Zárt osztályra került: ''Mi lesz így az öcsémmel?''

- A közelmúltig Barlahidán élő édesanyám gondoskodott Istvánról, ám ő sajnos szeptember 26-án meghalt. Anyu soha nem akart megválni tőle, fel sem merült az intézeti elhelyezés. De tavaly beteg lett, kórházba került, ekkor gondnokot nevezett ki öcsém mellé a lenti gyámhivatal. Több mint egy éve keresik számára a megfelelő helyet, de hiába.

István fizikailag teljesen ép, megtermett fiatalember, ám a szellemi képességei megrekedtek az 1-2 éves kisgyermek szintjén. Beszélni sem tanult meg, s mivel édesanyja mindenben kiszolgálta, még annyira sem önellátó, mint amit a képességei megengednének.

- Anyu etette, tisztázta, nem tanulta meg az alapvető dolgokat sem - folytatja Paluska Éva. - A temetés után István Barlahidán nem maradhatott. Jobb híján bekerült az egerszegi pszichiátriára, ahol befektették a zárt osztályra. Lekötözték, benyugtatózták, pedig otthon soha nem volt agresszív, szabadon mozoghatott. A kórházban azt mondják, azért kell lekötözni, mert a falba veri a fejét. Koppogtatni otthon is szokta, de kárt nem tett magában. Nagyon sajnálom szegényt, nem ezt érdemelné.

Éva azt mondja, képtelen ilyen körülmények között látni az öccsét, de párja és nővére meglátogatta. Fotók is készültek a lekötözött férfiről.

- István nem zárt osztályra való, speciális intézetben volna a helye, ahol ellátják. De hiába próbálkozom, mindenütt csak elutasításba ütközöm. Fordultam én már mindenkihez, betegjogi képviselőhöz, vöröskereszthez, jogvédőkhöz, tisztiorvosi hivatalhoz... Írtam az ombudsmannak is, onnan az a válasz érkezett, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak.

- A kórháziak is azt mondták, István nem oda való - kapcsolódik Éva párja, Széll László. - Tudjuk, hogy túlterhelt a személyzet, de azt is láttuk, hogy István milyen állapotba került. Csak néz maga elé, pedig nem ilyen szokott ő lenni.

A kórház sincs könnyű helyzetben, hiszen a fiatalember nem tűri meg magán a ruhát, a pelenkát. Otthon ezt szokta meg.

Éváék öten vannak testvérek, de súlyos betegség, vagy más ok miatt egyiküknél sem alkalmasak a körülmények István ápolására, 24 órás felügyeletére. Apjukról több mint húsz éve nem tudnak semmit, talán valahol az Alföldön él. Éváék maguk is egyszobás kis házikóban laknak két és féléves Ákos fiúkkal. Mindeketten a Flextronicsban dolgoznak, Éva épp állásidőn van.

- A gyámhivataltól úgy tudjuk, az intézetekben telt ház van, mindenütt visszautasítják a kérelmüket. De hát mi lesz így az öcsémmel?

A lenti gyámhivatal vezetője, Tóthné Horváth Anikó elmondta, már tavaly májusban lépéseket tettek a fiatalember elhelyezése érdekében.

- Sürgősségi kérelmet nyújtottunk be két, jelenleg a Zala Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozó, valamint további kettő, a budapesti önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézménybe, amelyek megfelelnek a gondnokolt állapotának. A fővárosi önkormányzat által működtetet intézmények elutasították a felvételi kérelmet, a másik két otthonban férőhely hiányában várólistára került. Jelenleg további két egyházi fenntartású intézmény döntését is várjuk beadványunk nyomán.

Az előzményekről fontosnak tartotta még elmondani, hogy Paluska István gondnoki tisztségét tavaly májusig, súlyos betegségéig az édesanyja látta el, sokszor erőn felüli terheket vállalva. Az anya kórházba kerülésével egyidejűleg a hozzátartozók kérésére 2011. május 3-án Istvánt beszállították a Zala Megyei Kórházba, mivel a családtagok nem tudták otthonában a gondozását, ellátását, felügyeletét megoldani. István közel 4 hónapot töltött ekkor a pszichiátrián. Ekkor rendelte ki mellé a gyámhivatal a hivatásos gondnokot, a feladatra vállalkozó, illetve arra alkalmas hozzátartozó hiányában. A gondnok - hangsúlyozza a hivatalvezető - , azóta is körültekintően, emberségesen végzi munkáját. Miután István tavaly kikerült a kórházból, újból az immár beteg édesanya, valamint a házigondozó látta el.

- Az édesanya halálával azonban krízishelyzet állt elő - folytatja a gyámhivatal vezetője. - Hozzátartozói feladatvállalás és felügyelet hiányában a fiatalember otthonában nem maradhatott, azonnali intézményi elhelyezésre volt szükség. Hivatásos gondnoka ismételt sürgősségi elhelyezését kérte, addig is háziorvosa segítségével újból a pszihiátriai osztálya fogadta be Istvánt.

A Zala Megyei Intézményfenntartó Központ égisze alatt két fogyatékosokat ápoló intézet működik, a magyarszerdahelyi (muraszemenyei telephellyel) és a pózvai. Mint a központ vezetőjétől, dr. Halász Gabriellától megtudtuk, pillanatnyilag 61-en várnak arra, hogy bekerüljenek valamelyik otthonba...

- A Zala megyei Integrált Szociális Intézmény (Pózva) fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában a gyámhivatal felvételi zárlatot rendelt el mindaddig amíg az ellátotti létszám le nem csökken 120-ról 100 főre - érzékelteti az otthonokban tapasztalható helyhiányt dr. Halász Gabriella. - Jelenleg 109- en élnek az otthonban, még éveket vehet igénybe a létszámcsökkenés. István állapotának és szükségleteinek amúgy is a muraszemenyei otthon felelne meg leginkább, de ott jelenleg csak az engedélyezett férőhelyek feletti pótágy elhelyezésével tudnák megoldani a felvételét. Ez átmeneti kényszermegoldást jelentene az ellátottnak, s nem biztosítana jobb körülményeket, mint a jelenlegi kórházi ellátás. Javasoljuk a gondnok, a hozzátartozók, valamint az intézmény közvetlen egyeztetését a megoldás érdekében.

A kórház továbbra is vállalja

A Zala Megyei Kórházban ugyancsak érdeklődtünk István elhelyezési körülményeiről. Dr. Kecskés Gábor orvos-igazgató jelezte, az ügyben nem nyilatkozhatnak, ugyanis Paluska István gondnoka nem hatalmazta fel őket erre. Az intézményfenntartó központtól azonban megtudtuk, a kórház, annak ellenére, hogy István nem szorul gyógykezelésre, nem tett lépéseket az ellátás megszüntetésére. Ha ígéretet kapnak, hogy belátható időn belül sor kerül az intézményi felvételre, tekintettel a gondozott körülményeire továbbra is biztosítják az ellátást.