Hírek

2013.01.25. 11:38

A kultúra lovagja a "horvátságból"

Murakeresztúr - Kovácsné Kővágó Anna, a Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ igazgatója 2006-ban kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja elismerést a horvát-magyar együttműködést erősítő tevékenységéért. Azóta az adományozó, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány misszióját segíti a Felvidéktől Ukrajnáig. Úgy véli, ezért kaphatta meg most az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is.

Horváth-Balogh Attila

Ez nagyobb elismerés az előzőnél, lévén, hogy az alapítvány életre hívóihoz köthető és nem jelöléssel, hanem örökléssel kapható meg, a 12 alapító valamelyikének halálával. A murakeresztúri iskolaigazgató a 2012-ben elhunyt P. Baranyai Stefánia szobrász- és festőművésztől "örökölte" meg a címet.

- Hét évvel ezelőtt a Murakeresztúrért Közalapítvány jelölt a Magyar Kultúra Lovagja címre, talán mert a helyi közéletben és a hagyományaink ápolásában aktívan részt vettem már akkor is - mondta elöljáróban Kovácsné Kővágó Anna, aki tősgyökeres murakeresztúri, s pedagóguspályája kezdetétől a horvát ajkú településen tanít. Maga is horvát, s ebbéli minőségében, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökeként is fontosnak tartja, hogy az anyaország és a Mura-menti horvátság közt élő legyen a kapcsolat. - Egy-egy díj odaítélését követően a Falvak Kultúrájáért Alapítvány az újdonsült lovagokat igyekszik bevonni a munkába, ennek megfelelően azóta én is folyamatosan segítem az ő munkájukat, így nem hogy kevesebb, hanem több lett a teendőm. De nem bánom, ez a kötelesség kellemes.

Kovácsné Kővágó Anna (balról a 3.) és Margit Miric (mellette jobbra) baráti társaságban a gála után. A háttérben a murakeresztúri iskolásokból 2009-ben alakult Zrínyi Kadétok csapata, akik immár hagyományosan évről-évre meghívást kapnak a gálaestre. fotó: Horváth-Balogh Attila

A pedagógus többek közt így jutott el az ukrajnai Rahóra, ahova évről-évre visszajár. Itt, illetve a magyar határ és a Tatár-hágó közötti területen szórványban élő magyarok számára már számos tábort, konferenciát és más, az identitást erősítő programot szervezett az alapítvány, ezek megvalósításában vett részt rendszeresen Kovácsné Kővágó Anna.

- Örömmel térek vissza Kárpátaljára újra, meg újra, mert azt a fajta emberi tisztaságot, egyszerűséget találom ott, mint ami néhány évtizede még Murakeresztúr kollátszegi településrészét is jellemezte - magyarázta. - Emlékszem, egyszer én voltam a Mikulás és minden gyerek, aki eljött az ünnepségre, kapott csomagot, de senki sem bontotta fel. Ugye, ha a mi gyerekeink ilyet kapnak, pillanatok alatt csokipapírban úszik az osztály - ők viszont féltő szeretettel őrizték az ajándékot. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy miért, azt mondták, hazaviszik megmutatni a családnak, mert csokimikulást még talán ők sem láttak.

Kovácsné Kővágó Anna (balról) egy másik, számára kedves kitüntetettel, Mészáros Ilonkával, az újvidéki Szerb-Magyar Kulturális Társaság elnökével. Fotó: Horváth-Balogh Attila

Az igazgatónő hozzáfűzte: a Budapesten múlt hét végén megrendezett díjkiosztó gála nagyon lélekmelengető volt, annak pedig külön örül, hogy egy kolléga, a draskoveci iskola igazgatója, a tótszerdahelyi születésű Margit Miric is az Egyetemes Kultúra Lovagja lett.

- Öt éve ismerjük egymást, Margit sokban segíti a Mura-menti horvátok életét, pályázatok készítésében is együttműködünk - jelezte. - Nagyon aktív és agilis, sokat tesz a határ menti kapcsolatok fejlődéséért - nem véletlen, hogy a Murakeresztúri Közművelődési Egyesület felterjesztette a címre.

S hogy mi várható Horvátország júliusi uniós taggá válása után? A Magyar és az Egyetemes Kultúra Lovagja azt mondta, a kulturális kapcsolatok már eddig is nagy intenzitással működtek, s reméli, ezt a "tempót" sikerül átültetni gazdasági területre úgy befektetések, mint a munkavállalás tekintetében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!