépési korlátja, frissen alakult cégek is választhatják. Az adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és személyi jellegű kifizetéseinek összege. Az adó kulcsa 16 százalék. A kiva hatálya alá december elsejétől huszadikáig lehetett bejelentkezni az adóhivatalnál, de a cégek január 15-éig meggondolhatják magukat és visszavonhatják bejelentkezésüket. Az a cég, amelynek a társasági formája megváltozik, kiesik a kivakörből – ez uniós előírások miatt került a szabályozásba.

Gépjármű-kárfelmérés; a piacot átrendezhetik a kötelező biztosítások terén bevezetett változások. Fotó: Pezzetta Umberto

Változik a cafeteria rendszere. A kedvező adózású juttatások EHO-ja 4 százalékkal emelkedik, így a fizetendő adó 35,7 százalék. A havonta igényelhető Erzsébet-utalvány mértéke 5000-ről 8000 forintra emelkedik, továbbra is igénybe lehet venni az Erzsébet- utalványt meleg étkezésre is. Fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására feljogosító utalvány juttatása az Erzsébet-utalványon kívül más szolgáltatótól, 2013-ban munkaviszonyból származó jövedelemként adózik! Ajándék-, beiskolázási-, meleg étkezési és internet utalvány továbbra is egyéb meghatározott juttatásként adható más forgalmazóktól is. Kulturális szolgáltatások igénybevételére magánszemélyenként évi 50 ezer forint értékű juttatás adható adómentesen; ugyanezen szolgáltatások a SZÉP-kártya szabadidő zsebéből azonban már nem lesznek kedvezményes adózással elérhetőek. Béren kívüli juttatásként ez a kifizetőnél 35,7 százalék adókötelezettséget „keletkeztet”. Az önsegélyező pénztárba befizetett adomány után januártól a munkavállalónak 27 százalék EHO-t kell fizetnie.

A gazdaság egyéb területén is számos változással nézhetünk szembe. A sertés- és takarmányszektorban tapasztalt feketegazdaság visszaszorítása érdekében ez évtől a fordítottáfa- fizetést az élősertés- és félsertés-kereskedelemre, és a takarmányként is szolgáló egyes termékek értékesítésére is kiterjesztik. Emelkedik a dohánytermékek, az alkohol és az LPG jövedéki adója.

Január 1-jétől már fizetjük a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetéket, mértéke 0,2 százalék lesz, 6 ezer forintos felső határral. A fizetési forgalom készpénzre átterelődésének elkerülése, a szürkegazdaságot erősítő készpénzforgalom visszaszorítása érdekében a készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos kulcsot vezetnek be. Bevezetik a biztosítási adót, amely a biztosítókra jelenleg kivetett két adónemet is kivált: a pénzügyi szervezetek különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében a pénztárgépeket az adóhatósághoz kötik be. Ez évtől adót kell fizetni a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, méterenként 125 forintot. Az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie ezt az adót. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam, míg a távközlési szolgáltatók – a vezeték hosszától függő mértékű – adókedvezményt kapnak. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia- ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is.

A piac teljesen átszerveződhet a kötelező biztosítások terén bevezetett változások miatt, hiszen eddig a társaságok minden év október 30-ig hirdethették meg következő évi díjukat, amely egyszersmind az év végi szokásos kampány kezdetének időpontja is volt. Jövőre viszont lehetőség nyílik a kötelező biztosítás tarifáinak évközi módosítására, mégpedig a biztosítók által bármely időpontban kezdeményezhetően. A biztosító társaságok ezért még jobban igyekeznek majd megtartani meglévő ügyfeleiket, sőt igyekeznek a kört bővíteni is. Hogy a közel 4 millió Magyarországon nyilvántartott gépjárműből 2013-ban mennyinél várható váltás, nem lehet tudni.

Idén kismotorra már csak 16 évesen, míg nagymotorra 24 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, és változások történnek más kategóriákban is. A teherautó-vezetői és az ehhez kapcsolódó nehézpótkocsis képzés korhatára 18-ról 21 évre, az autóbuszos képzésé pedig 21-ről 24 évre nő.

Kevesebb legyen a kóbor eb

Több tízezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetőbb lesz a magyar ebállomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is.